Két különböző generáció, két megemlékezés, közös történelmi örökség. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján délelőtt a Nemzeti Megmaradás Mozgalom fiataljai tartottak ünnepséget a budapesti Bakáts téren, délután pedig a Mi Hazánk Mozgalom emlékezett a forradalom hőseire a Corvin közben. A fiatal, keresztény és patrióta értékeket képviselő szerveződés a közösségépítést és a kulturált politikai párbeszédet tartja fontosnak, míg Toroczkai László pártelnök országos nemzeti ellenállási mozgalmat hirdetett, amelynek első akcióját a gyermekvédelmi törvény módosítása ellen indítják. A PubliQo a Bakáts téri rendezvényen személyesen beszélgetett a fiatal mozgalom egyik tagjával.

Október 23-án Budapest több pontján is megemlékezéseket tartottak az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek tiszteletére. A nagyszabású állami és pártrendezvények mellett kisebb közösségek is saját ünnepségekkel készültek a hetvenedik évfordulóra. Közéjük tartozik a Nemzeti Megmaradás Mozgalom, amelynek fiatal tagjai péntek délelőtt a Bakáts téren gyűltek össze.

A szerveződés a keresztény értékeket, a hazaszeretetet és a nemzeti hagyományok megőrzését helyezi előtérbe. Tagjai között középiskolások és fiatal felnőttek egyaránt megtalálhatók, céljuk pedig, hogy saját generációjukat is megszólítsák a közéleti és nemzeti kérdésekben.

A Nemzeti Megmaradás Mozgalom: fiatalok, akik nemcsak az interneten szeretnének jelen lenni

A Bakáts téri megemlékezésen a PubliQo munkatársa a Nemzeti Megmaradás Mozgalom képviselőjével beszélgetett a szerveződés létrejöttéről, értékrendjéről és jövőbeli terveiről. A mindössze húsz fő körüli közösség egyik legérdekesebb sajátossága a tagok fiatal életkora: a legidősebb is csupán 28 éves, miközben már középiskolások is érdeklődnek a csatlakozás lehetősége iránt.

A mozgalom tagjai a keresztény értékrend, a hazaszeretet és a nemzeti hagyományok megőrzése mellett kötelezték el magukat, és ezeket az értékeket saját korosztályukban is szeretnék képviselni.

A fiatalok célja, hogy a nemzeti identitás és a keresztény értékek ne csupán ünnepi beszédekben jelenjenek meg, hanem a mindennapi közösségi életben és a fiatal nemzedék gondolkodásában is helyet kapjanak. Fontosnak tartják a történelmi múlt ismeretét, a magyarsághoz való tartozás tudatát és azt, hogy a fiatalok merjenek kiállni meggyőződésük mellett. Az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulóján tartott megemlékezésük is ezt az elkötelezettséget fejezte ki: a szabadságharcosok örökségét nem pusztán felidézni, hanem továbbadni szeretnék.

A Nemzeti Megmaradás Mozgalom ugyanakkor nem kíván megmaradni egy szűk, egymással egyetértő közösségnek. Országjárást, fiataloknak szóló találkozókat, vitaesteket és közéleti beszélgetéseket terveznek, amelyekre eltérő politikai nézeteket képviselő szereplőket is meghívnának. Meggyőződésük szerint a határozott hazafias értékrend és a kulturált párbeszéd nem zárja ki egymást. Éppen ellenkezőleg: úgy vélik, hogy a magyar társadalom megosztottságának enyhítéséhez arra is szükség van, hogy az emberek meghallgassák egymást, és megismerjék a másik oldal gondolatait.

A szervezet hivatalos bejegyzése az interjú készítésekor még folyamatban volt, tagjai azonban már országos közösség építésében gondolkodnak. A személyes találkozások mellett a közösségi médiát is felhasználják arra, hogy minél több fiatalt érjenek el.

Országjárás, vitaestek és podcastok: beszélgetni szeretnének azokkal is, akik másként gondolkodnak

A mozgalom tervei messze túlmutatnak a közösségi oldalakon. Országjárást szeretnének szervezni, amelynek során személyesen találkoznának a magyar fiatalokkal, közéleti beszélgetéseket és vitaesteket tartanának, később pedig podcastműsorokba hívnának meg politikusokat és közéleti szereplőket.

