Az 1956-os forradalom és szabadságharc hetvenedik évfordulójának alkalmából szerdán állami kitüntetéseket adtak át az Országház Kupolacsarnokában. Az elismertek között Nobel-díjas író, világhírű zongoraművész, filmrendezők, történészek, politológusok, egykori politikusok és az 1956-os események résztvevői egyaránt szerepelnek. A névsorban több olyan közéleti személyiség is található, akinek politikai megszólalásai az elmúlt években vitákat váltottak ki. A díjátadó így nemcsak kulturális és tudományos elismerésekről, hanem arról is újabb vitát nyithat, milyen szerepet játszanak a közéleti szempontok a legmagasabb állami kitüntetések odaítélésében.

Október 21-én, két nappal a nemzeti ünnep előtt adta át az állami elismeréseket Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke. A hivatalos indoklások szerint a díjazottak a magyar kultúra, a tudomány, az oktatás, az egészségügy, a sport és a közszolgálat területén végzett munkájukért, illetve az 1956-os forradalom emlékezetének ápolásáért kapták a kitüntetéseket.

A legmagasabb fokozatban részesülők között Krasznahorkai László, Kende Péter és Schiff András szerepel, a további díjazottak között pedig megtalálható Kéri László politológus, Jeszenszky Géza korábbi külügyminiszter, Enyedi Ildikó és Mészáros Márta filmrendező, valamint Závada Pál író is.

A kitüntetés természetesen nem politikai hűségnyilatkozat, és önmagában nem jelent egyetértést az adományozó kormánnyal. Az azonban jogos közéleti kérdés, hogy a hivatalos szakmai indoklások mellett milyen szempontok érvényesülnek az állami elismerések összeállításakor, különösen akkor, amikor a kitüntetettek között ismert politikai véleményformálók is szerepelnek.

Kik kapták a legmagasabb állami elismeréseket?

A Magyar Érdemrend nagykeresztje polgári tagozatát hárman vehették át.

Krasznahorkai László Nobel-, Kossuth- és József Attila-díjas író a magyar kultúra nemzetközi elismertségét erősítő, különleges irodalmi életművéért részesült az elismerésben.

Kende Péter politológus, szociológus, az MTA külső tagja az 1956-os forradalom idején a forradalmi sajtó megszervezésében vállalt szerepéért és több évtizedes tudományos munkásságáért kapta meg a kitüntetést.

Schiff András világhírű zongoraművész és karmester kivételes művészi teljesítményéért, valamint a klasszikus zenei hagyományok megőrzéséért és továbbadásáért vehette át a nagykeresztet.

A Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje a csillaggal polgári tagozatát ketten kapták meg: Mészáros Márta Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró a magyar és az egyetemes filmművészetben végzett munkájáért, valamint Oravecz Imre Kossuth-díjas költő, író és műfordító, akinek művei a magyar társadalom történelmi változásait, a kivándorlás és az újrakezdés tapasztalatait dolgozzák fel.

Politológusok, történészek, művészek és sportolók a parancsnoki kereszt kitüntetettjei között

A Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje polgári tagozatát nyolc személy kapta meg.

Báldi András ökológus, az MTA levelező tagja az ökoszisztéma-szolgáltatások kutatásában végzett munkájáért; Enyedi Ildikó Balázs Béla-díjas filmrendező nemzetközi művészi tevékenységéért és oktatói munkásságáért; Jeszenszky Géza történész, korábbi külügyminiszter és nagykövet a rendszerváltás idején vállalt külpolitikai szerepéért, valamint kutatói és oktatói tevékenységéért részesült az elismerésben.

Ugyanezt a fokozatot kapta Kéri László politológus, a magyar politikatudomány és társadalomtudományi oktatás területén végzett több évtizedes munkájáért; Lázár Gyula orvosprofesszor és Süle Tamás nyugalmazott osztályvezető főorvos, akik 1956-ban fiatal orvostanhallgatóként a pécsi Egyetemi Nemzetőr Zászlóalj tagjai voltak.

