Magyar Péternek lassan valaki elmagyarázhatná, hogy a választási kampány véget ért, ő pedig már nem ellenzéki politikus, hanem Magyarország miniszterelnöke. Az Associated Press amerikai hírügynökségnek adott interjújában ugyanis ismét előkerültek kedvenc maffiafilmjei, amelyekkel ezúttal az elszámoltatás lassúságát próbálta megmagyarázni. A kormányfő szerint a bűnügyi filmekben sem az első tíz perc a legizgalmasabb, hanem a közepe és a vége. Csakhogy Magyarország nem moziterem, az állampolgárok nem statiszták, a kormányzás pedig nem olyan filmsorozat, amelynek következő epizódjára türelmesen várni kellene.

Magyar Péter kedden az Associated Pressnek adott interjút, amelyben az elszámoltatásról, az Európai Unióval folytatott tárgyalásokról, Ukrajnáról és a jövőre bevezetendő vagyonadóról is beszélt. A miniszterelnök elismerte, hogy a választók gyorsabb eredményeket várnak az elszámoltatás területén, ám szerinte a jogállami eljárások időigényesek, ezért türelemre van szükség.

Ezt sikerült azzal a hasonlattal érzékeltetnie, hogy a maffia- és bűnügyi filmekben sem az első tíz perc a legizgalmasabb, hanem a történet közepe és vége.

Magyar Péter politikai pályafutásának egyik legfeltűnőbb sajátossága, hogy képtelen elszakadni a bűnügyi történetek világától. Kampányában is előszeretettel beszélt maffiáról, bűnszervezetekről és elszámoltatásról, most pedig miniszterelnökként is ugyanezekkel a képekkel próbálja fenntartani a közönség érdeklődését. A különbség csupán annyi, hogy amíg ellenzékben következmények nélkül ígérgethette a nagy leleplezéseket, addig ma már neki kellene felelősséget vállalnia azért, ami az országban történik.

Öt hónap után még mindig a film elején tartunk?

A kormányfő hasonlata azért is különösen szerencsétlen, mert a Tisza-kormány közel fél éve van hivatalban. Magyar Péter természetesen hivatkozhat arra, hogy a büntetőeljárások nem zárhatók le egyik napról a másikra, csakhogy a magyar embereknek nem kizárólag az elszámoltatás eredményére kell várniuk. A kormányzás minden területén döntésekre, kiszámíthatóságra és világos válaszokra lenne szükség, a miniszterelnök azonban újra és újra a múlt szereplőivel foglalkozik, miközben saját kabinetjének teljesítményét is egyre több kérdés övezi.

A maffiafilmes hasonlat ráadásul egészen érdekes kérdést vet fel a jogállamiságról. Ha Magyar Péter szerint már most tudható, hogy a történet legizgalmasabb része a közepén és a végén következik, vajon pontosan milyen fordulatokra számít?

A büntetőeljárásoknak ugyanis nem előre megírt dramaturgiája, hanem bizonyítékai, törvényi szabályai és bírósági döntései vannak. Az igazságszolgáltatás eredményét nem a miniszterelnök politikai várakozásaihoz kell igazítani, és végképp nem az a feladata, hogy a kormányfő közönsége számára megfelelően izgalmas történetet szolgáltasson.

Magyar Péternek érdemes lenne végre különbséget tennie az elszámoltatás és az elszámoltatással folytatott politikai kampány között. Az előbbihez bizonyítékok és tisztességes eljárások szükségesek, az utóbbihoz elegendő néhány hangzatos nyilatkozat. A kettő összekeverése viszont éppen annak a jogállamiságnak a hitelességét veszélyeztetheti, amelyre a miniszterelnök előszeretettel hivatkozik.

A vagyonadó már nem mozifilm, hanem nagyon is valóságos pénz

Az interjúban Magyar Péter a 2027 januárjától bevezetendő vagyonadóról is beszélt, amelyet társadalmi igazságosságnak és emberségnek nevezett. A kormány tervei szerint az egymilliárd forint feletti nettó vagyonra évi egyszázalékos adót vetnének ki, a százmilliárd forint feletti vagyonrészre pedig másfél százalékos kulcs vonatkozna. A kabinet körülbelül 15 ezer érintettel és évi 200 milliárd forintos bevétellel számol, amelyből részben az alacsonyabb keresetűek adócsökkentését finanszírozná.

