Újabb kellemetlen meglepetést tartogathat a Tisza-kormány 2027-es adócsomagja. Miközben Magyar Péter azzal próbálja eladni az adóemeléseket, hogy a nagyvállalatoknak kell nagyobb részt vállalniuk a közterhekből, a gazdasági szakértők már arra figyelmeztetnek, hogy a többletköltségek jelentős része végül a lakosságnál köthet ki. Drágulhatnak a biztosítások, emelkedhetnek a banki díjak, és még a telefonszámlákon is megjelenhetnek a kormány intézkedéseinek következményei. Magyar Péter erre fogyasztóvédelmi ellenőrzéseket ígér, mintha a vállalatok költségeinek növekedése egy hatósági vizsgálattól egyszerűen eltűnne.
A 2027-es költségvetés bemutatásakor a kormányfő hangsúlyozta, hogy igazságosabb adórendszert kíván kialakítani, amelyben a nagyvállalatok, a bankok, a biztosítók és a kereskedelmi láncok nagyobb részt vállalnak az állami bevételek előteremtéséből. Az elképzelés politikai szempontból kétségtelenül jól hangzik, hiszen a multinacionális vállalatok megadóztatását jóval könnyebb népszerűsíteni, mint a lakossági terhek emelését. A gazdaság működése azonban nem igazodik a kormányzati kommunikációhoz: ha egy vállalkozásnak többet kell befizetnie az államkasszába, megpróbálhatja a megemelkedett költségeit az áraiban vagy a szolgáltatási díjaiban érvényesíteni.
Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője az RTL Híradónak arról beszélt, hogy a biztosítási szektorban különösen nagy esély van az adóterhek ügyfelekre történő áthárítására. A bankok esetében összetettebb a helyzet, ám a szakértő szerint a többletköltségek megjelenhetnek a különféle számlavezetési és tranzakciós díjakban, sőt akár a hitelköltségekben is. A távközlési vállalatok ugyan külön szektorspecifikus adót nem kapnak, a nagyvállalatokat érintő társaságiadó-emelés azonban náluk is áremelési nyomást okozhat.
A vállalatok fizetnek, a családok pénztárcája bánhatja
Magyar Péter gazdaságpolitikájának egyik legnagyobb ellentmondása éppen az lehet, hogy miközben a kormány a lakossági adócsökkentésekkel kampányol, más intézkedéseivel közvetve növelheti a családok kiadásait. Ha egy háztartásnak többet kell fizetnie a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításért, a lakásbiztosításért, a bankszámlájáért vagy a mobiltelefon-előfizetéséért, akkor aligha vigasztalja, hogy a többletköltség eredetileg nem neki címzett adóként jelent meg.
A kormány hivatalos tájékoztatása szerint a legnagyobb, évi 180 milliárd forint feletti bevétellel rendelkező vállalatok társaságiadó-kulcsa a jelenlegi 9 százalékról néhány százalékponttal emelkedne, az innovációs járulék pedig 0,3-ról 0,5 százalékra nőne. Ezzel párhuzamosan nagyobb befizetéseket várnak az energiacégektől, a bankoktól és a biztosítóktól, a kiskereskedelemben pedig az egymilliárd és ötvenmilliárd forint közötti adóalapokra vonatkozó kulcs 0,45 százalékra emelkedne.
A különféle adóemelésekből a kabinet jelentős többletbevételt remél, arról azonban jóval kevesebb szó esik, hogy az intézkedések milyen áremelkedést idézhetnek elő a szolgáltatások piacán. A családok szempontjából ugyanis nem az számít, hogy a kormány melyik vállalat nevét írja az adófizetési kötelezettség mellé, hanem az, mennyi pénz marad a hónap végén a bankszámlájukon.
Magyar Péter ellenőrzésekkel akadályozná meg a drágulást
A miniszterelnök a várható áthárításokkal kapcsolatban fogyasztóvédelmi ellenőrzéseket helyezett kilátásba, és szükség esetén kormányzati beavatkozást ígért. Arról azonban nem adott részletes magyarázatot, milyen eszközökkel kívánja megakadályozni, hogy a vállalatok a megemelkedett terheiket beépítsék szolgáltatásaik áraiba.
