Nem sok biztatást tartogatott a magyar fogyasztóknak Holoda Attila energetikai szakértő, aki a Pénzügykutató Hetényi Körében tartott előadásában egyértelművé tette: a korábban megszokott alacsony energiaárak visszatérésére nem érdemes számítani. A Tisza Párthoz köthető szakember ismét bírálta a rezsicsökkentés jelenlegi rendszerét, miközben a hazai távhőszolgáltatás pénzügyi problémáira, a független benzinkutak nehézségeire és a magyar energiaellátás előtt álló kihívásokra is figyelmeztetett. A kérdés már csak az, mit jelent mindez a magyar családok pénztárcájára nézve.

"Felejtsük már el, hogy az energia olcsó lesz!" - jelentette ki Holoda Attila a Pénzügykutató Hetényi Körében tartott előadásán, amelyről a Pénzcentrum számolt be részletesen.

A szakértő szerint a 2022-es energiaválság ugyan lecsengett, a korábbi árszintek azonban nem tértek vissza. A földgáz ára 2019-ben még megawattóránként 20 euró alatt mozgott, 2022 augusztusában viszont a havi átlag elérte a 235 eurót. Tavaly már nagyjából 36 euró körül alakult az átlagár, ami jelentős csökkenés a válság csúcsához képest, de továbbra is magasabb a korábbi szintnél.

Holoda szerint a világ növekvő energiaigénye, a bizonytalan nemzetközi szállítási útvonalak és az energetikai beruházások hosszú megvalósítási ideje miatt nem lehet arra számítani, hogy az energia tartósan visszatér a korábban megszokott olcsó árszintre.

A rezsicsökkentés árát valakinek meg kell fizetnie

Holoda Attila nem először fogalmaz meg kritikát a magyar rezsicsökkentési rendszerrel szemben. Korábban a jelenlegi konstrukció megszüntetése és egy igazságosabbnak tartott, fogyasztáshoz és szociális szempontokhoz jobban igazodó rendszer kialakítása mellett érvelt.

Mostani előadásában ismét azt hangsúlyozta, hogy a hatóságilag alacsonyan tartott árak nem tüntetik el az energiatermelés, a szállítás és a hálózat működtetésének tényleges költségeit.

"Lehet politikai döntéssel azt mondani, hogy holnaptól ennyi lesz az energia ára. Csakhogy a költségek ettől nem tűnnek el. Valakinek meg kell fizetnie a különbséget" - fogalmazott.

A megállapítás közgazdasági szempontból érthető: ha egy szolgáltatás tényleges költsége meghaladja a fogyasztó által fizetett árat, a különbséget más forrásból kell finanszírozni. Csakhogy a rezsicsökkentés nem pusztán gazdasági, hanem társadalmi kérdés is. A kedvezményes lakossági energiaárak ugyanis sok magyar család számára jelentenek kiszámíthatóbb kiadásokat.

A valódi kérdés ezért nem egyszerűen az, hogy mennyibe kerül a rendszer fenntartása, hanem az is, hogy egy esetleges átalakítás során kiknek és mennyivel emelkednének a számlái.

Holoda előadása nem jelentett be konkrét lakossági tarifaemelést, és nem ismertetett elfogadott kormányzati intézkedést. Korábbi nyilatkozatai és a mostani kijelentései azonban egyértelművé teszik, hogy a jelenlegi árszabályozást nem tartja hosszú távon megfelelő megoldásnak.

Orosz gáz helyett új beszállítók, de milyen áron?

A szakértő szerint Magyarország földgázellátása hosszú távon sem válhat teljesen önellátóvá. Az ország éves fogyasztása mintegy 8,3–8,5 milliárd köbméter, miközben a hazai kitermelés csak 1,7–1,8 milliárd köbméter körül alakul. A fennmaradó mennyiséget tehát továbbra is importból kell fedezni.

Holoda a beszerzési források diverzifikálását, vagyis több beszállító és szállítási útvonal egyidejű igénybevételét szorgalmazza. Szerinte Magyarország infrastrukturális helyzete ehhez kedvező, hiszen Szlovénia kivételével valamennyi szomszédos országgal rendelkezik földgázvezetékes összeköttetéssel.

