Egyre komolyabb gondokat okoz az üzemanyag-ellátás Franciaországban, ahol október 21-én a benzinkutak mintegy 14 százalékánál legalább egy üzemanyagfajta átmenetileg elfogyott. Több száz töltőállomáson már egyáltalán nem lehet tankolni, miközben a gázolaj ára továbbra is rendkívül magas. A válság különösen érzékenyen érinti a TotalEnergies hálózatát, amely árplafonnal próbálta megvédeni a vásárlókat a drágulástól, ám az alacsonyabb árak miatt a kereslet jelentős része ezekhez a kutakhoz terelődött. Emmanuel Macron francia elnök eközben a Perzsa-öböl országaiban tárgyalt újabb energiaszállításokról, a kormány pedig stratégiai tartalékok felszabadításával próbálja mérsékelni az ellátási nehézségeket.

Az október 21-i üzemanyagpiaci adatok szerint Franciaországban 1387 töltőállomáson jelentettek legalább egy üzemanyagfajtát érintő készlethiányt a nyilvántartott 9812 kútból. Ez országos szinten 14 százalékos arányt jelent, de nem azt, hogy minden érintett állomáson teljesen megszűnt volna a kiszolgálás. A reggeli részletes adatfeldolgozás ugyanakkor 304 olyan kutat azonosított, ahol az összes forgalmazott közúti üzemanyag elfogyott.

A francia gazdasági minisztérium szigorúbb módszertannal számított hivatalos ellátási mutatója szerint szerda reggel a benzinkutak mintegy 90 százaléka működött komolyabb ellátási nehézség nélkül. Az adatok tehát nem országos teljes üzemanyaghiányról, hanem jelentős, egyes hálózatokat és térségeket különösen súlyosan érintő fennakadásokról tanúskodnak. Az előző napokhoz képest országosan már némi javulás is látszott, a helyzet azonban továbbra is bizonytalan.

Az olcsóbb kutakon fogy el leggyorsabban az üzemanyag

A problémák legnagyobb vesztese, legalábbis az ellátás szempontjából, a TotalEnergies hálózata. Az energetikai vállalat júliusban ismét bevezette üzemanyagár-plafonját, amelynek értelmében a benzin literenként legfeljebb 1,99 euróba, a gázolaj pedig 2,25 euróba kerülhet a társaság franciaországi töltőállomásain.

Miközben más kutaknál a dízel ára jóval magasabbra emelkedett, az autósok érthető módon egyre nagyobb számban keresték fel az ársapkás állomásokat. Az október 21-i reggeli adatok szerint a TotalEnergies és a Total Access mintegy 2300 nyilvántartott töltőállomása közül közel 1200-ban hiányzott legalább egy üzemanyagfajta. A készlethiánnyal küzdő francia kutak több mint négyötöde ehhez a két hálózathoz tartozott.

A helyzet különös ellentmondást teremtett: a vállalat éppen azért próbálta korlátozni az árakat, hogy megvédje a fogyasztókat, ám a kedvezőbb árak olyan keresletet generáltak, amelyet az akadozó ellátási láncok mellett egyre nehezebb kielégíteni.

A készlethiány elsősorban Észak- és Kelet-Franciaország egyes térségeiben jelent komoly problémát. A határ menti megyékben és a nagyvárosi agglomerációkban előfordul, hogy az autósok több töltőállomást is kénytelenek felkeresni, mielőtt sikerül megfelelő üzemanyagot találniuk.

A Hormuzi-szoros válsága egész Európát sújtja

A franciaországi üzemanyaghiány hátterében nem kizárólag a helyi kereslet megugrása áll. Az iráni háború és a Hormuzi-szoros lezárása jelentősen megzavarta a nemzetközi olaj- és finomítottüzemanyag-kereskedelmet, miközben az orosz finomítókat érő ukrán támadások is csökkentették az exportpiacokra jutó készleteket.

A gázolaj ellátása különösen érzékeny kérdés, mivel Franciaország jelentős mennyiségben szorul importra. A nyersolaj kitermelésének növelése önmagában nem oldja meg a problémát, hiszen a finomítói kapacitások, a késztermékek rendelkezésre állása és a szállítási útvonalak működése egyaránt meghatározza, hogy mennyi üzemanyag jut el a fogyasztókhoz.

A nemzetközi energiapiaci feszültség ráadásul jóval túlmutat az autósok tankolási nehézségein. A drága gázolaj növeli a közúti áruszállítás, a mezőgazdaság és számos ipari tevékenység költségeit, amelyek előbb-utóbb az élelmiszerek és más alapvető termékek áraiban is megjelenhetnek.

Macron a Perzsa-öbölből próbálja biztosítani az utánpótlást

Emmanuel Macron október 19. és 21. között Kuvaitban, az Egyesült Arab Emírségekben, Bahreinben és Katarban folytatott tárgyalásokat. Az elnöki hivatal tájékoztatása szerint az egyeztetések egyik legfontosabb célja a francia energiaellátás biztonságának növelése, az importforrások bővítése és a szállítási útvonalak védelme volt.

A francia elnök tárgyalásain már konkrét eredmény is született. Az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein vállalása alapján havi további 200 ezer tonna gázolaj érkezhet Franciaországba a TotalEnergies közreműködésével. Ehhez korábbi szaúdi szállítási vállalások is kapcsolódnak, amelyek együttesen a francia dízelfogyasztás számottevő részének megfelelő mennyiséget biztosíthatnak.

A kormány emellett tízmillió hordó gázolaj felszabadításáról döntött a stratégiai készletekből, a G7-országok összehangolt energiapiaci intézkedéseinek részeként. A francia vezetés számításai szerint a tartalékok piacra juttatása literenként 12–18 eurócentes árcsökkenést eredményezhet, ez azonban becslés, nem garantált fogyasztói árengedmény. A tényleges hatás a nemzetközi piaci árak, a szállítási költségek és az ellátás helyreállásának függvénye lesz.

A francia kormánynak mindeközben a belpolitikai elégedetlenséggel is számolnia kell. Az üzemanyag drágulása és a töltőállomások készlethiánya különösen érzékenyen érinti az ingázókat, a vidéki lakosságot és a közúti fuvarozókat, akik számára az autó vagy a tehergépkocsi használata nem választás, hanem a munkavégzés feltétele.

A franciaországi helyzet jól mutatja, mennyire sérülékennyé válhat még egy fejlett európai ország üzemanyag-ellátása is, ha a nemzetközi energiapiac egyszerre több irányból kerül nyomás alá. Hiába próbálják ársapkával védeni az autósokat, ha az utánpótlás nem érkezik megfelelő ütemben, a kedvezőbb árú kutaknál egyszerűen elfogyhat az üzemanyag. Macron közel-keleti tárgyalásai és a stratégiai készletek felszabadítása átmenetileg enyhíthetik a helyzetet, de a tartós megoldás továbbra is a nemzetközi szállítási útvonalak és az energiapiaci ellátás stabilizálásától függ.