A választási kampányban az adócsökkentés volt a Tisza Párt egyik legfontosabb ígérete, a kormányzás első öt és fél hónapjában azonban egymást érték a magasabb közterhekről és új adókról szóló bejelentések. Magyar Péter és Kármán András pénzügyminiszter októberi költségvetési ismertetői után már húsz olyan intézkedés vagy terv azonosítható, amely valamely társadalmi vagy gazdasági szereplő adóterhelését növelheti. A lista a milliárdosok vagyonadójától a vállalkozások különadóin és a családi adókedvezmények szűkítésén át egészen a KATA megduplázásáig terjed. A húsz tétel között már hatályba lépett szabály, elfogadott törvény, bejelentett kormányzati szándék és társadalmi egyeztetés alatt álló tervezet egyaránt szerepel.

A Magyar Péter vezette kabinet október 19-én és 20-án ismertette a 2027-es költségvetés főbb irányait. A miniszterelnök előbb az Országgyűlésben tartott több mint kétórás beszédet, majd másnap Kármán András pénzügyminiszterrel közösen mutatta be a tervezett gazdasági intézkedéseket. A bejelentésekből az is kirajzolódott, hogy a kormány jelentős bevételnövekedést vár az adórendszer átalakításától, miközben a lakosság egy részének adócsökkentést és magasabb szociális juttatásokat ígér.

A Magyar Nemzet október 26-i összeállítása húsz adóemelő intézkedést és tervet azonosított. Ezek egy részét a kormány hivatalos tájékoztatói is részletezik, más elemekről a pénzügyminiszteri sajtótájékoztatón, szakmai háttérbeszélgetéseken vagy korábban közzétett törvényjavaslatokban esett szó. A 2027-es költségvetés részletes törvényjavaslatát ugyanakkor október 26-ig még nem terjesztették az Országgyűlés elé, ezért a következő évi intézkedéseknél a bejelentett tervekből lehet kiindulni.

Húsz pontban a Tisza-kormány adóemelései és adószigorításai

A felsorolás első tizenhat pontja elsősorban a 2027-es költségvetéshez kapcsolódó bejelentéseket tartalmazza, míg az utolsó négy között korábbi törvények és külön egyeztetett intézkedések szerepelnek.

