Hetven évvel az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörése után ismét Budapest két történelmi tere vált a nemzeti megemlékezések központjává. A Fidesz a Bem téren, Magyar Péter miniszterelnök pedig a Kossuth téren emlékezett a forradalom hőseire. A két rendezvény azonban egészen eltérő politikai üzenetet hordozott. A Bem téren a kommunista diktatúra bűnei, a magyar függetlenség és a jelenlegi politikai szabadság kérdése került előtérbe, míg a parlamenti díszülésen és az állami ünnepségen a Tisza-kormány új európai kapcsolatrendszere kapott hangsúlyt. Az ünnepet ugyanakkor súlyos incidens is megzavarta: a Fidesz megemlékezésén provokatív bekiabálások után dulakodás tört ki, a rendőröknek kellett közbeavatkozniuk. Mindeközben vitatott légtérzár, telefonos mozgósítás és a miniszterelnök arcképével átalakított 1956-os zászló is borzolta a kedélyeket.
Az 1956-os forradalom 70. évfordulójának hivatalos programja péntek reggel katonai tiszteletadással kezdődött az Országház előtti Kossuth Lajos téren. A Magyar Honvédség díszegysége a Himnusz hangjaira vonta fel a nemzeti lobogót Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes házelnök jelenlétében. Az ünnepségen katonai alakulatok, huszárok, a diplomáciai testületek képviselői és meghívott vendégek is részt vettek.
A kormányfő a nap folyamán az Új köztemető 301-es parcellájánál is lerótta kegyeletét Nagy Imre és az 1956-os megtorlások áldozatai előtt. Az ország számos pontján rendeztek megemlékezéseket, Budapesten pedig többek között a Corvin közben, a Bem téren és a Kossuth téren gyűltek össze az ünneplők.
A két legjelentősebb politikai rendezvény azonban világosan megmutatta, mennyire eltérően értelmezik az 1956-os forradalom örökségét a jelenlegi kormánypárt és az ellenzék.
Zászlómenet a Bem térre: 1848 méteres nemzeti lobogóval tisztelegtek a hősök előtt
A Fidesz idei megemlékezését a budai Duna-parton végighaladó Zászlómenet vezette fel, amelyet az 56 Lángja Alapítvány szervezett. A résztvevők a Műegyetem rakparttól indultak a Bem tér felé, a felvonulás központi jelképe pedig egy 1848 méter hosszú magyar nemzeti zászló volt. A menethez egy nagyméretű székely zászló is csatlakozott, hangsúlyozva a határokon átívelő magyar összetartozást.
A szervezők az "Isten, haza, család" gondolatát helyezték előtérbe, a rendezvényen pedig a nemzeti szuverenitás, a béke és a hagyományos értékek védelmének üzenete is megjelent. Az idei felvonulás a korábbi évek Békemenetétől eltérő formában valósult meg, miután a Civil Összefogás Fórum szeptemberben bejelentette, hogy 2026-ban nem tartja meg a hagyományos rendezvényt.
A Bem téren 14 órakor kezdődő, Szabad Magyarországot! címmel meghirdetett ünnepségen Orbán Viktor ezúttal nem mondott beszédet. A volt miniszterelnök Párizsban tartózkodott, közösségi oldalán azonban megemlékezett a forradalom hőseiről. A rendezvényen Áder János volt köztársasági elnök, Schmidt Mária történészprofesszor és Bóka János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője szólalt fel.
Az ünnepség résztvevőit Szűcs Gábor országgyűlési képviselő köszöntötte, aki már beszéde elején párhuzamot vont az egykori kommunista elnyomás és a jelenlegi politikai viszonyok között. Úgy fogalmazott, hogy a szabadságért ma is meg kell küzdeni, és a Fidesz közösségének feladata kiállni a nemzeti függetlenség mellett.
Hankó Balázs a börtönből üzent: nem adják fel a harcot
A Bem téri megemlékezés egyik legerősebb személyes mozzanata Hankó Balázs korábbi kulturális és innovációs miniszter üzenetének felolvasása volt. Az NKA-ügyben október eleje óta letartóztatásban lévő politikus levelét felesége, Hankóné Hrágyel Zsuzsanna olvasta fel a résztvevőknek.
