Újabb hatalmas tüntetéshullám söpört végig Franciaországon október 24-én, szombaton. A belügyminisztérium szerint 410 ezren, a szakszervezetek becslése alapján viszont mintegy 800 ezren vonultak utcára a megélhetési nehézségek, az oktatás helyzete és a közszolgáltatások problémái miatt. A napközben többnyire békés demonstrációk estére több városban erőszakos összecsapásokba torkolltak. Párizsban könnygázt és vízágyúkat vetettek be, Marseille-ben barikádokat gyújtottak fel, Grenoble-ban pedig több száz maszkos rendbontó csapott össze a rendőrökkel. Laurent Nuñez francia belügyminiszter szombat este már közel ezer előállításról számolt be. A tiltakozások egy héttel a súlyos fosztogatásokkal és rongálásokkal kísért zavargások után folytatódtak.

Franciaország ismét rendkívüli biztonsági készültség mellett töltötte a szombatot, miután a megélhetési költségek emelkedése és a közszolgáltatások helyzete miatt országszerte újabb demonstrációkat hirdettek. A hatóságok a múlt hétvégi erőszakos események megismétlődésétől tartva mintegy 70 ezer rendőrt és csendőrt mozgósítottak, több városban korlátozták a gyülekezéseket, és számos helyen előzetes ellenőrzéseket tartottak. A rendkívüli intézkedések ellenére a fővárosban és több vidéki nagyvárosban is összecsapások alakultak ki a rendfenntartók és egyes demonstrálók között.

A tüntetők létszámát illetően jelentős eltérés mutatkozott a hivatalos és a szakszervezeti adatok között. A francia belügyminisztérium országszerte 410 ezer résztvevőt számolt össze 289 megmozduláson, míg a CGT szakszervezet 800 ezer demonstrálóról beszélt. Párizsban a rendőrség 110 ezer, a szakszervezet viszont 250 ezer résztvevőt jelentett. A számok ugyan különböznek, abban azonban nincs vita, hogy a demonstrációk ismét több százezer embert mozgósítottak, és a kormánynak továbbra is jelentős társadalmi elégedetlenséggel kell szembenéznie.

Párizsban barikádok épültek, könnygázzal és vízágyúkkal oszlattak

A párizsi felvonulás jelentős része békésen zajlott. A tüntetők a megélhetési költségek csökkentését, az oktatás finanszírozásának javítását és a közszolgáltatások megerősítését követelték. A helyzet azonban a hivatalos menet befejezése után, a Porte de Vincennes környékén fokozatosan elmérgesedett. Maszkos csoportok különböző tárgyakat dobáltak a rendőrök felé, rögtönzött barikádokat emeltek, és több helyen üzletek kirakatait rongálták meg.

A Cours de Vincennes sugárúton egy autókereskedést is támadás ért. A rendőrség könnygázzal, vízágyúkkal és rohamrendőri egységekkel próbálta megfékezni a rendbontókat. A hatóságok szerint mintegy ötszáz, erőszakos cselekményekben részt vevő személy jelent meg a menet végén, miközben a demonstrálók túlnyomó többsége nem vett részt az összecsapásokban.

A párizsi rendőrség vasárnap reggeli összesítése szerint a fővárosban 142 embert állítottak elő. A hatóságok két megrongált kereskedelmi egységről számoltak be, amelyek közül az egyikben lopások is történtek. Bár az összecsapások képei ismét bejárták a nemzetközi sajtót, a szombati károk jóval kisebbek voltak az október 17-i zavargások pusztításánál.

A BBC helyszíni tudósítása szerint a rendőri beavatkozások során újságírók is nehéz helyzetbe kerültek. Az egyik riporter arról számolt be, hogy egy rendőr gumibottal a lábára ütött, miközben felszólította a terület elhagyására. A beszámoló szerint az összecsapások idején egy lakóházban kerestek menedéket, ahová később rendőrök is behatoltak. Az eset ismét ráirányította a figyelmet arra, milyen gyorsan válhat veszélyessé a helyzet a demonstrálók, a rendőrök és a helyszínen dolgozó sajtómunkatársak számára.

Marseille-től Grenoble-ig több városban is erőszak tört ki

Nem Párizs volt az egyetlen francia nagyváros, ahol a tüntetéseket erőszakos jelenetek kísérték. Marseille-ben barikádokat emeltek, hulladéktárolókat gyújtottak fel, és kövekkel, valamint palackokkal dobálták meg a rendőröket. Bordeaux-ban üzleteket rongáltak meg, egyes helyeken pedig a kereskedők által korábban felszerelt védődeszkákat tépték le, hogy azokból akadályokat építsenek az utcákon.

Grenoble-ban a helyi hatóságok szerint mintegy négyszáz maszkos személy vett részt rendbontásokban. A rendőröket különböző tárgyakkal és pirotechnikai eszközökkel támadták, miközben bankok és ingatlanügynökségek kirakatait is megrongálták. A rendfenntartók könnygázzal és hanghatású gránátokkal avatkoztak be, a beavatkozások azonban a békésen demonstrálók egy részét is érintették.

Lyonban, Nantes-ban, Strasbourgban és Toulouse-ban szintén történtek összecsapások. Lyonban a prefektúra 36 előállításról és 22 sérültről számolt be, utóbbiak között 18 rendvédelmi dolgozó volt. Nantes-ban a rendőrség vízágyúval és könnygázzal akadályozta meg, hogy a tüntetők behatoljanak a belváros egyik lezárt területére. Toulouse-ban pedig a demonstráció végén kialakult összecsapások során egy személy súlyos kézsérülést szenvedett.