A díjazottak között található továbbá Verrasztó Zoltán olimpiai ezüst- és bronzérmes, világ- és Európa-bajnok úszó, edző és sportvezető, valamint Závada Pál Kossuth- és József Attila-díjas író, akinek munkássága a huszadik századi magyar történelem és a társadalmi emlékezet feldolgozásához kapcsolódik.

Kéri László és Jeszenszky Géza neve különösen ismerős lehet a közéleti vitákat követő olvasók számára. Mindketten hosszú ideje részt vesznek a magyar politikai nyilvánosságban, miközben az állami elismerések hivatalos indoklása szakmai és történelmi tevékenységükre hivatkozik.

A Magyar Érdemrend tisztikeresztjének teljes névsora

A Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozatát tizenegy személynek ítélték oda.

Dr. Barta János történész, a Debreceni Egyetem professor emeritusa az 1956-os forradalom debreceni vonatkozásainak kutatásáért és oktatói munkájáért; dr. Bácsi Attila molekuláris biológus, egyetemi tanár az immunológiai és allergológiai kutatásokban elért eredményeiért; dr. Czirják László István orvosprofesszor a reumatológiai és immunológiai kutatásban, valamint az orvosképzésben végzett tevékenységéért részesült az elismerésben.

A kitüntetettek között van dr. Cseh Gergő Bendegúz történész, levéltáros, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója, az állambiztonsági szervek történetének feltárásáért; Eörsi László történész, az 1956-os forradalom kutatója, különösen Király Béla életútjáról készített monográfiájáért; valamint dr. Horváth Gábor fizikus, az ELTE professzora, a képalkotó polarimetriai módszerek fejlesztéséért.

Ugyancsak tisztikeresztet kapott dr. Mező Gábor Miklós vegyész, a személyre szabott onkológiai terápiákat megalapozó peptidkémiai kutatásaiért; dr. Papp Sándor történész, orientalista, az oszmán kori kutatásokban végzett munkájáért; valamint ifj. Pongrátz Ernő, a kiskunmajsai Pongrátz Gergely ’56-os Emlékmúzeum támogatója, a Pongrátz testvérek történelmi emlékének ápolásáért.

A névsort Standeisky Éva történész, az 1956-os forradalom és a kommunista diktatúra kultúrpolitikájának kutatója, valamint dr. Túri József Mihály orvos, korábbi kórházigazgató zárja, aki 1956-ban orvostanhallgatóként vett részt az eseményekben, és később több évtizedes orvosi, valamint intézményvezetői munkát végzett.

A Magyar Érdemrend lovagkeresztjének díjazottjai

A Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozatát tízen kapták meg.

Gerencsér Balázs Árpád szociológus, közgazdász, a Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány igazgatója a civil szervezetek támogatásáért; David Hurn fotóművész az 1956-os forradalomról készített felvételeiért; dr. Kalotás Zsolt zoológus, természetfotós és természetvédelmi szakember több évtizedes munkásságáért részesült a kitüntetésben.

Elismerést kapott Kenyeres Zoltán, a MOGYI Kereskedelmi Kft. alapító társtulajdonosa a magyar élelmiszeripari márkaépítésért; Kiss Judit Ágnes József Attila-díjas költő és író irodalmi munkásságáért, különösen az 1956-os forradalom történetének fiatalokhoz történő közvetítéséért; valamint dr. Laszlovszky József András történész, régész, a Közép-európai Egyetem professzora több évtizedes oktatói és kutatói munkájáért.

Ugyancsak lovagkeresztet kapott Németh Miklós olimpiai bajnok gerelyhajító, korábbi világcsúcstartó, edző és sportvezető; Szendrődiné Gombás Ágnes restaurátorművész a magyar népi kultúra tárgyi örökségének megőrzéséért; Tóth Eszter Mária levéltáros, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgató-helyettese az állambiztonsági iratanyag kutatásáért; valamint Vörös Ákos, a Soproni Egyetem nyugalmazott mestertanára, aki az 1956-ban Kanadába menekült soproni erdészek közösségével való kapcsolatok ápolásáért részesült az elismerésben.