Hankó írásában politikai fogolynak nevezte magát és a vele együtt letartóztatottakat. Állítása szerint az ellenük indított büntetőeljárások mögött politikai leszámolás húzódik, amelynek célpontjai a korábbi kormány nemzeti és kulturális politikájának képviselői.
A volt miniszter kifogásolta, hogy az ügyészség szerinte olyan kulturális programokat és támogatásokat tekint vagyoni hátránynak, amelyek valójában a magyar kulturális életet szolgálták. Példaként említette a Jókai- és Márai-emlékévet, valamint a hazai zenei és kulturális rendezvények támogatását.
A levél szerint a hatóságok nem csupán dokumentumokat és informatikai eszközöket foglaltak le, hanem olyan embereket is szabadságuktól fosztottak meg, akik korábbi közfeladataikat látták el. Hankó azt állította, hogy az eljárások előre kialakított politikai forgatókönyv szerint zajlanak, és ő maga a börtönben sem mond le az igazságáért folytatott küzdelemről.
A volt miniszter arra kérte támogatóit, hogy ne féljenek, tartsanak ki, és továbbra is álljanak ki azok mellett, akiket politikai fogolynak tartanak.
A levél különös hangsúlyt adott az ünnepségnek. Miközben Áder János és a többi felszólaló az 1956-os megtorlásokról és koncepciós eljárásokról beszélt, a színpadon egy jelenleg is letartóztatásban lévő ellenzéki politikus személyes üzenete hangzott el. A történelmi emlékezés így közvetlenül összekapcsolódott a mai magyar közélet egyik legsúlyosabb vitájával.
Áder János a kommunista terrorról, Bóka János a szabadság mai veszélyeiről beszélt
Áder János ünnepi beszédében részletes történelmi áttekintést adott a forradalom előzményeiről, a kommunista diktatúra működéséről és az 1956 októberében kibontakozó nemzeti ellenállásról. Felidézte a koncepciós pereket, az internálásokat, a kitelepítéseket, az ÁVH terrorját és azokat a gazdasági intézkedéseket, amelyek a magyar társadalom széles rétegeit sújtották az ötvenes években.
A volt államfő hangsúlyozta, hogy az 1956-os forradalom nem egyetlen nap eseménye volt. Az október 23. és november 4. közötti időszakban egy egész ország fordult szembe a diktatúrával, a szovjet katonai beavatkozás pedig végül fegyveres erővel fojtotta el a szabadságharcot. Beszédében a Kossuth téri sortűzre, a vidéki vérengzésekre és a megtorlások áldozataira is emlékeztetett.
Bóka János már közvetlenebb kapcsolatot teremtett 1956 történelmi öröksége és a jelenlegi politikai helyzet között. A Fidesz frakcióvezetője szerint egy szabad országban nem állítanak fel politikai rendőrséget, nem számolják fel az ellenzéket, és nem törekednek új egypártrendszer kialakítására.
Bóka élesen bírálta a Tisza-kormányt és az Európai Unió politikai vezetését is. Véleménye szerint a magyar függetlenséget nem lehet külső hatalmak jóindulatára alapozni, a szabadság megőrzése pedig ma is a magyar nemzet saját felelőssége.
A politikus az ugyanebben az időben zajló parlamenti díszülést is kifogásolta, amelyen Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kapott kiemelt szerepet. Bóka szerint az uniós vezetők részvételével rendezett ünnepség politikai üzenete nem választható el a Tisza-kormány Brüsszelhez fűződő kapcsolatától.
Schmidt Mária: a Terror Háza jövője is az emlékezés tétje
Schmidt Mária beszédében az 1956-os forradalom nemzeti egységét és a szabadságharcosok személyes örökségét állította középpontba. Felidézte Wittner Mária és más egykori forradalmárok alakját, akiktől személyesen hallhatott a szabadságharc eseményeiről és az azt követő megtorlásokról.
A történész külön kitért a Terror Háza Múzeum körül szeptemberben kirobbant konfliktusra is. A Tisza-kormány kulturális minisztere, Tarr Zoltán akkor megszüntette Schmidt főigazgatói megbízatását, és bejelentette az intézmény ideiglenes bezárását. A múzeum a tiltakozások után újranyitott, működésének átvilágítása azonban továbbra is folyamatban van.
