Átfogó átalakításokat jelentett be Magyar Péter miniszterelnök a 2027-es költségvetés parlamenti ismertetésekor. A Tisza-kormány megduplázná a családi pótlékot, jelentősen megemelné a legalacsonyabb nyugdíjakat, csökkentené az alacsonyabb keresetűek személyi jövedelemadóját, és több ágazatban bérrendezést hajtana végre. A változásoknak azonban ára is lesz: emelkednek egyes vállalati adók, szigorodik az anyák SZJA-mentessége, megszűnik az Otthon Start, és új szabályok lépnek életbe a lakástámogatásoknál. A kormány több mint 2100 milliárd forintnyi új kiadást tervez, miközben a költségvetési hiányt a GDP 4,9 százalékára kívánja mérsékelni.

Magyar Péter hétfői parlamenti felszólalásában ismertette a jövő évi büdzsé legfontosabb elemeit. A miniszterelnök szerint az ágazati béremelésekre, az adócsökkentésekre, a családtámogatásokra, a nyugdíjrendszer változtatásaira és az egészségügyi fejlesztésekre összesen több mint 2100 milliárd forintot fordítanak. A kormány állítása szerint a többletkiadások jelentős részét az állami pazarlás visszaszorításából, a túlárazott beszerzések megszüntetéséből, a korábbi kedvezményezetti rendszer átalakításából és új bevételi intézkedésekből teremtenék elő.

A miniszterelnök szokása szerint a Fidesz képviselőit is élesen bírálta, azt állítva, hogy a korábbi kormányzás alatt rendelkezésre álló források jelentős részét nem közfeladatokra fordították. A politikai üzenetek mellett azonban a bejelentés legfontosabb része a konkrét számokról szólt. A 2027-es költségvetés ugyanis egyszerre tartalmaz jelentős juttatásnöveléseket, adócsökkentéseket és új terheket.

Adócsökkentés a kisebb keresetűeknek, szigorítás az anyák kedvezményénél

A kormány tervei szerint 2027-től 9 százalékra csökken a minimálbér személyi jövedelemadója, a jelenlegi 15 százalék helyett. Az adókedvezmény nem kizárólag a minimálbéren foglalkoztatottakat érintené: minden havi 680 ezer forint alatti jövedelemmel rendelkező munkavállalónál csökkenne az SZJA-terhelés, bár nem feltétlenül azonos mértékben. A kormány számításai szerint közel két és fél millió ember részesülne az adócsökkentésből. Magyar Péter azt állította, hogy egy minimálbéres munkavállaló esetében ez önmagában havi húszezer, éves szinten 240 ezer forintos nettó többletet jelenthet.

Ezzel párhuzamosan viszont szigorodna az anyák személyijövedelemadó-mentessége. A kedvezmény a jövőben havi bruttó egymillió forintos jövedelemhatárig lenne alkalmazható, az ezt meghaladó keresetrész után már SZJA-t kellene fizetni. A kormány azt is bejelentette, hogy a 40 évnél idősebb, kétgyermekes anyákra nem terjesztik ki az adómentességet. Ez eltérést jelent a korábban meghirdetett, fokozatosan bővülő rendszerhez képest, így miközben az alacsonyabb keresetűek adóterhei csökkennének, bizonyos anyai kedvezmények szűkülnének.

Duplájára nő a családi pótlék, emelkedik az otthonápolási díj

Az egyik legjelentősebb családtámogatási intézkedés a családi pótlék megduplázása. A kormány szerint a változás több mint egymillió családot és hozzávetőleg 1,6 millió gyermeket érintene, a költségvetésben pedig mintegy 300 milliárd forinttal több jutna erre a célra.

A bejelentett összegek alapján az egygyermekes családok havi 12 200 forinttal kapnának többet, ami évente 146 400 forintos növekedést jelent. A kétgyermekes családoknál a jelenlegi havi 26 600 forint 53 200 forintra emelkedne, vagyis az éves többlet 319 200 forint lenne. A háromgyermekes családok havi 48 ezer, évente 576 ezer forinttal, míg a négygyermekes családok havi 64 ezer, éves szinten 768 ezer forinttal részesülnének magasabb támogatásban.

