Sebastian Kurz volt osztrák kancellár szerint a franciaországi zavargások súlyos figyelmeztetést jelentenek egész Európa számára. Az egykori kormányfő a csaknem két évtizede folytatott migrációs politikát okolja az erőszakos eseményekért, és attól tart, hogy hamarosan Bécsben, Berlinben és Münchenben is hasonló jelenetek játszódhatnak le. Magyarországot ugyanakkor egészen más megvilágításba helyezte: Budapestet, Varsót és Prágát a nyugalom szigeteiként említette.
A franciaországi zavargások hírére Sebastian Kurz az Instagramon közzétett videóban fejtette ki véleményét az európai közbiztonsági helyzetről. A volt osztrák kancellár szerint a felgyújtott épületek, kifosztott üzletek és a rendőrökkel vívott utcai összecsapások már messze túlmutatnak a hagyományos társadalmi tiltakozások keretein. Úgy fogalmazott, hogy a diáktüntetésként indult események egyre inkább polgárháborús jelenetekre emlékeztetnek.
A politikus szerint mindez nem egyik napról a másikra alakult ki, hanem az elmúlt évtizedek európai bevándorláspolitikájának következménye. Kurz úgy véli, az európai vezetők hosszú időn keresztül figyelmen kívül hagyták a tömeges migrációval és az integrációval kapcsolatos figyelmeztetéseket, amelyek szerinte mára a közbiztonságot is érintő válsághelyzetté váltak.
"Magyarországot évekig bírálták, ma Budapest a nyugalom szigete"
Kurz külön kitért Magyarországra, amelyet korábban rendszeresen támadtak a szigorú határvédelem és a bevándorlás korlátozása miatt. A volt kancellár szerint azonban a mostani európai események egészen más megvilágításba helyezik a közép-európai országok politikáját.
„Magyarországot évekig bírálták, ma Budapest, Varsó és Prága a nyugalom szigetei” – jelentette ki, majd figyelmeztetett: ha Európa nem változtat haladéktalanul a migrációs politikáján, hamarosan Berlinben, Bécsben és Münchenben is a franciaországihoz hasonló erőszakos jelenetek következhetnek.
A kijelentés egyúttal az osztrák belpolitikának is szól. Kurz korábban maga is a szigorú bevándorláspolitika egyik legismertebb európai képviselője volt, most pedig azt sürgeti, hogy Ausztria és az Európai Unió változtasson jelenlegi irányvonalán.
A volt kancellár azt is állította, hogy a franciaországi zavargások mögött szélsőbaloldali csoportok és a politikai iszlám képviselőinek együttműködése húzódik meg. Erre azonban nem mutatott be bizonyítékot, és a francia hatóságok eddigi tájékoztatása sem igazolta ilyen szövetség létezését.
Franciaországban már ezreket vettek őrizetbe
A hétvégi franciaországi demonstrációkon több városban súlyos összecsapások alakultak ki. A rendbontók üzleteket fosztottak ki, épületeket és járműveket gyújtottak fel, a rendőrség pedig könnygázt és jelentős erőket vetett be. A francia belügyminisztérium közlése szerint az eseményekkel összefüggésben közel 2400 embert vettek őrizetbe, miközben a kormány részleges kijárási és gyülekezési korlátozásokkal próbálja megfékezni az erőszakot.
A tiltakozások eredetileg az iskolák tanárhiánya és az oktatási rendszer problémái miatt kezdődtek, később azonban a megélhetési költségek, a társadalmi egyenlőtlenségek és az állami megszorítások elleni elégedetlenséggel is összekapcsolódtak. A zavargások és a migráció között Kurz által felvázolt közvetlen kapcsolatot a rendelkezésre álló információk nem támasztják alá egyértelműen.
A történtek mindenesetre új lendületet adtak az európai migrációs és közbiztonsági vitának. Míg a francia kormány elsősorban szélsőséges rendbontókat és bűnözői csoportokat tesz felelőssé az erőszakért, Kurz szerint a probléma gyökerei jóval mélyebben, Európa hosszú távú bevándorlási politikájában keresendők.
Sebastian Kurz nyilatkozata világos politikai üzenetet hordoz: szerinte Európának felül kell vizsgálnia migrációs politikáját, mielőtt a franciaországihoz hasonló zavargások más nagyvárosokban is megjelennek. Budapest, Varsó és Prága kiemelésével egyúttal a közép-európai országok szigorúbb megközelítését állította követendő példaként a nyugat-európai döntéshozók elé. Hogy a francia eseményekből levont következtetései mennyiben igazolhatók, továbbra is vita tárgya, a közbiztonság és a migráció kérdése azonban ismét az európai politikai napirend középpontjába került.
