Hivatalosan is átírták a 2026-os költségvetést: a korábban tervezett 4218 milliárd forint helyett már 7110 milliárdos hiánnyal számol a Tisza-kormány. A Magyar Közlönyben október 21-én megjelent törvénymódosítás jelentősen megemeli az állami kiadásokat, visszavágja a gazdasági növekedésre vonatkozó várakozásokat, és 500 milliárd forintos Havária Alapot hoz létre. Magyar Péter kabinetje az előző kormányt hibáztatja a költségvetés állapotáért, miközben az államadósság is tovább emelkedhet.

Az Országgyűlés október 19-én fogadta el Kármán András pénzügyminiszter előterjesztését, amely alapjaiban módosítja az idei költségvetést. A kiadások főösszege 43 781 milliárdról 49 025 milliárd forintra, a bevételeké 39 562 milliárdról 41 915 milliárdra emelkedett. A különbség látványos: az állam 5244 milliárddal többet tervez elkölteni, miközben a bevételek csak 2353 milliárddal növekednek. Ennek eredményeként a központi költségvetés tervezett hiánya közel 2900 milliárd forinttal lett magasabb.

A GDP-arányos hiánycél az eredeti 3,7 százalékról 7,5 százalékra változott. A kormány szerint az átvett gazdasági helyzet alapján intézkedések nélkül 8,3 százalékos deficit alakult volna ki, amelyet az uniós megállapodásokkal és a kiadások visszafogásával sikerült mérsékelni. Ez azonban a kabinet saját ellenforgatókönyve, nem pedig ténylegesen bekövetkezett hiányadat.

Ötszázmilliárdos Havária Alap az aszály és az energiaválság kezelésére

A módosítás egyik legfontosabb újdonsága az 500 milliárd forintos Havária Alap létrehozása, amelyből elsősorban a rendkívüli aszályhelyzet, az energiaválság és az előre nem látható kiadások következményeit kezelnék. A kormány szerint az elmaradt vízgazdálkodási és energetikai fejlesztések miatt olyan problémákra kell azonnali forrást biztosítani, amelyek megoldását már évekkel korábban meg kellett volna kezdeni.

Az alap létrehozása ugyanakkor újabb kérdéseket vet fel a költségvetés mozgásterével kapcsolatban. A kabinetnek egyszerre kell finanszíroznia a rendkívüli kiadásokat, teljesítenie a meghirdetett szociális intézkedéseket és csökkentenie a hiányt. A módosított költségvetés ezért mintegy 400 milliárd forintnyi, már meghozott megtakarítási intézkedést tartalmaz, további 300 milliárdos kiadáscsökkentést pedig az év hátralévő részére irányoz elő.

A megtakarításokat a kormány a korábbi szerződések felülvizsgálatától, a beruházások átrendezésétől, az államigazgatás működésének racionalizálásától és egyes támogatások megszüntetésétől várja. A módosításban szerepel a rászoruló gyermekek 100 ezer forintos iskolakezdési támogatása, a vényköteles gyógyszerek áfamentessége, valamint a tűzifa áfájának csökkentése is.

A növekedés elmarad a várakozásoktól, az államadósság emelkedik

A költségvetési módosítás a gazdaság teljesítményével kapcsolatos korábbi várakozásokat is jelentősen visszavágta. A 2026-ra eredetileg tervezett 4,1 százalékos GDP-növekedés helyett már csupán 2 százalék körüli bővüléssel számolnak. Ez nemcsak a bevételekre, hanem az államadósság GDP-hez viszonyított arányára is kedvezőtlenül hat.

A kormány előrejelzése szerint az államadósság-ráta a 2025 végi 74,6 százalékról 77,5 százalékra emelkedhet az év végére. A csökkenés megindulását már csak 2027-től várják, miközben a kabinet célja továbbra is az euró bevezetéséhez szükséges gazdasági feltételek megteremtése 2030-ra.

A Tisza-kormány az új költségvetést "A valóság költségvetésének" nevezte el, az eredeti, "háborúellenes költségvetés" elnevezés helyett. Az új számok mindenesetre világosak: jóval nagyobb kiadások, közel 2900 milliárddal magasabb központi hiány és növekvő államadósság szerepel az elfogadott törvényben. A következő hónapokban már nem a költségvetés elnevezése, hanem a tényleges gazdálkodási eredmények mutatják meg, mennyire tartható az új pénzügyi pálya.