A Magyar Érdemrend lovagkeresztje katonai tagozatának kitüntetettje Gaspor Tibor nyugállományú ezredes, a Magyar Honvédség korábbi dandárparancsnok-helyettese, valamint dr. Seres József rendőr dandártábornok, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság általános főigazgató-helyettese.

Az Arany Érdemkereszt kitüntetettjei

A Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozatát négy személy kapta meg.

Dr. Haris Andrea Gabriella művészettörténész a hazai műemlékállomány kutatásáért és megőrzéséért; dr. Horvát Ferenc vasútépítési szakmérnök, egyetemi professor emeritus a vasúti infrastruktúra kutatásában és fejlesztésében végzett munkájáért; Riegler Mária gyógypedagógiai tanár, szociális munkás, gyermekotthoni intézményvezető a gyermekvédelem területén végzett több mint négy évtizedes tevékenységéért; valamint Zágon Bertalanné pedagógus, közoktatási szakértő az alternatív pedagógiai módszerek és a befogadó oktatás hazai fejlesztéséért.

A Magyar Arany Érdemkereszt katonai tagozatát Pelleg József László rendőr alezredes, a Békés megyei közlekedésrendészet több évtizedes szolgálatot teljesítő vezetője kapta meg.

Az Ezüst és Bronz Érdemkeresztek teljes névsora

A Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozatát nyolcan vehették át.

Benkovics Edit, a Semmelweis Egyetem vezető gyógytornásza az intenzív terápiás fizioterápiában végzett munkájáért; Erdészné Nagy Éva Judit nyugalmazott iskolaigazgató a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában vállalt szerepéért; Horváthné dr. Duga Erika nyugalmazott tisztifőorvos a népegészségügyi közigazgatásban végzett munkájáért; Juhász Imre József nyugalmazott technikumi igazgató a szakképzésben végzett több évtizedes oktatói és vezetői tevékenységéért kapott kitüntetést.

Ugyanebben az elismerésben részesült Jungné Besze Mária, a Honvédkórház vezető ápolója; dr. Király Erzsébet művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria nyugalmazott főmuzeológusa; Marczona Tamás mérnöktanár, a dunaújvárosi Lorántffy Zsuzsanna Technikum és Kollégium igazgatója; valamint Sarkadi Péter újságíró, fotóriporter és környezetvédelmi ismeretterjesztő, a Greenfo alapítója.

A Magyar Ezüst Érdemkereszt katonai tagozatát Szőke István tűzoltó őrnagy, a lenti hivatásos tűzoltó-parancsnokság szolgálatparancsnoka vehette át.

A Magyar Bronz Érdemkereszt polgári tagozatának két kitüntetettje Ábel József Mihály, a Baranya Megyei Kormányhivatal nyugalmazott műszaki és mérésügyi ügyintézője, valamint Déri Tamás, az egykori Nemzeti Közlekedési Hatóság nyugalmazott szakértője.

A kitüntetések politikai üzenete: amikor a magyarság már nem is olyan fontos

Az október 23-i kitüntetések között számos olyan tudós, művész, orvos, pedagógus és történész található, akinek évtizedes munkássága vitathatatlanul hozzájárult Magyarország szellemi és kulturális örökségéhez. A névsor néhány különösen ismert szereplőjének korábbi kijelentései azonban komoly kérdéseket vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy a Tisza-kormány milyen értékeket kíván elismerni a magyar szabadságharc hetvenedik évfordulóján.

Krasznahorkai László Nobel-díjas író 2026 márciusában, az olasz La Repubblicának adott interjújában egészen sajátos módon beszélt nemzeti hovatartozásáról. Kijelentette:

"A »magyarság« ellen azonban minden erőmmel küzdök."

