Jelentős változások előtt áll Budapest közlekedése és pénzügyi működése. A Tisza-kormány és Karácsony Gergely főpolgármester megállapodása alapján az állam 50 százalékos tulajdonrészt szerez a Budapesti Közlekedési Központban, a fővárosi cég pedig az agglomeráció közlekedésszervezésében is szerepet kap. Közben megérkezett a Budapestnek ígért 120 milliárd forintos állami támogatás, amelyből azonban 90 milliárdot azonnal levontak szolidaritási hozzájárulás címén. A főváros így ténylegesen 30 milliárd forintnyi forráshoz jutott, miközben további pénzügyi és szervezeti kötelezettségeket vállalt.

Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója csütörtöki háttérbeszélgetésén ismertette a Magyar Péter vezette kormány és a főváros között október elején létrejött megállapodás végrehajtásának részleteit. A változások nemcsak Budapest pénzügyi helyzetét érintik, hanem a közösségi közlekedés működését, a kerületek parkolási bevételeit és a város jövőbeli fejlesztéseit is.

A megállapodás egyik legfontosabb eleme, hogy az állam tulajdonosként belép a BKK-ba. Az Országos Közlekedési Központ tőkeemelés útján szerez 50 százalékos részesedést a jelenleg fővárosi tulajdonban álló társaságban, amely BKK Budapesti Várostérségi Közlekedési Központ néven folytatja működését.

A BKK átlépi Budapest határait

A közlekedési társaság a jövőben nem kizárólag Budapest közigazgatási területén végezne közlekedésszervezési feladatokat, hanem az elővárosi közlekedés összehangolásában is meghatározó szerepet kapna. A cél, hogy a fővárosi járatok, az elővárosi buszok és a vasúti kapcsolatok menetrendjeit egységesebb rendszerben szervezzék.

Ez a Budapestre naponta ingázók számára akár kedvező változásokat is hozhat, hiszen jelenleg a különböző szolgáltatók közötti átszállások, menetrendi eltérések és párhuzamos járatok számos problémát okoznak. A tervek megvalósulása azonban egyelőre több szervezeti és jogi döntéstől függ.

A tulajdonosi átalakítással együtt a finanszírozás is megváltozik. A kormány vállalása szerint a BKK működésének költségeit a jövőben fele-fele arányban viseli az állam és a főváros. A 2027-es évre ez mintegy 170 milliárd forintos állami hozzájárulást jelenthet.

A társaság feladatai is bővülnek: a tervek szerint közlekedési és közterületi beruházások építtetőjeként is eljárhat. A változás ugyanakkor azt jelenti, hogy a főváros elveszíti a BKK feletti kizárólagos tulajdonosi ellenőrzést, az állam pedig közvetlen beleszólást kap a budapesti közlekedésszervezésbe.

Megérkezett a 120 milliárd, de 90-et rögtön levontak

A megállapodás másik fontos eleme Budapest pénzügyi helyzetének rendezése volt. Karácsony Gergely október 1-jén jelentette be, hogy a kormány egyszeri, 120 milliárd forintos támogatással segíti ki a súlyos finanszírozási nehézségekkel küzdő fővárost.

Kiss Ambrus most közölte, hogy a támogatás megérkezett, ám annak jelentős részét Budapest nem kapta meg szabadon felhasználható pénzként. A fővárosnak ugyanis az idei évre még mintegy 90 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást kellett teljesítenie, ezért ezt az összeget levonták a támogatásból.

A 120 milliárdos segítségből így mindössze 30 milliárd forint maradt a főváros rendelkezésére. A levonás ugyanakkor a fennálló befizetési kötelezettséget is rendezte, vagyis nem egyszerű pénzelvonásról, hanem a megállapodásban előre szereplő tartozásrendezésről van szó.

A pénzügyi csomagnak azonban további feltételei vannak. Budapestnek el kell állnia a szolidaritási hozzájárulás miatt indított pereitől, 2027-ben legalább 20 milliárd forinttal csökkentenie kell működési kiadásait, a kormány pedig költségvetési felügyelőt rendel ki a fővárosi gazdálkodás ellenőrzésére. A szolidaritási hozzájárulás rendszerének átalakítását szintén megígérték, de azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a fővárosnak pontosan mekkora összeget kell majd fizetnie 2027-ben.

A kerületektől a fővároshoz kerülnek a parkolási bevételek

A megállapodás egyik legvitatottabb pontja a budapesti parkolási rendszer teljes átalakítása. A tervek szerint a jelenleg kerületi hatáskörben működő parkolásüzemeltetés és a díjak beszedése a Fővárosi Önkormányzathoz kerül, az infrastruktúrát pedig a BKK-n keresztül működtetnék.

A változás számos kerület számára jelentős bevételkiesést eredményezhet, hiszen a parkolási díjak jelenleg fontos forrást biztosítanak a helyi önkormányzatoknak. Több kerületi vezető már korábban kifogásolta, hogy a kormány és a főváros olyan bevételek átcsoportosításáról állapodott meg, amelyek fölött jelenleg a kerületek rendelkeznek.

Kiss Ambrus szerint az egységes rendszer olcsóbb és hatékonyabb működést tesz lehetővé, a parkolási bevételeket pedig a fővárosi és kerületi utak, járdák, valamint kerékpáros infrastruktúra fejlesztésére fordítanák. A 2027-es évben a főváros mintegy 10 milliárd forintnyi útfejlesztéssel számol.

Az átalakítás a lakossági parkolási kedvezményeket is érinti. Ezek kiadását 2027-ben még a kerületek végeznék, 2028 januárjától azonban már a főváros venné át a feladatot. Egyelőre nem tisztázott, hogy a lakók milyen feltételekkel, mekkora területre és milyen kedvezményekkel kaphatnak majd engedélyt. A parkolási reformhoz törvénymódosításra is szükség lesz, így annak részletszabályai még változhatnak.

Az októberi megállapodás tehát jóval többről szól Budapest pénzügyi megsegítésénél. A főváros rendezheti legsürgetőbb tartozásainak egy részét, cserébe azonban lemond bizonyos követeléseiről, megosztja az állammal a BKK tulajdonjogát, és átszervezi a kerületek bevételeit is érintő parkolási rendszert. A következő hónapokban az lesz a legfontosabb kérdés, hogy az új konstrukció valóban kiszámíthatóbb közlekedést és stabilabb fővárosi gazdálkodást eredményez-e, vagy újabb vitákat nyit az állam, Budapest és a kerületek között.