Schmidt szerint a történelmi emlékezet megőrzésének egyik alapvető kérdése, hogy világosan különbséget tudunk-e tenni a kommunista diktatúra áldozatai és kiszolgálói között. Felidézte azt a lyukas nemzeti zászlót is, amelynek közepébe Wittner Mária Krisztus arcát hímezte, majd a Terror Háza Múzeumnak ajándékozta.
A történész attól tart, hogy a kormányzati felülvizsgálat az intézmény történelmi szemléletét is megváltoztathatja. Beszédében a már működő múzeumi gyűjtemények védelmét és az 1956-os szabadságharcosok örökségének megőrzését hangsúlyozta.
Provokáció zavarta meg a Bem téri megemlékezést: a rendőröknek kellett közbelépniük
A Fidesz ünnepségét azonban nemcsak a beszédek miatt kísérte figyelem. A Bem téren három személy Fidesz-ellenes jelszavakat kezdett kiabálni az ünneplők között, amiből rövid idő alatt súlyos konfliktus alakult ki. A rendőröknek kellett szétválasztaniuk a feleket, miközben a helyzet a környező utcákra is átterjedt.
Az Index beszámolója szerint három, feltehetően a Tiszához kötődő szimpatizáns jelent meg a rendezvényen, akik provokatív jelszavakat skandáltak. A Telex tudósítása alapján a "mocskos Fidesz" kiabálása váltotta ki a közvetlen összetűzést. A résztvevők közül többen körbevették a három férfit, majd heves szóváltás és dulakodás kezdődött.
A történtek megítélésében van egy lényeges szempont, amelyet több beszámoló meglehetősen könnyedén kezel: a Bem téren nem egy kormányzati döntés elleni tüntetés zajlott, hanem az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulójára rendezett nemzeti megemlékezés. A résztvevők azért gyűltek össze, hogy tisztelegjenek a szabadságharc hősei előtt, meghallgassák az ünnepi beszédeket, és közösen emlékezzenek.
Ebben a helyzetben az ünneplők közé beállva politikai gyalázkodást skandálni aligha tekinthető az emlékezés tiszteletben tartásának. Az ilyen magatartás tudatos provokációként értelmezhető, függetlenül attól, hogy az elkövetők hivatalosan melyik politikai közösséghez tartoznak.
A Vadhajtások tudósítása szerint az érintett személyek korábban más politikai rendezvényeken is feltűntek, és a portál a Tisza szimpatizánsainak nevezte őket, valamint képet is közölt róluk.
A portál több felvételt is közzétett az eseményről, amelyeken a hangos szóváltás, a rendőri intézkedés és a kialakult feszültség látható. A beszámoló szerint két személyt megütöttek, egy harmadiknak pedig elvették a telefonját. A Vadhajtások arról is írt, hogy két jobboldali résztvevőt előállítottak.
Bede Zsolt is belekeveredett az incidensbe, Kindlovits Máté csillapította le a kedélyeket
Az összetűzésben Bede Zsolt, a Vadhajtások egyik alapítója is szerepet kapott. A különböző helyszíni tudósítások szerint a rendőrök a Bem térről kikísérték a provokatív bekiabálásokat végző személyeket, ám a feldühödött résztvevők egy csoportja Bede Zsolttal együtt utánuk indult.
A helyzet a közeli Ganz utcában is feszült maradt. A beszámolók szerint a tömegből a Tiszát elítélő jelszavak hangzottak el, és többen a rendőrökkel is szóváltásba keveredtek. A Telex tudósítása szerint az indulatok odáig fajultak, hogy egyesek már tettlegességre buzdítottak, a HVG pedig kifejezetten lincshangulatról írt.
A konfliktus során a sajtó munkatársait is atrocitások érték. A Telex újságírója, Simor Dániel körül szintén feszültség alakult ki, a rendőrök pedig arra kérték, ne térjen vissza a tömegbe.
A helyzetet végül Kindlovits Máté, Kubatov Gábor személyi titkára is igyekezett lecsillapítani. A beszámolók szerint határozottan arra szólította fel a résztvevőket, hogy térjenek vissza a megemlékezés helyszínére, és ne engedjék, hogy az incidens elterelje a figyelmet az ünnepségről.