Azt is megkérdezte, miért kellene a világpolgárságot arra cserélnie, hogy csupán magyar legyen, a magyar nemzeti hagyományokhoz fűződő viszonyát pedig azzal érzékeltette, hogy számára Magyarország elsősorban a magyar nyelvet jelenti, nem a huszárokat vagy a történelmi jelképeket.

Az író Magyarországról és a magyar társadalomról is lesújtó véleményt fogalmazott meg. Egyik kijelentésében az országot elmegyógyintézethez hasonlította, amelyből az orvosok már eltávoztak, a betegek pedig maguk próbálják eljátszani a gyógyítók szerepét. Bár Krasznahorkai a magyar nyelv iránti szeretetét is hangsúlyozta, a nemzeti hovatartozással kapcsolatos megfogalmazásai érthetően komoly visszhangot váltottak ki.

Schiff András világhírű zongoraművész ugyancsak hosszú éveken át rendkívül élesen bírálta Magyarország politikai viszonyait. A művész tizenhat évig nem lépett fel hazájában, mert nem kívánt visszatérni az Orbán-kormány idején. A 2026. áprilisi választások után azonban már arról beszélt, hogy euforikus állapotban van, és hosszú idő után ismét büszkeséget érez.

"Az elmúlt tizenhat évben nagyon sokszor szégyelltem magam Magyarország miatt"

- fogalmazott a Klubrádiónak adott interjújában. Schiff azt is közölte, hogy a kormányváltás után végre úgy érzi, egész Európa csodálattal tekint Magyarországra.

Vagyis a zongoraművész számára a Magyarországgal kapcsolatos büszkeség megítélése szorosan összekapcsolódott azzal, hogy éppen milyen politikai vezetés irányítja az országot. Ez természetesen az ő véleménye, amelynek kinyilvánításához joga van, ahogyan ahhoz is joga van bárkinek, hogy feltegye a kérdést:

a nemzeti ünnepen adományozott legmagasabb állami elismerések esetében milyen jelentőséget tulajdonítanak a kitüntetettek nemzethez való viszonyának.

Magyar Péter kormánya most nyilvánosságra hozta, kiket tartott méltónak az október 23-i állami kitüntetésekre. A teljes névsor ismert, az indoklások olvashatók, de az elismerések odaítélésének politikai üzenetéről ettől még lehet és érdemes is vitatkozni. Különösen egy olyan időszakban, amikor az új kormány demokratikus megújulásról beszél, miközben a politikai ellenfeleivel szembeni fellépése és a parlamenti viták hangneme maga is éles bírálatok tárgya.

Mert lehet valaki világhírű író vagy korszakos jelentőségű zongoraművész, és lehetnek súlyos fenntartásai az ország mindenkori politikai vezetésével szemben, azonban a művészi nagyság és a politikai vélemény két külön dolog, ahogyan az ország szeretete sem azonos egyetlen kormány támogatásával.

Az október 23-i kitüntetések kapcsán ezért nem az a kérdés, hogy Krasznahorkai László tud-e írni, vagy Schiff András tud-e zongorázni. Mindkettőjük nemzetközi szakmai elismertsége közismert.

A kérdés inkább az, hogy a magyar szabadságharc évfordulóján milyen üzenetet közvetít a kormány azzal, hogy a legmagasabb nemzeti elismeréseket olyan közéleti szereplőknek is adományozza, akik korábban ennyire elutasítóan nyilatkoztak a magyarsághoz fűződő viszonyukról, illetve Magyarország politikai állapotáról.

Az állami kitüntetéseket ugyanis nem Magyar Péter magánvagyonából, és nem a Tisza Párt nevében osztják. Ezek a magyar állam elismerései, amelyekhez a nemzet egészének történelmi és kulturális öröksége adja a méltóságot. Éppen ezért azok odaítélése nem lehet kizárólag az aktuális hatalom belügye. A nemzeti ünnepen adományozott kitüntetéseknek pedig különösen fontos üzenetük van: arról is szólnak, hogy az állam kiket és milyen teljesítményeket állít példaként a következő nemzedékek elé.