A különböző városokban történt incidensek ugyanakkor nem jelentik azt, hogy valamennyi megmozdulás erőszakossá vált volna. Több helyen a demonstrációk rendbontás nélkül zajlottak, és a résztvevők egy része maga is elítélte a kirakatok betörését, a fosztogatásokat és a rendőrök elleni támadásokat.

Hetvenezer rendőr, közel ezer előállítás

Laurent Nuñez belügyminiszter szombat este fél nyolc körül már közel ezer előállításról számolt be országosan, és jelezte, hogy a később összesített adatok ennél magasabb számot is mutathatnak. Az előállítások ugyanakkor nem azonosak a jogerős büntetőítéletekkel, és nem minden érintett esetében állapítható meg automatikusan erőszakos bűncselekmény elkövetése.

A miniszter szerint a 70 ezer rendőr és csendőr bevetése hozzájárult ahhoz, hogy a múlt hétvégihez hasonló, kiterjedt fosztogatásokat és középületek elleni támadásokat sikerült megakadályozni. Október 17-én több mint 2700 embert állítottak elő a rendbontásokkal összefüggésben, és üzletek ezrei szenvedtek károkat országszerte. A hatóságok ezúttal igyekeztek megelőzni, hogy a demonstrációkhoz kapcsolódó erőszak ismét ilyen méreteket öltsön.

Az intézkedések ugyanakkor politikai vitát is kiváltottak. Több városban korlátozták a tüntetési útvonalakat, egyes helyeken pedig teljesen megtiltották a gyülekezéseket. A szakszervezetek és több ellenzéki politikus szerint a szigorú korlátozások a békés tiltakozók jogait is érintették, és bizonyos esetekben maguk is hozzájárulhattak a feszültség növekedéséhez. A kormány ezzel szemben a közbiztonság megőrzésével és a múlt heti súlyos károk megelőzésével indokolta az intézkedéseket.

A megélhetési válság és az oktatás helyzete miatt vonulnak utcára

A franciaországi tiltakozáshullám hátterében több, egymással összefüggő társadalmi probléma áll. Az oktatási intézményekben kialakult tanárhiány, az iskolák leromlott állapota és a finanszírozási nehézségek miatt először középiskolások és egyetemisták kezdtek demonstrálni. A mozgalomhoz később szakszervezetek, munkavállalók és a korábbi sárgamellényes tiltakozások résztvevői is csatlakoztak, így az oktatáspolitikai követelések fokozatosan szélesebb gazdasági és társadalmi tiltakozássá alakultak.

A tüntetők egyebek mellett magasabb béreket, a vásárlóerő védelmét, a lakhatási költségek csökkentését, valamint több pénzt követelnek az egészségügy és az oktatás számára. A magas energiaárak, az infláció és a lakhatási nehézségek tovább erősítik az elégedetlenséget, különösen a fiatalok és az alacsonyabb jövedelmű háztartások körében.

A megmozdulások Emmanuel Macron elnökségének utolsó hónapjaiban zajlanak, így politikai jelentőségük is egyre nagyobb. A kormány a közrend fenntartását hangsúlyozza, míg a tiltakozó mozgalmak képviselői szerint az állami vezetésnek a rendészeti fellépés mellett érdemi válaszokat kellene adnia a társadalmi követelésekre.

Európa más országaiban is tüntetések és rendbontások voltak

A franciaországi eseményekkel párhuzamosan több európai országban is demonstrációkat tartottak. Brüsszelben a rendőrség könnygázt és paprikaspray-t vetett be, Albániában pedig újabb kormányellenes megmozdulások zajlottak. Barcelonában szombat este be nem jelentett utcai gyülekezés alakult ki, amelynek résztvevői közül többen kövekkel támadtak a rendőrökre. Az intézkedések és az összecsapások miatt a belvárosban pánikszerű menekülés kezdődött, több üzlet pedig bezárt.

Bár a különböző országokban zajló tiltakozásoknak eltérő kiváltó okai vannak, a megélhetési bizonytalanság, a közszolgáltatásokkal kapcsolatos elégedetlenség és a politikai döntéshozókkal szembeni bizalmatlanság több helyen is megjelenik. A jelenség nem tekinthető egységes, központilag szervezett európai mozgalomnak, ugyanakkor jól mutatja, hogy a társadalmi feszültségek nem kizárólag Franciaországot érintik.

A szombati demonstrációk után Franciaországban továbbra is nyitott kérdés, sikerül-e politikai megoldást találni a tiltakozásokat kiváltó problémákra. A nagyszabású rendőri készültség ezúttal hozzájárult a múlt hétvégihez hasonló pusztítások elkerüléséhez, a több százezres részvétel azonban azt jelzi, hogy a társadalmi elégedetlenség nem csökkent érdemben. A francia kormány előtt így egyszerre két feladat áll: megvédeni a közbiztonságot és biztosítani a békés gyülekezéshez való jogot, miközben választ kell adnia a tiltakozók gazdasági és szociális követeléseire. A rendőri erőkkel megfékezhetők az utcai zavargások, de a megélhetési problémák és a társadalmi elégedetlenség önmagukban ettől még nem szűnnek meg.