Ez már önmagában is figyelemre méltó gazdaságpolitikai elképzelés. A kormány először megemeli a vállalatok adóit, majd ellenőrzésekkel próbálja megakadályozni, hogy azok a többletköltségeket továbbhárítsák. A biztosítóknál például nem kizárólag egyetlen díjtétel módosításával lehet reagálni a növekvő terhekre, hanem a kedvezmények átalakításával, az új szerződések árazásával vagy más üzleti feltételek megváltoztatásával is. Hasonló lehetőségek a bankoknál és a távközlési szolgáltatóknál is rendelkezésre állnak.
Érdemes lenne tehát megtudni, hogy Magyar Péter pontosan milyen gazdasági számítások alapján gondolja megakadályozhatónak az áthárítást, és a költségvetés tervezésekor milyen lakossági áremelkedéssel számoltak. Mert a vállalkozások gazdasági működését nem lehet pusztán politikai nyilatkozatokkal szabályozni, a fogyasztóvédelmi ellenőrzések pedig nem helyettesítik az adóemelések következményeinek előzetes felmérését.
A reklámadóval már a magyar médiavállalkozások is célkeresztbe kerültek
A Tisza-kormány adócsomagjának másik különösen vitatott eleme a reklámadó visszavezetése. A 2019 óta nulla százalékos adókulcsot 2027-től 3,75 százalékra emelnék, amit a kabinet azzal indokol, hogy a Google-hoz és a Metához hasonló technológiai óriásoknak is hozzá kell járulniuk a magyar közterhekhez.
Csakhogy a Magyar Reklámszövetség és társszervezetei szerint az intézkedés súlyosan érintheti a hazai médiaszektort, miközben továbbra sem világos, hogyan biztosítaná a kormány a külföldi digitális platformok tényleges adófizetését. A szakmai szervezetek arra is felhívták a figyelmet, hogy a reklámadó árbevétel-alapú teher, vagyis akár veszteséges vállalkozásoknak is fizetniük kellhet. Ez különösen azoknak a magyar médiacégeknek jelenthet komoly problémát, amelyek elsősorban hirdetési bevételekből tartják fenn működésüket.
A szakmai tiltakozáshoz október 20-ig már tizennégy szervezet csatlakozott, amelyek részletes gazdasági hatásvizsgálat nyilvánosságra hozatalát követelik. A Reklámszövetség szerint a reklámadó nem csupán a médiapiacot érinti, hanem a hirdetési költségek emelkedésén keresztül más ágazatok versenyképességét és a gazdasági növekedést is kedvezőtlenül befolyásolhatja.
Vagyis miközben Magyar Péter a globális technológiai vállalatok megadóztatásáról beszél, a magyar médiavállalkozások már azt számolgatják, hogyan tudják majd kigazdálkodni az újabb terheket. Különösen érdekes ez attól a kormánytól, amely a sajtószabadságot és a független média működésének támogatását korábban kiemelt politikai célként hirdette meg.
Adócsökkentést ígértek, drágulást kaphatunk?
Magyar Péter a választási kampányban rendre az emberek terheinek csökkentéséről, igazságosabb közteherviselésről és a gazdaság élénkítéséről beszélt. A most bemutatott adócsomag azonban máris komoly kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy az ígért kedvezményekből mennyit visznek majd el a különféle szolgáltatások emelkedő árai.
A biztosítások, banki szolgáltatások és telefonszámlák esetleges drágulása ráadásul nem kizárólag a magas jövedelműeket érintené. Ezeket a szolgáltatásokat nyugdíjasok, kisgyermekes családok, pályakezdők és alacsony keresetű munkavállalók egyaránt igénybe veszik, így a vállalati adóemelések következményei olyan háztartásokat is elérhetnek, amelyeknek a kormány elvileg könnyíteni szeretne a helyzetén.
Magyar Péter most újra elmagyarázhatná a választóknak, hogy a meghirdetett adócsökkentések mellett pontosan mekkora többletkiadással számolhatnak 2027-ben. Mert az nem különösebben megnyugtató gazdaságpolitika, hogy a kormány egyik kezével adókedvezményt ígér, a másikkal megemeli a vállalatok terheit, majd fogyasztóvédelmi ellenőrzésekkel próbálja megakadályozni, hogy mindennek következménye legyen. A magyar családoknak nem újabb kommunikációs mutatványokra, hanem kiszámítható árakra és valódi tehercsökkentésre lenne szükségük.