A miniszterelnök külön hangsúlyozta, hogy ettől még nem válik szocialistává vagy baloldalivá. Mintha a magyar gazdaság legfontosabb kérdése az lenne, hogy Magyar Péter milyen politikai címkét hajlandó magára ragasztani. A választókat alighanem sokkal jobban érdekli, hogy mennyi pénz marad a családjuknál, milyen terheket kapnak a vállalkozások, és milyen szolgáltatásokat biztosít az állam a beszedett adókból.

A kedden ismertetett költségvetési számok pedig jóval kevésbé szórakoztatóak, mint a miniszterelnök filmes párhuzamai.

A 2027-es tervek összesen 929 milliárd forintnyi többlet-adóbevétellel számolnak, miközben ebből 264 milliárdot fordítanának lakossági adócsökkentésre. A kiadási oldalon további 1465 milliárd forintos csökkentés szerepel. Ekkora összegeknél már nem a társadalmi igazságosságról szóló szépen hangzó mondatok számítanak, hanem az, hogy a tervezett intézkedések ténylegesen kiket és milyen mértékben érintenek.

Brüsszelben már ő is keménykedik, Ukrajnával viszont új fejezetet nyitna

Magyar Péter az interjúban a migráció miatt Magyarországra kiszabott uniós bírságot is igazságtalannak nevezte. Elmondása szerint az ország már egymilliárd eurót veszített a büntetés következtében, ezért az év végéig megállapodást szeretne elérni Brüsszellel. A miniszterelnök azt is kilátásba helyezte, hogy az ügy rendezését az Európai Unió következő hétéves költségvetésének elfogadásához kapcsolja.

Különös fordulat ez attól a politikustól, aki korábban rendszeresen bírálta az uniós döntéshozatalt akadályozó magyar kormányzati fellépést, most azonban maga is az egyhangú döntést igénylő közös költségvetés ügyében kíván nyomást gyakorolni Brüsszelre. Úgy látszik, bizonyos politikai eszközök egészen más megvilágításba kerülnek, amint Magyar Péter kezébe kerülnek.

Ukrajnával kapcsolatban ugyanakkor kifejezetten békülékeny hangot ütött meg. Méltatta a kijevi parlament által elfogadott nyelvtörvényt, valamint azt, hogy Ukrajna elismerte a szovjet-ukrán felelősséget a magyarok 1944 és 1946 közötti deportálásában és megkínzásában. A gyorsított uniós csatlakozást továbbra sem támogatja, ugyanakkor az ukrán–magyar kapcsolatok új fejezetének megnyitásáról beszélt. A következő időszakban az lesz a kérdés, hogy a diplomáciai gesztusokat milyen, a kárpátaljai magyar közösség számára is érzékelhető eredmények követik.

A miniszterelnöki szék nem rendezői szék

Az AP-interjú alapján Magyar Péter továbbra is elsősorban abban érzi magát otthonosan, amiben ellenzéki politikusként sikeres volt: erős kijelentésekkel, látványos konfliktusokkal és az ellenfeleiről szóló történetekkel próbálja meghatározni a közbeszédet. Csakhogy a kormányzás mércéje nem az, mennyire színesen tudja valaki előadni a politikai ellenfeleivel való leszámolás történetét, hanem az, hogy milyen eredményeket képes felmutatni az ország működtetésében.

Magyar Péternek ideje lenne végre megértenie, hogy a magyarok nem egy politikai krimisorozat következő évadára szavaztak elő, hanem kormányt választottak. A miniszterelnök feladata nem az, hogy izgalmas befejezést ígérjen, hanem hogy az adókról, a gazdaságról, a közszolgáltatásokról és az ország jövőjéről hozzon vállalható döntéseket. Ha pedig ennyire ragaszkodik a maffiafilmekhez, esténként nyugodtan nézhet egyet. Napközben viszont talán célszerűbb lenne az ország irányításával foglalkoznia.