Az interjú egyik legérdekesebb része éppen az volt, amikor a fiatal megszólaló a magyar közélet megosztottságáról beszélt. Úgy látja, hogy az emberek gyakran azért fordulnak egymás ellen, mert valójában nem is ismerik a másik oldal gondolatait és szándékait.

"Szerintem mindenképpen fontos az, hogy gyűlölet nélkül meg tudjuk egymást kérdezni arról, hogy kinek mi a véleménye" - fogalmazott a PubliQo-nak.

A mozgalom ezért olyan rendezvényeket tervez, amelyeken eltérő politikai nézeteket képviselő szereplők is megszólalhatnak. A cél nem a viták elkerülése, hanem az, hogy azok kulturált keretek között zajljanak, és a résztvevők megérthessék egymás érveit.

A fiatal interjúalany szerint elképzelhető, hogy sok baloldali gondolkodású ember is egyetértene a mozgalom bizonyos üzeneteivel, ha egyáltalán eljutnának hozzájuk ezek a gondolatok. Éppen ezért a tervezett beszélgetésekre nem kizárólag jobboldali politikusokat szeretnének meghívni.

A Bakáts téri ünnepség így nemcsak az 1956-os hősökről való megemlékezés volt, hanem egy fiatal közösség nyilvános szerepvállalásának fontos állomása is. A szervezők a következő időszakban több személyes találkozót terveznek, ezek pontos időpontjairól azonban még nem született végleges döntés.

Délután a Corvin közben: a Mi Hazánk 1956-ra és 2006-ra is emlékezett

A nap második felében a Mi Hazánk Mozgalom tartotta meg hagyományos október 23-i rendezvényét a Corvin közben, az 1956-os szabadságharc egyik legfontosabb budapesti helyszínén.

A párt idén nemcsak az 1956-os forradalom hetvenedik, hanem a 2006-os őszi események huszadik évfordulójáról is megemlékezett. Az ünnepi műsorban többek között Sinkovits-Vitay András, Sinkovits Imre színművész fia is közreműködött, aki Petőfi Sándor Nemzeti dal című költeményét adta elő. A választásnak különleges történelmi jelentősége van, hiszen édesapja 1956. október 23-án maga is elszavalta a verset a forradalmi tömeg előtt.

A megemlékezésen külön tisztelegtek a közelmúltban elhunyt Pongrátz András előtt, aki a Corvin közi szabadságharcosok egyik meghatározó családjának tagja volt. Emlékére hagyományőrző ágyúlövést adtak le egy olyan löveggel, amelyet az 1956-os harcok idején is használtak.

Az ünnepségen Novák Előd, a Mi Hazánk alelnöke a rendszerváltás befejezetlenségéről és a kommunista állampárt örökségéről beszélt. Bírálta a korábbi Fidesz-kormányzatot és a jelenlegi Tisza-kormányt egyaránt, hangsúlyozva, hogy pártja egyik politikai erőhöz sem kíván igazodni. Novák külön megemlékezett Pongrátz Andrásról is, kifogásolva, hogy az egykori szabadságharcos életében nem részesült állami kitüntetésben.

Toroczkai László nemzeti ellenállást hirdetett

A rendezvény központi politikai bejelentését Toroczkai László tette, aki országos nemzeti ellenállási körök létrehozását hirdette meg.

A Mi Hazánk elnöke szerint a következő időszakban egyre több olyan politikai döntés születhet, amellyel szemben szervezett társadalmi fellépésre lesz szükség. Az új körök feladata az lenne, hogy az aktuális ügyekben civil és politikai eszközökkel szervezzék meg az ellenállást, ne kizárólag a parlamenti politizálásra támaszkodjanak.

Toroczkai beszédében a Tisza-kormányt és az Európai Unió vezetését is élesen bírálta. Szerinte Magyarország szuverenitását ma is veszélyeztetik olyan külső politikai és gazdasági érdekek, amelyekkel szemben a nemzeti közösségeknek önállóan kell fellépniük.