1. Új vagyonadó bevezetése. A kormány 2027-től az egymilliárd forint feletti nettó vagyonrészre évi 1 százalékos adót vezetne be, a 100 milliárd forint feletti vagyonrészre pedig 1,5 százalékot vetne ki. A Pénzügyminisztérium évente mintegy 200 milliárd forintos bevétellel számol.
2. Az anyák SZJA-mentességének korlátozása. A jelenlegi és korábban elfogadott kedvezmények helyett havi bruttó egymillió forintos jövedelemhatárt vezetnének be. Az ezt meghaladó keresetrész után az érintett édesanyáknak személyi jövedelemadót kellene fizetniük.
3. A 40 év feletti kétgyermekes anyák SZJA-mentességének elvétele. A korábban törvénybe foglalt, fokozatosan kiterjedő adómentességet a Tisza-kormány nem vezetné be ebben a korcsoportban. Így egy már elfogadott, később esedékes családi adókedvezmény maradna el.
4. A nagyvállalatok társasági adójának emelése. Az évi 180 milliárd forintot meghaladó árbevételű cégeknél a jelenlegi 9 százalékos adókulcs növelését tervezik. A kormány a legnagyobb társaságoktól magasabb tényleges adóbefizetést vár, miközben a kisebb vállalkozásokra vonatkozó kulcs változatlan maradna.
5. Az innovációs járulék emelése. A járulék mértéke 0,3 százalékról 0,5 százalékra növekedne. A mikro- és kisvállalkozások továbbra is mentesülnének a fizetési kötelezettség alól, a közép- és nagyvállalatok egy részénél azonban emelkedne a teher.
6. A kiskereskedelmi különadó növelése. Az egymilliárd és ötvenmilliárd forint közötti adóalapra alkalmazott kulcs 0,45 százalékra emelkedne. A változás a kormány számításai szerint mintegy háromezer vállalkozást érintene.
7. Az energiacégek magasabb megadóztatása. A kabinet a jelenleginél nagyobb költségvetési hozzájárulást követelne az energiaszektor vállalkozásaitól. Ebből a forrásból önmagában százmilliárd forintos többletbevételt várnak.
8. A bankok és biztosítók terheinek növelése. A pénzügyi szektortól is nagyobb befizetést vár a kormány, ami a különadók és egyéb közterhek átalakítását jelentheti. A részletes szabályok a költségvetési törvényjavaslatból derülhetnek ki.
9. Az égetett szeszes italok adóterhének emelése. A kormány a tömény szeszes italok után fizetendő közterheket is növelné. A változtatás a gyártók és forgalmazók költségein keresztül a fogyasztói árakra is hatással lehet.
10. A bányajáradék növelése. A kitermelő vállalkozások által fizetendő járadék emelése szintén része a 2027-es terveknek. Ez újabb többletköltséget jelenthet az érintett ágazatokban.
11. A reklámadó emelése. Az eddig ténylegesen nulla százalékos reklámadó kulcsát 3,75 százalékra állítanák át. Az intézkedés közvetlenül érintheti a reklámbevételekből működő médiavállalkozásokat, ezért a hazai sajtópiacon is komoly vitát váltott ki.
12. A cégautóadó kedvezményének szűkítése. A tervek szerint az első cégautónál továbbra is beszámítható lenne a gépjárműadó, a második autótól kezdve azonban megszűnne ez a lehetőség. A több járművet használó vállalkozásoknak így növekedhetne az adóterhelésük.
13. A népegészségügyi termékadó szigorítása. A magas cukortartalmú italok és más egészségre ártalmasnak minősített termékek adóztatását is módosítanák. Mivel bizonyos cukros üdítők jelenleg is a népegészségügyi termékadó hatálya alá tartoznak, a változás pontos termékkörét és mértékét a részletes tervezet tisztázhatja.
14. A rehabilitációs hozzájárulás emelése. A megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásával kapcsolatos munkáltatói kötelezettségeket is módosítanák. Azoknál a cégeknél, amelyek nem teljesítik az előírt foglalkoztatási arányt, magasabb befizetés merülhet fel.
15. Általános szén-dioxid-adó bevezetésének terve. A pénzügyminiszter a korábbi, célzott szén-dioxid-kvótaadó megszüntetése után egy új, általánosabb kibocsátási adó lehetőségéről beszélt. Az érintett vállalkozások köre és az adó mértéke egyelőre nem végleges.
16. A pénzügyi tranzakciós illeték felső határának emelése. A kormány a tranzakciónként fizetendő illeték 20 ezer forintos felső határát 30 ezer forintra növelné. Ugyanakkor az illetékmentes átutalások értékhatárát 50 ezerről 150 ezer forintra emelnék, így a változtatás a kisebb tranzakcióknál könnyítést, a nagyobbaknál magasabb terhet jelenthet.
17. A KATA tételes adójának megduplázása. Az új KATA tervezete szerint a főállású kisadózók havi befizetése 50 ezer forintról 100 ezer forintra emelkedne. A kizárólag magánszemélyeknek számlázó vállalkozóknál átmeneti szabályokat is terveznek, miközben a rendszer újra lehetővé tenné a cégeknek történő számlázást és magasabb bevételi értékhatárt vezetne be. A javaslatról társadalmi egyeztetés zajlott, elfogadott törvényről még nem beszélhetünk.
18. A sportolók ekhó-kedvezményének szigorítása. A hivatásos sportolók számára az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás évi jövedelmi értékhatárát 60 millió forintra csökkentenék. Ez jelentős változást jelentene a korábbi, akár több százmillió forintos kedvezményes keretekhez képest.
19. A dohánytermékek jövedéki adójának emelése. Erről már elfogadott törvény rendelkezik, amelynek vonatkozó szabályai november 1-jén lépnek hatályba. A cigaretta és más dohánytermékek után fizetendő adó növekedése a bolti árakban is megjelenhet.
20. A levegőterhelési díj megduplázása. Ez az intézkedés már hatályos: október 1-jétől a kén-dioxid, a nitrogén-oxidok és bizonyos szilárd szennyező anyagok után fizetendő egységdíjak a kétszeresükre emelkedtek. A módosítás az érintett ipari és egyéb kibocsátó vállalkozások költségeit növeli.