A családtámogatási változások között szerepel az otthonápolási díj 50 százalékos emelése is. Ez azoknak a családoknak jelenthet segítséget, amelyek tartós gondozást igénylő hozzátartozót ápolnak otthonukban.

Nyugdíjemelés, nyugdíjas SZÉP-kártya és a 14. havi juttatás első része

A nyugdíjrendszerben is jelentős változtatásokat terveznek. A jelenleg 28 500 forintos öregségi nyugdíjminimumot január 1-jétől 120 ezer forintra emelnék, vagyis több mint négyszeresére növelnék az összeget. Emellett sávos nyugdíjemelést kapnának azok is, akiknek az ellátása meghaladja ugyan a minimumot, de továbbra is alacsony.

A kormány megtartaná a 13. havi nyugdíjat, és 2027-ben kifizetné a 14. havi nyugdíj első heti részét is. Ez tehát nem egy teljes újabb havi nyugdíj folyósítását jelenti, hanem annak első ütemét.

Újdonság lenne a nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetése. A tervek szerint azok a nyugdíjasok lennének jogosultak rá, akiknek havi ellátása nem éri el az 500 ezer forintot. A jogosultsági határ ismert, a pontos feltöltési összegre és felhasználási feltételekre azonban a bejelentés még nem tért ki.

Béremelések az oktatásban, a szociális ágazatban és több közszolgálati területen

A költségvetés több állami és közszolgálati területen is bérrendezést tartalmaz. A nevelést és oktatást közvetlenül segítő, valamint technikai dolgozók nettó bére átlagosan 21,5 százalékkal emelkedne, míg a szociális ágazatban, beleértve a gyermekvédelem dolgozóit is, átlagosan 17,8 százalékos emelést terveznek.

A szélesebb közszolgálati bérrendezés részeként a rendvédelmi dolgozók átlagosan 15 százalékos bruttó emelésre számíthatnak. Az egészségügyi szakdolgozók esetében átlagosan 17 százalékos béremelést tartalmaz a terv, miközben folytatódna a pedagógusbérek fejlesztése is.

Az egészségügy az ideinél 510 milliárd forinttal több forrást kapna. A Hugonnai Vilma egészségügyi program keretében a kormány egyebek mellett a kórházak működésére, a gyógyszerfinanszírozásra, az egészségügyi bérekre, a kórházi étkeztetésre, az intézmények klimatizálására és az eszközpark korszerűsítésére fordítana többet.

Az önkormányzatok támogatását 64 milliárd forinttal növelnék, miközben a tehetősebb települések által fizetett szolidaritási hozzájárulás összegét 62 milliárd forinttal, mintegy 15 százalékkal csökkentenék. A változtatás a helyi költségvetések mozgásterét bővítheti, de az egyes önkormányzatok tényleges nyeresége attól is függ majd, hogyan osztják el a támogatásokat és módosítják a hozzájárulás számítási szabályait.

Új adók és adóemelések: a vállalkozásoktól várják a többletbevételek jelentős részét

A költségvetés bevételi oldalán több jelentős adóváltozás szerepel. A kormány bevezetné a milliárdosok vagyonadóját, amelytől éves szinten 200 milliárd forint bevételt várnak. A hivatalos tájékoztatás szerint a különadó mintegy 15 ezer embert érinthet.

Emelkedne a társasági adó is. A bejelentésekben szereplő 9-ről 11 százalékra történő emelés a kormány részletes tájékoztatása alapján elsősorban a 180 milliárd forintot meghaladó éves bevételű nagyvállalatokat érintené, míg az ennél kisebb vállalkozásoknál maradna a jelenlegi 9 százalékos kulcs. A társasági adó és az innovációs járulék módosításából együttesen 260 milliárd forintos többletbevételt várnak.

Átalakulna a kiskereskedelmi különadó rendszere is. Az egymilliárd forint alatti adóalap továbbra is mentesülne az adó alól, az 1 és 50 milliárd forint közötti adóalaprészre pedig 0,45 százalékos kulcsot alkalmaznának. A változás a kormány szerint több ezer kereskedelmi vállalkozást érinthet.