A pártelnök kitért az október 23-i parlamenti díszülésre is, amelyen Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke mondott beszédet. Toroczkai szerint a magyar forradalom emléke összeegyeztethetetlen az Európai Unió jelenlegi vezetésének politikai törekvéseivel, ezért pártja nem vett részt az ünnepi ülésen.

A Mi Hazánk vezetője azt is kifogásolta, hogy szerinte a Momentum és más politikai szereplők megpróbálták megkérdőjelezni a párt jogát a Corvin közi megemlékezés megtartására. A helyszínen a Momentum molinóval tiltakozott a rendezvény ellen. Toroczkai hangsúlyozta: a Corvin köz történelmi jelentősége nem sajátítható ki, és az 1956-os szabadságharcosok nemzetiségétől vagy származásától függetlenül mindenki a magyar szabadságért küzdött.

Gyermekvédelmi akcióval indul az országos ellenállás

Toroczkai az új ellenállási körök első konkrét feladatát is megnevezte: a gyermekvédelmi törvény októberben elfogadott módosítása ellen indítanak országos fellépést. A Mi Hazánk szerint az új szabályozás megszüntetett olyan korábbi korlátozásokat, amelyek az LMBTQ-témájú tartalmak iskolai megjelenését érintették. A párt ezt a szülői döntési jogok és a gyermekvédelem szempontjából elfogadhatatlannak tartja.

A kezdeményezés részeként Dúró Dóra vezetésével gyermekvédelmi köröket hoznak létre, országos aláírásgyűjtést indítanak, valamint olyan szülői nyilatkozatmintát készítettek, amellyel a szülők jelezhetik az iskoláknak, hogy nem járulnak hozzá gyermekük részvételéhez bizonyos, külső szervezetek által tartott foglalkozásokon.

Toroczkai Gyömrőt nevezte követendő példának, ahol a Mi Hazánkhoz kötődő városvezetés kezdeményezte az iskolai érzékenyítő foglalkozások korlátozását. A párt országos szinten szeretné elérni, hogy a szülők minél nagyobb számban éljenek a tiltakozás lehetőségével.

A Corvin közi bejelentés tehát egy folyamatosan működő szervezeti hálózat létrehozásáról szól, amelynek első akciója a gyermekvédelmi szabályozáshoz kapcsolódik, de később más politikai és társadalmi ügyekben is fellépne.

A fiatalok párbeszédet, a Mi Hazánk szervezett ellenállást tervez

Az október 23-i két rendezvény eltérő hangsúlyokat kapott. A Bakáts téren a Nemzeti Megmaradás Mozgalom fiataljai saját közösségük építéséről, a magyar hagyományok megőrzéséről és a politikai vitakultúra fejlesztéséről beszéltek. A Corvin közben a Mi Hazánk már konkrét országos politikai akciótervet hirdetett meg, amelynek első állomása a gyermekvédelmi törvény módosítása elleni tiltakozás lesz.

A két szerveződés egymástól függetlenül emlékezett meg a forradalomról, és eltérő módszerekkel kíván részt venni a közéletben. Közös pontjuk a nemzeti hagyományokra, a magyar önrendelkezésre és az 1956-os szabadságharcosok örökségére helyezett hangsúly.

A Bakáts téren megszólalt fiatalok tervei külön figyelmet érdemelnek. Egy olyan időszakban, amikor a magyar közéletben a politikai viták gyakran személyeskedésbe és ellenségeskedésbe fordulnak, ők éppen a személyes találkozásokban, a nyilvános vitákban és a különböző nézeteket képviselő emberek közötti párbeszédben látják a továbblépés lehetőségét.

Hetven évvel a forradalom után így két újabb közéleti kezdeményezés került a figyelem középpontjába: a Nemzeti Megmaradás Mozgalom fiataljai országjárással és beszélgetésekkel szeretnének közösséget építeni, a Mi Hazánk pedig nemzeti ellenállási körök létrehozásával készül a következő politikai küzdelmekre. Hogy ezek a tervek miként valósulnak meg, azt a következő hónapok mutatják meg.