Vállalkozások, családok, bankok és energiacégek: széles körben változhatnak a terhek

A felsorolásból jól látszik, hogy az adóemelések és szigorítások nem kizárólag a leggazdagabb magánszemélyeket érintenék. A tervezett intézkedések között szerepelnek a multinacionális vállalatokat, a pénzügyi szolgáltatókat, az energiatermelőket, a közepes méretű vállalkozásokat és az egyéni vállalkozókat érintő változtatások is. A családi adókedvezmények korlátozása pedig közvetlenül befolyásolhatja egyes édesanyák nettó jövedelmét.

Különösen érdekes a KATA átalakítása, hiszen a Tisza korábban az egyszerűsített kisvállalkozói adózás szélesebb körű visszaállítását ígérte. A cégeknek történő számlázás ismételt engedélyezése valóban sok vállalkozás előtt nyithat új lehetőségeket, ugyanakkor a főállásúak havi adójának megduplázása jelentős tehernövekedés lehet. Egy vállalkozó számára ugyanis nem csupán az számít, milyen adózási forma választható, hanem az is, hogy a havi bevételéből mennyi marad meg a költségek és a közterhek megfizetése után.

A vállalati különadóknál szintén fontos kérdés, hogy a magasabb befizetések milyen mértékben maradnak a cégek terhei, és mennyit hárítanak át belőlük a fogyasztókra. Egy banki különadó növelése megjelenhet a szolgáltatási díjakban, egy kereskedelmi adóemelés pedig befolyásolhatja az árképzést. Az energiaszektorra kivetett többletterhek hatása különösen érzékeny lehet akkor, amikor Európa ismét jelentős energiapiaci drágulással néz szembe.

Adócsökkentést ígértek, de a nagyvonalú vállalásokból egyre szerényebb intézkedések születnek

A Tisza-kormány természetesen előszeretettel hivatkozik azokra az intézkedésekre, amelyeket adócsökkentésként vagy gazdasági segítségként mutathat be. Csakhogy érdemes megnézni, mi hangzott el a választások előtt, és mi valósult meg belőle. A gyógyszerek áfamentességét például a Tisza korábbi konzultációjában még általánosan vetették fel, a választási programban azonban már csak a vényköteles készítmények szerepeltek. Végül ezek és a gyógyszertárban készített magisztrális gyógyszerek áfáját törölték el, miközben a vény nélkül kapható készítményekre továbbra is megmaradt az 5 százalékos adó. A gyógyszertárakban tehát továbbra is számos olyan termék után kell áfát fizetni, amelyet a betegek saját pénzükből vásárolnak meg. A kormány mindezt jelentős könnyítésként ünnepli, miközben az érintett vényköteles gyógyszereknél a korábbi 5 százalékos áfa eltörlése sok esetben csupán néhány tíz forintos megtakarítást jelent dobozonként.

A KATA átalakítását szintén vállalkozóbarát fordulatként próbálják bemutatni, pedig a főállású kisadózók számára a tervezet jelentős tehernövekedést hoz. A jelenleg havi 50 ezer forintot fizető, kizárólag magánszemélyeknek számlázó vállalkozóknak 2027-ben már 75 ezret, 2028-tól pedig 100 ezer forintot kellene befizetniük. Ez két év alatt a jelenlegi összeg megduplázását jelenti, vagyis évi 600 ezer forinttal többet vonnának el tőlük. A taxisok számára különösen keserű ez a változás, hiszen az üzemanyag, a javítás, a biztosítás, az autócsere és a vállalkozás fenntartásának költségei már így is jelentős terhet jelentenek. Lehet a magasabb befizetés mellé jobb társadalombiztosítási ellátásokat ígérni, de a vállalkozónak a következő hónapban nem ígéretekből, hanem a tényleges bevételéből kell kifizetnie a számláit.