Az ügynek két világosan elkülöníthető része van. A politikai gyalázkodással megzavart nemzeti megemlékezés provokációját indokolt határozottan elítélni, de a kialakult tettlegességet és a sajtó munkatársainak fenyegetését sem lehet az ünnephez méltó viselkedésnek tekinteni.
A történtek ugyanakkor jól mutatják, milyen könnyen képes néhány hangoskodó személy elrontani több ezer ember megemlékezését, majd olyan konfliktust előidézni, amely végül nagyobb sajtófigyelmet kap, mint maga az ünnepi rendezvény.
A Bem téren történtek egyik legfontosabb kérdése ezért az, hogy miért tartották szükségesnek egyes, a Tiszához köthető elemek az 1956-os hősökre emlékező ünnepséget pártpolitikai jelszavakkal megzavarni, és hogyan lehet a jövőben megakadályozni, hogy hasonló incidensek eltereljék a figyelmet a nemzeti ünnepek valódi jelentőségéről.
Drónvita a Bem téren: hiába volt engedély, leállították a Hír TV felvételét
A Fidesz rendezvényét egy másik, egyelőre tisztázatlan hátterű incidens is kísérte. A Hír TV beszámolója szerint a csatorna előzetesen megkapta a szükséges engedélyeket ahhoz, hogy drónfelvételeket készítsen a zászlómenetről és a Bem téri ünnepségről.
A televízió munkatársai szerint az engedély déltől 15 óra 30 percig szólt, és korábban csak a későbbi katonai repülések miatt jeleztek korlátozást. A drón 13 óra 30 perc körül fel is szállt, ám mintegy húsz-huszonöt perc után rendőrök jelentek meg a pilótánál, és közölték vele, hogy nem folytathatja a felvételkészítést.
A pilóta bemutatta engedélyeit és a szükséges dokumentumokat, a rendőrök azonban végül a repülés leállítását kérték. A Hír TV értesülése szerint időközben kibővítették a Kossuth tér körüli védett légteret, a változásról azonban a korábban engedélyt kapott stábot nem értesítették, és az a használt alkalmazásban sem jelent meg.
Az eset azért váltott ki különös figyelmet, mert a korábbi években Magyar Péter is élesen bírálta az ünnepi rendezvényekhez kapcsolódó drónkorlátozásokat. A Magyar Nemzet megkereste a rendőrséget, hogy megtudja, pontosan ki, mikor és milyen indokkal rendelte el a légtérzár módosítását.
A kérdés különösen fontos, hiszen a drónfelvételek a nagyobb politikai rendezvények résztvevőinek számáról is képet adhatnak. Ha egy sajtóorgánum érvényes engedély birtokában kezd felvételeket készíteni, majd egy utólagos intézkedés miatt ezt abba kell hagynia, az alapos és nyilvános hatósági magyarázatot igényel.
Ursula von der Leyen a Parlamentben: 1956 emléke mellett a Tisza-kormányt is méltatta
Miközben a Bem téren a Fidesz ünnepsége zajlott, az Országházban 14 órakor megkezdődött az 1956-os forradalom 70. évfordulójára rendezett ünnepi díszülés. Az eseményen több külföldi vezető is felszólalt, köztük Ursula von der Leyen, António Costa, az Európai Tanács elnöke, valamint Jens Stoltenberg korábbi NATO-főtitkár, Norvégia jelenlegi pénzügyminisztere.
A Fidesz és a Mi Hazánk nem vett részt a díszülésen. Az ellenzéki pártok többek között Baka András köztársasági elnök legitimitását vitatták, és kifogásolták az ünnepség politikai körülményeit.
Ursula von der Leyen beszédének első részében az 1956-os magyar szabadságharc jelentőségét méltatta. Arról beszélt, hogy a szovjet vezetés azért lépett fel ilyen kegyetlenül a magyar forradalommal szemben, mert félt a szabadság eszméjének terjedésétől. Szerinte az elnyomó rendszerek számára különösen veszélyes, ha az emberek felismerik, hogy képesek saját sorsuk alakítására.
A történelmi megemlékezés azonban hamarosan a jelenlegi magyar politikai helyzet értékelésébe fordult át. Az Európai Bizottság elnöke méltatta az áprilisi kormányváltást, a Tisza-kormány jogállamisági és korrupcióellenes intézkedéseit, valamint Magyarország uniós együttműködésének megújulását.
