"Az igazságosság és a fejlődés költségvetéseként" reklámozza Magyar Péter a 2027-es büdzsét, amelynek fő számait hétfőn 13 órakor ismerteti. A miniszterelnök már most több pénzt ígér a családoknak, a nyugdíjasoknak, az oktatásnak, az egészségügynek és a magyar vállalkozásoknak, miközben az állam működésén spórolna, a milliárdosoktól és a szennyező cégektől pedig több pénzt vonna el. A politikai üzenet egyszerű és jól hangzik, a probléma csak az, hogy egyelőre nem tudni, pontosan miből finanszíroznák az ígéretcunamit, kikre milyen új terhek várnak, és hogyan fér össze mindez a magas költségvetési hiány csökkentésével.

Magyar Péter hétfőre a Tisza-kormány egyik legfontosabb gazdaságpolitikai bejelentését ígéri. Saját megfogalmazása szerint a 2027-es költségvetés Magyarország újjáépítéséről szól majd, és szakít azzal a rendszerrel, amelyben szerinte a NER kedvezményezettjei, oligarchák, multicégek és lobbisták jutottak előnyhöz. A felsorolás másik oldalán természetesen szinte minden olyan társadalmi csoport megtalálható, amelynek több pénzt lehet ígérni: családok, nyugdíjasok, vállalkozások, pedagógusok, egészségügyi dolgozók és betegek.

Politikai programnak mindez látványos, költségvetésnek azonban egyelőre kevés. A hétfői bemutató legfontosabb kérdése ezért nem az lesz, kiknek ígér még több pénzt Magyar Péter, hanem az, hogy ki fogja mindezt megfizetni.

A milliárdosok és a szennyező cégek jól hangzanak, de kik ők pontosan?

Magyar Péter azt írta, hogy a kormány "milliárdosoktól valamint a szennyező cégektől" csoportosít át pénzt az eddig magára hagyott milliókhoz. Ez politikailag hálás mondat, költségvetési szempontból azonban egyelőre szinte semmit nem jelent. Nem tudni, hogy új vagyonadóról, magasabb személyi adókról, vállalati különadókról, környezetvédelmi díjakról, energiaadókról vagy más befizetésekről van-e szó.

Az sem világos, hogy a multicégek emlegetése milyen konkrét vállalati kört jelent, és milyen hatással lennének az új terhek a beruházásokra, a foglalkoztatásra vagy végső soron a fogyasztói árakra. A különadók politikailag könnyen eladhatók azzal, hogy majd a nagy cégek fizetnek, ám azok költségei végül sok esetben magasabb árakban, kisebb beruházásokban vagy visszafogottabb béremelésekben jelennek meg. Hétfőn ezért érdemes lesz a szlogenek helyett az adótáblázatokat figyelni.

Már 500 milliárdot odaígértek az egészségügynek

A kormány egyik legnagyobb előzetes vállalása az egészségügyhöz kapcsolódik, ugyanis Magyar Péter korábban bejelentette, hogy 2027-ben 500 milliárd forinttal növelik az egészségügy finanszírozását. Ez önmagában hatalmas összeg, és ha ehhez hozzátesszük az oktatásnak, a családoknak, a nyugdíjasoknak, a vállalkozásoknak, a közlekedésnek, a lakhatásnak és a vízügynek ígért további forrásokat, gyorsan ezermilliárdos nagyságrendű többletkiadásnál járunk.

Ezek után különösen érdekes lesz látni, hogy mekkora megtakarítást tud valóban felmutatni a kormány az állam működésén. Néhány hivatal bezárása, politikusi fizetések csökkentése vagy állami szerződések felülvizsgálata önmagában aligha fedezi az összes új vállalást.

Közben a hiányt is csökkenteni kellene

A kormány helyzetét tovább nehezíti, hogy nem egy kiegyensúlyozott költségvetés fölött osztogat. A kabinet saját korábbi közlése szerint a 2026-os hiány az eredetileg tervezettnél lényegesen magasabb pályára került, és jelentős megszorító, illetve kiadáscsökkentő intézkedések nélkül akár a GDP 8 százaléka fölé is emelkedhetett volna. A kormány 2027-től már az államadósság ismételt csökkentését ígéri.