Az orosz földgáz fokozatos kivezetésével kapcsolatban amerikai és más országokból származó cseppfolyósított földgáz nagyobb szerepét is elképzelhetőnek tartja.

Az ellátásbiztonság szempontjából valóban előnyös, ha Magyarország nincs egyetlen beszállítóra utalva. A több beszerzési lehetőség azonban önmagában még nem garantál alacsonyabb árakat. Az új szerződések, a szállítási költségek és a nemzetközi piaci viszonyok egyaránt meghatározzák, mennyiért jut végül energiához az ország.

Éppen ezért a következő időszak egyik kulcskérdése az lehet, hogy a kormány miként kívánja összeegyeztetni az orosz energiától való függőség csökkentését a lakossági és vállalati energiaköltségek mérséklésével.

A vidéki benzinkutak is veszélybe kerülhetnek

Holoda a hazai üzemanyag-kereskedelem helyzetéről sem festett kedvező képet. Előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a független benzinkutak literenkénti kiskereskedelmi árrése nagyjából 13 forint, miközben az általa számított kiskereskedelmi különadó 16 forintot tesz ki.

A szakértő szerint ilyen feltételek mellett számos töltőállomás gazdaságos működése kerülhet veszélybe, különösen a vidéki településeken. Egy benzinkút bezárása ugyanis nemcsak a vállalkozó problémája, hanem az ott élőké is, akiknek adott esetben több tíz kilométert kellene utazniuk a legközelebbi tankolási lehetőségig. Felidézte, hogy a korábbi, 480 forintos üzemanyagárstop idején 198 benzinkút zárt be, amelyek közül sok később sem nyitott újra.

A problémát tovább súlyosbítja az európai dízelpiac egyensúlytalansága. Holoda adatai szerint a kontinens napi dízelfogyasztása mintegy egymillió hordóval haladja meg a termelést, így az import továbbra is nélkülözhetetlen.

A távhőszolgáltatás és Paks jövője sem problémamentes

A szakértő a távhőszolgáltatást a magyar energetika egyik legnagyobb, egyelőre kevésbé látványos problémájának nevezte. Véleménye szerint a jelenlegi finanszírozási rendszer érdemi átalakítás nélkül három–öt éven belül súlyos válságba kerülhet.

Ennek egyik oka a földgázra épülő hőtermelés magas költsége. Holoda szerint a megoldást a geotermikus energia, a biomassza és más alternatív hőforrások fokozottabb alkalmazása jelentheti, amihez azonban jelentős beruházásokra lenne szükség.

Paks II. csúszását ugyancsak komoly kockázatnak tartja. A meglévő atomerőművi blokkok üzemidő-hosszabbítása jelentős felújításokat és időszakos termeléskiesést okozhat, miközben az új blokkok üzembe helyezése továbbra is bizonytalan.

A magyar családok számára a végösszeg lesz a döntő

Holoda Attila kijelentései több fontos energetikai problémára világítanak rá. A hazai hálózatok fejlesztése, az importfüggőség csökkentése, a távhőszolgáltatás korszerűsítése és a független benzinkutak helyzete valóban hosszú távú megoldásokat igényel.

A magyar fogyasztók számára azonban mindez elsősorban egyetlen kérdésben összpontosul: mennyit kell majd fizetniük a gázért, a villanyért, a fűtésért és az üzemanyagért?

A szakértő szerint a hatósági árak fenntartása önmagában nem helyettesítheti a szükséges beruházásokat és gazdasági reformokat. Ugyanakkor az is tény, hogy az energiaárak emelkedése különösen érzékenyen érintheti az alacsonyabb jövedelmű háztartásokat és a kisvállalkozásokat.

A Tisza-kormány energetikai politikájának ezért nem csupán azt kell megmutatnia, hogyan képzeli el az ország átállását egy több beszállítóra épülő energiarendszerre, hanem azt is, hogyan kívánja megvédeni a magyar családokat annak költségeitől. Mert az, hogy az energia előállítása drága, még nem válasz arra, mennyit fizessen érte a lakosság, és ki viselje az átalakítás terheit.