Von der Leyen Magyar Péternek és az új magyar kormányzatnak is köszönetet mondott. A díszülés így nemcsak az 1956-os hősökről, hanem az Európai Bizottság és a Tisza-kormány politikai együttműködéséről is szólt.
Különösen figyelemre méltó, hogy a magyar szabadságharc 70. évfordulóján az Európai Bizottság elnöke a Tisza-kormány belpolitikai teljesítményének értékelésére is kitért. Ez egyértelműen politikai tartalmat adott annak az eseménynek, amelynek elvileg a nemzeti emlékezésről kellett volna szólnia.
António Costa Magyarország 2004-es uniós csatlakozását az 1956-os szabadságtörekvések történelmi folytatásaként értelmezte, míg Jens Stoltenberg az ukrajnai háborúra tért ki, és párhuzamot vont a szovjet megszállással szemben küzdő magyarok és az orosz agresszió ellen harcoló ukránok helyzete között.
A külföldi felszólalások megmutatták, hogy a jelenlegi uniós vezetés az 1956-os forradalom örökségét az európai integráció és a nemzetközi szövetségi rendszer megerősítésének üzenetével kapcsolja össze. A Fidesz politikusai ugyanakkor éppen azt kifogásolták, hogy a magyar szabadságharc emléknapja a brüsszeli politikai vezetés és a magyar kormány kapcsolatának ünneplésévé is vált.
Telefonos mozgósítás és vitatott plakát a Kossuth téri beszéd előtt
A délutáni állami ünnepséget két további politikai vita előzte meg.
A Magyar Nemzet beszámolója szerint Magyar Péter előre rögzített telefonos üzenetével is igyekeztek részvételre buzdítani az embereket, mindössze néhány órával a Kossuth téri beszéd előtt.
Az utolsó pillanatokban zajló mozgósítás felvetette a kérdést, mennyire sikerült előzetesen megszervezni a részvételt a kiemelt állami rendezvényen. A telefonos jól érzékeltetik, milyen jelentőséget tulajdonított a Tisza vezetése a miniszterelnöki beszéd közönségének. Még nagyobb feltűnést keltett a kormány hivatalos közösségi oldalán közzétett ünnepi plakát. A grafikán a lyukas magyar zászló középső részén Magyar Péter arcképe jelent meg.
A választott képi megoldás azért kapott éles kritikákat, mert a lyukas zászló az 1956-os forradalom egyik legfontosabb jelképe: a felkelők a kommunista diktatúra címerét vágták ki a nemzeti lobogóból. A plakát így akaratlanul is különös történelmi párhuzamra adott lehetőséget. A kormányfő arcképének elhelyezése a forradalom ikonikus jelképében sokak számára személyi kultuszra emlékeztető vizuális megoldásnak tűnt, különösen annak fényében, hogy Magyar Péter már az előző napi, a Rákóczi Szövetség által szervezett fáklyás felvonuláson is a menet élén vonult, majd a Bem téren mondott beszédet, megtörve a több évtizedes rendezvény egyik hagyományát.
Magyar Péter a Kossuth téren: új Magyarország, európai szövetségek és üzenet Orbán Viktornak
A Kossuth téri állami megemlékezésen 56 harangszóval tisztelegtek a forradalom hősei előtt, majd Magyar Péter nemzeti zászlóval a kezében érkezett a színpadra. A miniszterelnök beszédében az 1956-os eseményeket a magyar történelem egyik legfontosabb szabadságküzdelmeként idézte fel, és kiemelte az egyetemisták, a munkások, valamint a pesti fiatalok szerepét.
A kormányfő beszélt Nagy Imre, Maléter Pál és Gimes Miklós kivégzéséről, a forradalom leverését követő megtorlásokról és a 301-es parcella jeltelen sírjairól. Hangsúlyozta, hogy a szovjet hadsereg katonai erővel ugyan leverhette a szabadságharcot, de a magyarok szabadságvágyát nem tudta megsemmisíteni.
