Úgy tűnik, Magyar Péter számára az 1956-os forradalom 70. évfordulója sem múlhat el egy kiadós politikai botrány nélkül. A miniszterelnök ugyanis már két nappal az ünnep előtt nekiesett az ellenzéknek, amiért a Fidesz és a Mi Hazánk képviselői nem kívánnak részt venni a parlamenti díszülésen. Magyar Péter szerint ez szégyen és gyalázat, az érintettek pedig méltatlanok bármiféle tisztség betöltésére. Az már láthatóan kevésbé foglalkoztatja, hogy a két párt külön rendezvényen emlékezik meg az 1956-os forradalomról, és egyik sem köteles asszisztálni a miniszterelnök újabb politikai előadásához.
Magyar Péter szerdán a Facebookon háborodott fel azon, hogy az ellenzéki képviselők nem vesznek részt az október 23-ra szervezett parlamenti emlékülésen. A miniszterelnök szerint miközben a világ minden részéről érkeznek vendégek a forradalom hetvenedik évfordulójára, a magyar ellenzék egyetlen képviselője sem lesz jelen az eseményen. A távolmaradást nem egyszerűen kifogásolta, hanem egyenesen a képviselők politikai alkalmatlanságának bizonyítékaként értékelte.
Érdemes elidőzni ennél a különös gondolatmenetnél, mert egészen sajátos elképzelést árul el a demokratikus működésről.
Magyar Péter ezek szerint nemcsak azt szeretné meghatározni, hogy a kormány milyen formában emlékezzen meg 1956-ról, hanem azt is, hogy az ellenzék hol, kinek a társaságában és milyen politikai rendezvényen köteles tiszteletét tenni. Aki pedig nem fogadja el a meghívást, az a miniszterelnök értelmezésében máris méltatlanná válik a közéleti szerepvállalásra.
Különösen érdekes ez annak a forradalomnak az évfordulóján, amelynek egyik legfontosabb követelése éppen a politikai szabadság és a nemzeti önrendelkezés volt. Az 1956-os hősök emlékének tisztelete ugyanis nem attól függ, hogy valaki hajlandó-e végighallgatni Magyar Péter ünnepi beszédét.
A Fidesz nem kér a miniszterelnök előadásából
A Fidesz rövid, de annál csípősebb közleménnyel reagált Magyar Péter felháborodására. Havasi Bertalan, a párt sajtófőnöke úgy fogalmazott:
"Megértjük, hogy hiányzunk Magyar Péternek, de abban biztos lehet, hogy nekünk ő egyáltalán nem fog."
A közlemény szerint a Fidesz előre sajnálja azokat, akiknek az ünnepi ülésen a miniszterelnök beszédét kell hallgatniuk. Havasi arra is emlékeztetett, hogy Magyar Péter Emmanuel Macron francia elnök látogatásáról korábban magabiztosan beszélt, a francia nagykövetség azonban időközben közölte, hogy Macron nem érkezik Budapestre, ráadásul a részvételét francia részről korábban sem erősítették meg.
Ez a kellemetlen diplomáciai fordulat különösen pikánssá teszi a miniszterelnök mostani felháborodását. Magyar Péter ugyanis korábban a nemzetközi részvétellel igyekezett növelni az ünnepség jelentőségét, most viszont azon háborog, hogy a hazai ellenzék nem kíván részt venni rajta. A meghívott vendégek közül tehát nemcsak a Fidesz és a Mi Hazánk képviselői maradnak távol, hanem a korábban beharangozott francia államfő is.
A Fidesz mindeközben október 23-án a Bem téren tartja saját megemlékezését, ahol Áder János volt köztársasági elnök, Bóka János és Schmidt Mária mond beszédet. Vagyis a párt nem az 1956-os forradalom évfordulóját hagyja figyelmen kívül, hanem a Tisza-kormány által szervezett parlamenti rendezvényen nem kíván részt venni. A kettő között akkora különbség van, amelyet még különösebb történelmi ismeretek nélkül is illene felismerni.