A tervek alapján nagyobb hozzájárulást kellene fizetniük az energiacégeknek, a bankoknak, a biztosítóknak és a kereskedelmi láncoknak is. Az energiacégek megnövelt befizetéseiből önmagában 100 milliárd forint többletet vár a kabinet.

Emelkednének a dohánytermékek és az égetett szeszes italok adóterhei, valamint a bányajáradék összege is. A korábban nulla százalékos reklámadó 3,75 százalékra nőne, ami a reklámpiacon működő vállalkozások számára jelentene újabb költséget.

A céges autókat használó vállalkozásoknál is szűkülne egy kedvezmény: az első gépjármű esetében továbbra is levonható lenne a gépjárműadó a cégautóadóból, a második autótól azonban megszűnne ez a lehetőség.

A kormány tehát egyszerre jelentett be személyijövedelemadó-csökkentést és több vállalati, illetve fogyasztási adó emelését. A változtatások költségvetési hatása mellett az is kérdés, hogy a cégek a növekvő közterhekből mekkora részt hárítanak majd át áraikban a fogyasztókra.

Megszűnik az Otthon Start, jön a Wekerle+ lakástámogatási rendszer

Jelentős átalakulás várható a lakáshitelek területén is. A kormány megszüntetné az Otthon Start-programot, és helyette Wekerle+ néven vezetne be új támogatott konstrukciót, amelyet a bejelentés szerint a 18 és 41 év közötti korosztály vehetne igénybe.

A program keretében új lakás vásárlásához fix 3 százalékos, használt ingatlan megvásárlásához pedig fix 5 százalékos kamatozású hitelt biztosítanának. Ez a korábbi támogatási rendszerhez képest lényeges különbséget jelent, hiszen a használt lakások finanszírozása magasabb kamattal történne.

A rendszer része lenne egy megtakarításokat ösztönző támogatás is. Azoknak, akik rendszeresen félretesznek lakáscélra, az állam az első öt évben a befizetések 10 százalékát, a hatodik évtől pedig 20 százalékát tenné hozzá vissza nem térítendő támogatásként.

Az energetikai korszerűsítésekre felvehető támogatott hitel felső határát 6 millióról 15 millió forintra emelnék, fix 3 százalékos kamattal. Ez nagyobb volumenű felújítások, például szigetelési, fűtéskorszerűsítési és energetikai beruházások finanszírozását is lehetővé tehetné.

A kormány ugyanakkor közölte, hogy nem változnak a babaváróhitel, a CSOK, a falusi CSOK és a rezsicsökkentés alapvető szabályai. A rezsicsökkentés tehát megmaradna, miközben a lakáshitelezés támogatott konstrukciói jelentősen átalakulnának.

Vasúti fejlesztések, új HÉV-ek és intercity-vonatok

A közlekedésfejlesztésben 2027-re 331 milliárd forintnyi uniós forrást terveznek felhasználni. A program részeként 35 új, nagy kapacitású intercity-motorvonatot szereznének be, és 41 új HÉV-szerelvényt állítanának forgalomba.

Emellett megkezdenék az ország tíz legfontosabb vasútállomásának korszerűsítését. A beruházások a vasúti járműállomány megújítását és az utasforgalmi infrastruktúra fejlesztését célozzák, bár a konkrét beszerzési és kivitelezési ütemterveket még részletesen ismertetni kell.

Vízmegtartás a Homokhátságon, energiaberuházások és háztartási támogatások

A kormány átfogó vízmegtartási programot indítana, amelyben a vízügyi és környezetvédelmi uniós fejlesztésekre 221 milliárd forintot különítenének el. A cél mintegy 10 ezer kilométernyi belvízcsatorna vízmegtartó képességének javítása, hogy az időszakosan rendelkezésre álló vizet ne vezessék el automatikusan, hanem szükség esetén a kiszáradással fenyegetett térségekbe, például a Homokhátságra lehessen irányítani.