Magyar Péter ugyanakkor az 1956-os örökséget közvetlenül saját kormányának politikai céljaihoz is kapcsolta. Beszédében Magyarország európai orientációját hangsúlyozta, és kijelentette, hogy az ország nem sodródhat Kelet és Nyugat között. A kormányfő szerint Magyarországnak különutak helyett megbízható szövetségesként kell részt vennie a nemzetközi együttműködésben.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a kormányzás szolgálat, a megszerzett hatalmat pedig nem kívánják a magyar társadalom ellen fordítani. Ígéretet tett arra, hogy az állami intézmények az állampolgárok érdekeit szolgálják, és a törvények mindenki számára azonos módon érvényesülnek majd. A szabadság társadalmi oldalát hangsúlyozva kitért a kórházban hagyott csecsemők és a bántalmazott nők védelmének kérdésére is.
Beszédének egyik legélesebb politikai részében Magyar Péter Orbán Viktorra utalt. A volt miniszterelnököt név szerint nem említve arról beszélt, hogy aki idegen hatalmaknak rendelné alá Magyarországot, vagy egy agresszort mentegetne, az nem érti az 1956-os forradalom üzenetét. A párizsi teraszra tett utalás egyértelműen az ünnepet Franciaországban töltő Orbán Viktornak szólt.
Magyar Péter azt is kijelentette, hogy korábban szerinte egyetlen politikai oldal próbálta kisajátítani a nemzeti ünnepeket. Ez azonban saját rendezvényének előzményeivel is érdekes ellentétbe került, hiszen a kormány hivatalos ünnepi kommunikációjában hangsúlyosan jelent meg a miniszterelnök személye, miközben a parlamenti díszülésen az Európai Bizottság elnöke az új kormány politikai teljesítményét méltatta.
A Kossuth téri beszéd közben készült felvételek alapján a rendezvény egyes résztvevői már a felszólalás vége előtt elindultak hazafelé.
A hetvenedik évforduló politikai tanulsága
Az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulóján tehát két eltérő politikai megközelítés jelent meg Budapest történelmi helyszínein. A Bem téren a Fidesz politikusai a nemzeti szuverenitás, a kommunista diktatúra emlékezete és a jelenlegi ellenzéki jogok védelmének kérdéseit hangsúlyozták. A Kossuth téren Magyar Péter az 1956-os szabadságküzdelmet az új kormány európai orientációjával és saját politikai programjával kapcsolta össze.
A nap egyik legfontosabb közös témája mégis az volt, hogy a szabadság nem magától értetődő állapot. Áder János és Schmidt Mária a kommunista terror áldozataira, Hankó Balázs pedig saját jelenlegi fogva tartására hivatkozva beszélt a szabadság veszélyeztetettségéről. Magyar Péter és a parlamenti díszülés külföldi felszólalói ezzel szemben az európai demokratikus intézmények megerősítését és a nemzetközi együttműködést állították az 1956-os örökség középpontjába.
A Bem téren történt provokáció ugyanakkor az ünnep méltóságának kérdését is előtérbe helyezte.
A nemzeti megemlékezés nem politikai ellenfelek bosszantására szervezett utcai látványosság. A résztvevőknek joguk van zavartalanul emlékezni azokra, akik hetven évvel ezelőtt életüket adták a magyar szabadságért.
A tudatos rendzavarás nem válik tiszteletre méltóbbá attól, hogy politikai véleménynyilvánításként próbálják beállítani, ahogyan az arra adott erőszakos válasz sem szolgálja az ünnep méltóságát.
A hetvenedik évforduló körüli viták arra is rávilágítottak, hogy 1956 jelképei ma is rendkívül erős érzelmeket váltanak ki. Legyen szó a lyukas zászlóról, a Terror Háza jövőjéről, egy letartóztatott politikus börtönből küldött üzenetéről, a sajtó munkájának korlátozásáról vagy éppen a külföldi vezetők ünnepi szerepléséről, valamennyi ügyben ugyanaz az alapvető kérdés tért vissza: mit jelent ma a magyar függetlenség?
1956 hősei egy olyan Magyarországért küzdöttek, amely maga dönthet a sorsáról, ahol nincs politikai terror, és ahol a hatalom nem állhat a nemzet szabadsága fölött. A hetvenedik évforduló két fővárosi megemlékezése világosan megmutatta, hogy ennek az örökségnek az értelmezéséről ma is éles vita folyik. A történelmi mérce azonban változatlan: a szabadságot és a nemzeti függetlenséget nem elegendő ünnepi beszédekben méltatni, azok érvényesülését a mindennapi politikai döntésekben is számon lehet kérni.