Vagyis egyszerre szeretne több száz milliárddal többet költeni egészségügyre, oktatásra és szociális célokra, nagy beruházási programokat indítani, támogatni a családokat és a vállalkozásokat, miközben lefaragja a hiányt és csökkenti az adósságot.

Ez matematikailag csak néhány módon lehetséges: jelentős gazdasági növekedéssel, nagy állami kiadáscsökkentéssel, új adóbevételekkel, vagy ezek kombinációjával. A hétfői számokból derülhet ki, melyikből mennyit tervez a kabinet.

Az uniós pénzekre is erősen építenek

Magyar Péter külön hangsúlyozta, hogy az uniós forrásokból soha nem látott beruházásokat indítanának a lakhatás, a közlekedés és a vízügy területén. Az EU-s támogatások valóban jelentős mozgásteret adhatnak a kormánynak, különösen azok után, hogy újabb források felszabadításáról született döntés.

Csakhogy az uniós pénz sem végtelen és nem szabadon elkölthető pénzeszsák - a támogatások jelentős része konkrét programokhoz, célokhoz, társfinanszírozási követelményekhez és végrehajtási feltételekhez kötött. Ráadásul vannak olyan korábbi magyar források is, amelyek végleg elvesztek vagy továbbra sem hozzáférhetők. Ezért önmagában az EU-s ezermilliárdok emlegetése még nem válasz arra, miből finanszírozzák a folyó kiadások tartós növelését. Egy kórházi béremelést, nyugdíjemelést vagy családi támogatást ugyanis nem lehet évről évre egyszeri uniós beruházási pénzből fizetni.

Az államon spórolnának, de kérdés, mekkora összeg jön ki belőle

Magyar Péter szerint a 2027-es költségvetés egyik alapja az állami működés olcsóbbá tétele lesz. Ez önmagában védhető cél, a kérdés azonban a nagyságrend. Ha a kormány százmilliárdokat vagy akár ezermilliárdokat akar újraelosztani, akkor hasonló léptékű megtakarításokat kell találni, különben a különbséget adóemelésből, hitelből vagy magasabb hiányból kell finanszírozni.

A kabinet már korábban több száz milliárdos állami megtakarításról beszélt. Hétfőn kiderülhet, ebből mennyi ténylegesen végrehajtható, és mekkora része egyszeri tétel.

A költségvetés igazi tesztje nem a hétfői beszéd lesz

Magyar Péter kommunikációs kerete már most készen áll: a gazdagoktól elvesznek, az embereknek adnak, az állam kevesebbet költ önmagára, az egészségügy és az oktatás többet kap, az uniós pénzekből pedig elindul az ország újjáépítése.

Ez választási szlogenként működhet, egy állami költségvetés azonban nem szlogenverseny.

A hétfői bemutatón ezért néhány nagyon egyszerű kérdésre kellene világos választ kapni: mekkora lesz a 2027-es hiány, mekkora gazdasági növekedéssel számol a kormány, milyen inflációt vár, milyen új adókat vezet be, kik fizetnek többet, milyen kiadásokat vágnak vissza, és mennyi pénzt költenek el ténylegesen az új ígéretekre. Különösen fontos lesz az is, hogy mi történik akkor, ha a gazdasági növekedés gyengébb lesz a tervezettnél.

Magyar Péter tehát hétfőn egy olyan költségvetést készül bemutatni, amelyben szinte minden fontos társadalmi csoport nyertesnek van meghirdetve. A költségvetésben azonban nincs ingyenebéd: ha ennyi helyre több pénz jut, azt valahonnan el kell venni. A hétfői bemutató igazi kérdése ezért nem az lesz, mire akar költeni a kormány, hanem az, hogy végül kik kapják meg a számlát.