Az energiaszektorban ennél is nagyobb fejlesztéseket jelentettek be. Összesen 868 milliárd forintból korszerűsítenék a villamosenergia-hálózatot, megnyitnák az utat a szélenergia szélesebb körű hasznosítása előtt, és növelnék a geotermikus energia szerepét. A kormány tervei között szerepel az is, hogy 2030-ig 3 gigawattnyi energiatároló kapacitás jöjjön létre Magyarországon.

A lakossági beruházásokat külön támogatási program segítené: 57 ezer háztartás kaphatna vissza nem térítendő támogatást saját energiatároló létesítéséhez. Ez elsősorban azoknak lehet fontos, akik napenergia-termelésüket saját tárolókapacitással egészítenék ki.

Vállalkozásfejlesztés, közutak és a sportfinanszírozás átalakítása

A hazai vállalkozások fejlesztését a Ganz Ábrahám hitelprogram szolgálná, amelynek keretét 230 milliárd forintra emelnék. A program a beruházások, az innováció, a technológiai fejlesztések és a vállalkozások versenyképességének javítását célozná.

A kormány bejelentette az árréstop 2027-es kivezetését is. Az intézkedés megszüntetését azzal indokolták, hogy a korlátozás torzította a kereskedelmi árképzést, a kabinet szerint pedig az infláció mérséklődése lehetőséget teremt a szabályozás megszüntetésére.

A közúthálózat fejlesztésére 100 milliárd forintos útépítési és kátyúmentesítési programot indítanának. Emellett folytatódna a mohácsi Duna-híd építése, az M1-es autópálya bővítése és több olyan beruházás, amely már a korábbi kormányzati időszakban elkezdődött.

A sportfinanszírozásban is jelentős változás következne: megszüntetnék a sport-TAO jelenlegi támogatási rendszerét, és helyette 150 milliárd forint közvetlen költségvetési támogatást terveznének. Ez a sportegyesületek és sportszervezetek finanszírozási rendszerének átalakítását jelentené, amelynek részletes elosztási szabályai egyelőre nem ismertek.

4,9 százalékos hiánycél és 300 milliárdos biztonsági tartalék

A kormány a 2027-es költségvetésben 300 milliárd forintos biztonsági tartalékot különítene el a váratlan helyzetek kezelésére. A kabinet számításai szerint a jelentős kiadási vállalások ellenére a GDP-arányos költségvetési hiány 4,9 százalékra csökkenhet.

A pénzügyi tervek teljesülése ugyanakkor több feltételtől függ. A kormánynak meg kell teremtenie a bejelentett adócsökkentések és támogatások fedezetét, biztosítania kell az új adókból várt bevételeket, valamint ténylegesen meg kell valósítania az állami kiadások csökkentését. Az uniós fejlesztési programok végrehajtásánál a források rendelkezésre állása és a beruházások előkészítettsége is meghatározó lesz.

A most ismertetett intézkedések egyelőre a költségvetési tervezet részei. A részletes dokumentumot a kormány előbb a Költségvetési Tanácsnak küldi meg, majd az Országgyűlés elé terjeszti, ahol a képviselők még módosíthatják a javaslatot.

2200 milliárd forintos megtakarítás: de pontosan honnan kerül elő a pénz?

A bejelentések legérdekesebb része kétségtelenül a finanszírozás kérdése. Magyar Péter ugyanis több mint 2100 milliárd forintnyi új kiadást és támogatást ígért, miközben a költségvetési hiányt is jelentősen csökkentené. A miniszterelnök szerint mindehhez a fedezetet elsősorban az előző kormány pazarló működésének felszámolása biztosítja. Állítása szerint 2026-ban már 700 milliárd forintnyi felesleges kiadást szüntettek meg, 2027-ben pedig további 1500 milliárdot takarítanának meg. Vagyis összesen 2200 milliárd forintot, amelyet Magyar Péter szerint eddig túlárazott közbeszerzésekre, kormányzati kommunikációra, közmédiára, koncessziókra és a közérdekű vagyonkezelő alapítványokra költöttek el.

A magyarázat kétségtelenül jól hangzik a parlamenti pulpitus mögül, csakhogy egy állítás még nem válik költségvetési fedezetté attól, hogy a miniszterelnök kellően határozottan mondja el.