A Mi Hazánk sem akar Ursula von der Leyennel ünnepelni
A Mi Hazánk távolmaradásának ráadásul kifejezetten politikai és történelmi indokai vannak. Toroczkai László az X közösségi oldalon közölte, hogy pártja nem vesz részt a parlamenti díszülésen, elsősorban Baka András köztársasági elnök személye és a meghívott európai vezetők miatt.
Toroczkai kifogásolta, hogy Baka András korábban strasbourgi bíróként részt vett egy olyan bírósági döntés meghozatalában, amely az 1956-os megtorlásokkal összefüggésbe hozott katonatisztnek kedvezett. A pártelnök szerint az államfő személye ezért különösen vitatható az 1956-os forradalomra emlékező rendezvényen. A Mi Hazánk azt is sérelmezi, hogy a díszülésen beszédet mond Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, akinek politikáját Toroczkai a nemzeti szuverenitás szempontjából elfogadhatatlannak tartja.
A Mi Hazánk ezért a parlamenti ülés helyett a Corvin közben emlékezik meg az 1956-os forradalom hetvenedik és a 2006-os események huszadik évfordulójáról. A helyszínválasztás önmagában is egyértelmű történelmi üzenet, hiszen a Corvin köz az 1956-os fegyveres ellenállás egyik legismertebb helyszíne volt.
Magyar Péter azonban láthatóan nem akar különbséget tenni a megemlékezés elutasítása és a saját rendezvényétől való távolmaradás között. Pedig az ellenzéki pártok nem azt jelentették be, hogy nem kívánnak tisztelegni a forradalom hősei előtt, hanem azt, hogy ezt nem a miniszterelnök által szervezett eseményen teszik meg. Egy demokratikus országban ehhez minden joguk megvan.
Magyar Péter lassan a távolmaradást is személyes sértésnek veszi
A történet legérdekesebb része mégsem az, hogy az ellenzék más helyszínen ünnepel, hanem Magyar Péter reakciója. A miniszterelnök ugyanis rendre rendkívül személyesen éli meg, ha politikai ellenfelei nem hajlandók részt venni az általa szervezett eseményeken. A paksi látogatását kísérő korábbi vitában is sérelmezte az ellenzéki vezetők távolmaradását, most pedig már az 1956-os ünnepség előtt két nappal nyilvánosan minősítette a meghívását elutasító képviselőket.
Mintha a miniszterelnök számára egyre nehezebben lenne feldolgozható, hogy a választási győzelem nem jelent általános politikai engedelmességet, a parlamenti többség pedig nem jogosítja fel arra, hogy az ellenzék minden lépését a saját elvárásaihoz mérje. Attól, hogy valaki a kormány élére került, még nem válik az ország történelmi emlékezetének kizárólagos őrévé, és az ünnepi rendezvényein való részvétel sem lesz hazafias kötelesség.
A helyzetben van valami egészen abszurd. Magyar Péter azzal vádolja az ellenzéket, hogy méltatlanul viselkedik az 1956-os forradalom évfordulóján, miközben ő maga már az ünnep előtt politikai sértegetéssé változtatta a megemlékezés körüli közbeszédet.
Pedig ha valóban a nemzeti összetartozás és a forradalom hősei előtti tisztelgés lenne számára a legfontosabb, akkor aligha az ellenzéki képviselők nyilvános gyalázásával készülne október 23-ra.
A Fidesz a Bem téren, a Mi Hazánk a Corvin közben emlékezik meg 1956-ról, Magyar Péter pedig a parlamentben fog beszédet mondani. Mindenki ott tiszteleghet a forradalom hősei előtt, ahol azt méltónak tartja. A miniszterelnöknek nem kell szeretnie ezt a helyzetet, de talán ideje lenne megértenie, hogy a történelmi emlékezet nem a Tisza Párt magántulajdona. Az pedig végképp nem az ellenzék feladata, hogy közönséget biztosítson Magyar Péter soron következő politikai előadásához. Ha emiatt már két nappal az ünnep előtt ekkora a felháborodás, érdemes lenne elgondolkodni azon, valóban az 1956-os hősökről szól-e még a díszülés, vagy megint minden a miniszterelnök személye körül forog.