A fuvarozóknak adott támogatás sem akkora diadal, mint amekkorának a kormányzati kommunikáció beállítja. A kereskedelmi gázolaj után literenként 25 forinttal magasabb jövedékiadó-visszatérítést biztosítanak, ráadásul csak október 22. és december 31. között. Egy több száz literes tankolásnál ez természetesen jelenthet valamennyi megtakarítást, de az elszálló üzemanyagárak, az útdíjak, a bérköltségek és a járműfenntartás mellett aligha tekinthető átfogó segítségnek. Különösen visszás ezt nagyvonalú adócsökkentésként ünnepelni, miközben a vállalkozások jelentős részére újabb közterhek várnak.

A minimálbér SZJA-jának tervezett csökkentését és a tűzifa áfájának mérséklését sem kell elhallgatni, de ezek nem tüntetik el a húszpontos adóemelési listát. Az adórendszer egészét kell nézni, nem kizárólag azokat a tételeket, amelyeket a kormány látványos eredményként kíván bemutatni. Egy kisvállalkozónak vajmi kevés vigasz, hogy más területen csökkentettek egy adót, ha közben az ő havi befizetése a duplájára nő. Ugyanez igaz a családokra és a vállalkozásokra is: nem a sajtótájékoztatón elhangzó milliárdokból élnek, hanem abból a pénzből, amely a hónap végén ténylegesen a zsebükben marad.

A választási kampányban könnyű volt adócsökkentést ígérni. Most viszont egyre inkább úgy fest, hogy az ígéretekből jut mindenkinek, a többletterhekből pedig még többeknek. A kérdés már nem az, hány alkalommal hangzik el az adócsökkentés szó egy kormányzati tájékoztatón, ennél sokkal fontosabb dilemma, hogy mennyivel kerül többe a magyar családoknak és vállalkozásoknak a Tisza gazdaságpolitikája.

Az adócsökkentés ígérete és a költségvetés valósága

Kármán András pénzügyminiszter szerint a 2027-es költségvetés egyik legfontosabb célja az államháztartási hiány mérséklése. A kormány az idei 7,5 százalékos GDP-arányos hiányt jövőre 4,9 százalékra kívánja csökkenteni, miközben jelentős összegeket fordítana béremelésekre, családtámogatásokra, egészségügyre és szociális kiadásokra. A kabinet a nagyobb adóbevételek mellett az állami kiadások visszafogásából és a korábban pazarlónak minősített tételek felszámolásából is komoly megtakarítást vár.

A vállalások teljesíthetősége azonban több feltételtől függ. A gazdasági növekedésnek a várakozások szerint gyorsulnia kellene, az állami kiadáscsökkentéseknek valóban meg kellene valósulniuk, és a magasabb közterhek sem foghatnák vissza olyan mértékben a gazdasági teljesítményt, hogy az végül csökkentse a remélt bevételeket. A vállalkozások számára különösen fontos lesz a kiszámíthatóság, hiszen a gyakran változó adószabályok önmagukban is megnehezíthetik a hosszabb távú tervezést.

A Magyar Péter vezette kormány számára politikailag a legnagyobb kihívást mégis a választási ígéretek és a tényleges gazdasági intézkedések összeegyeztetése jelentheti. A kampányban az adócsökkentés egyszerű és könnyen érthető üzenet volt, a most bemutatott tervek azonban ennél lényegesen összetettebb adópolitikai fordulatot jeleznek.

Öt és fél hónap alatt húsz adóemelés, szigorítás vagy ilyen irányú terv került napirendre. Ezek közül több már elfogadott szabály, mások végleges formájáról még a parlamentnek kell döntenie. A kérdés most az, hogy a Tisza-kormány milyen gazdasági következményekkel számol, és a választók számára ígért adócsökkentésből végül mekkora könnyítés valósul meg, ugyanis egy választási kampányban könnyű megígérni, hogy több pénz marad az embereknél. A költségvetésben viszont már pontosan meg kell mutatni, honnan érkezik a bevétel, ki fizet többet, és kinél marad valóban több pénz. A 2027-es költségvetés ebből a szempontból a Tisza-kormány első igazán komoly gazdaságpolitikai vizsgája lehet.