A legfontosabb részletek ugyanis egyelőre hiányoznak. Pontosan mely intézményeknél, mely szerződéseknél, milyen összegekkel csökkentik a kiadásokat? Mekkora megtakarítást várnak a közmédia átalakításától, mennyit a kormányzati kommunikáció visszafogásától, és mennyit a koncessziós szerződések felülvizsgálatától? Mely kiadásokat szüntetik meg teljesen, melyeket csökkentik, és melyek azok, amelyek valójában csak más költségvetési sorra kerülnek át? Ezek nélkül a 2200 milliárd forint egyelőre politikai vállalás, nem tételesen igazolt megtakarítás.

Ráadásul van itt egy fontos számviteli kérdés is. A 2026-ban állítólag már megtakarított 700 milliárd forint nem újonnan keletkező 2027-es bevétel.

Amennyiben az idei kiadáscsökkentések valóban megtörténtek, azok hatása már megjelenik a 2026-os költségvetésben, és az alacsonyabb kiadási szint a következő évre is fennmaradhat. A jövő évi költségvetés szempontjából a további 1500 milliárd forintos csökkentés jelentené az újabb lépést. A két számot össze lehet adni egy korábbi kiadási szinthez viszonyítva, de nem lehet úgy kezelni, mintha mindkettő frissen rendelkezésre álló pénz lenne a 2027-es büdzsében. Különösen akkor nem, ha közben a kormány a GDP-arányos hiányt is 7,5 százalékról 4,9 százalékra kívánja mérsékelni.

És akkor még nem beszéltünk az új adókról. A milliárdosok vagyonadójából évi 200 milliárd, a társasági adó és az innovációs járulék emeléséből 260 milliárd, az energiacégek magasabb befizetéseiből további 100 milliárd forintot várnak. Ezek azonban nem megtakarítások, hanem új adóbevételek, amelyek tényleges összege a gazdasági folyamatoktól és az érintettek alkalmazkodásától is függ. Ráadásul a vállalatokra kivetett magasabb közterhek egy része közvetve a fogyasztói árakban is megjelenhet. Vagyis miközben a kormány azt hangsúlyozza, hogy visszaadja az embereknek a korábban elpazarolt pénzt, a finanszírozás egy részét valójában újabb adóterhekkel biztosítaná.

A költségvetési egyenleg javításához Magyar Péter emellett a korábbi egyszeri kiadások kifutását és a kamatkiadások mérséklődését is hozzászámítja. Ezek valóban javíthatják az államháztartás helyzetét, de nem helyettesítik annak bemutatását, hogy az új, tartós támogatásokhoz milyen tartós bevételek vagy kiadáscsökkentések társulnak.

A miniszterelnök tehát elmagyarázta, hogy szerinte honnan lesz pénz az ígéretekre, de a részletes, számon kérhető elszámolással egyelőre adós maradt.

A költségvetés nem politikai kívánságlista, amelyben elegendő a tervezett kiadások mellé odaírni, hogy a fedezetet majd az előző kormány pazarlásának megszüntetése biztosítja. A 2200 milliárdos megtakarításhoz konkrét intézkedések, azonosítható költségvetési sorok és ellenőrizhető számítások szükségesek. Ezek bemutatása nélkül a parlamenti beszéd legfontosabb kérdése továbbra is megválaszolatlan: pontosan miből fizeti ki a kormány mindazt, amit most megígért?

A 2027-es költségvetés jelentős átrendeződést hozhat a magyar adó- és támogatási rendszerben. A családi pótlék megduplázása, az alacsony nyugdíjak emelése és a kisebb keresetűek adócsökkentése sok háztartás számára kedvező változást jelenthet, miközben az anyai adókedvezmények szigorítása, az Otthon Start megszüntetése és a vállalati adóemelések másokat hátrányosan érinthetnek. A kabinet egyszerre ígér több ezermilliárd forintnyi új kiadást és a költségvetési hiány jelentős csökkentését. A döntő kérdés ezért nem pusztán az, hogy milyen bejelentések hangzottak el a parlamentben, hanem az, hogy a kormány milyen tényleges bevételekkel, megtakarításokkal és gazdasági teljesítménnyel tudja majd finanszírozni a vállalásait.