Újabb országos tiltakozáshullám söpör végig Franciaországon. Lyonban és Lille-ben könnygázt vetettek be a rendőrök, Párizsban rendkívüli biztonsági intézkedések mellett kezdődtek meg a demonstrációk, országszerte pedig már kora délután 135 embert állítottak elő. Emmanuel Macron kormánya 70 ezer rendőrt és csendőrt mozgósított, hogy megakadályozza az előző hétvégi erőszakos zavargások megismétlődését. A megélhetési válság és a kormányzati intézkedések miatt elégedetlen tömegek azonban a szigorú korlátozások ellenére is utcára vonultak.

Franciaországban október 24-én ismét több nagyvárosban kezdődtek demonstrációk, amelyek hátterében az egyre növekvő társadalmi elégedetlenség áll. A megélhetési költségek emelkedése, az oktatási rendszer problémái, a közszolgáltatások helyzete és a kormány gazdaságpolitikája miatt különböző társadalmi csoportok csatlakoztak a tiltakozásokhoz. A szakszervezetek, diákok és civil szervezetek mellett a korábbi sárgamellényes mozgalom résztvevői is megjelentek az utcákon.

A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az október 17-i és 18-i tüntetések több városban súlyos zavargásokba torkolltak. A rendőrökkel való összecsapások, az üzletek kifosztása, a gyújtogatások és a rongálások után a francia hatóságok minden korábbinál nagyobb erőket mozgósítottak a szombati demonstrációk biztosítására. A kormány attól tart, hogy az erőszak megismétlődhet, különösen azokban a nagyvárosokban, ahol a múlt hétvégén a legsúlyosabb összecsapások történtek.

Lyonban könnygázzal avatkozott be a rendőrség

A szombati tiltakozások egyik első komolyabb rendőri beavatkozására Lyonban került sor. A Le Monde helyszíni beszámolója szerint a Jean-Macé téren több száz demonstráló gyűlt össze, miközben a rendőrség jelentős erőkkel biztosította a környéket. A hatóságok már délelőtt 17 embert előállítottak, több metróállomást lezártak, és fokozott ellenőrzéseket vezettek be.

A rendőrség elsősorban azt próbálta megakadályozni, hogy a tiltakozók a prefektusi rendelettel lezárt városrészekbe vonuljanak. A demonstrálók azonban a jelentős rendőri jelenlét ellenére sem oszlottak fel. Helyi idő szerint 14 óra 16 perckor könnygázgránátokat vetettek be a gyülekező tömeg ellen, ami tovább növelte a feszültséget.

A lyoni eseményekhez hasonlóan Lille-ből is rendőri könnygázbevetésről érkeztek jelentések. A hatóságok több helyen igyekeztek megakadályozni, hogy a demonstrálók olyan városrészekbe jussanak, ahol korábban erőszakos cselekmények történtek.

A rendőrségi fellépés ugyanakkor újabb vitát váltott ki a tiltakozók körében, és többen kifogásolták, hogy a hatóságok a békés tüntetőkkel szemben is rendkívül szigorú intézkedéseket alkalmaznak, miközben a kormány szerint éppen a korábbi zavargások tapasztalatai indokolják a fokozott készültséget.

Hetvenezer rendőr, páncélozott járművek és vízágyúk

A francia belügyminisztérium szombatra összesen 70 ezer rendőrt és csendőrt mozgósított, ami tízezerrel több, mint az előző hétvégi demonstrációk idején bevetett létszám. Laurent Nuñez belügyminiszter közlése szerint a rendfenntartók mellett különleges egységek, köztük a RAID, a GIGN és a BRI is részt vesznek a biztonsági műveletekben.

A hatóságok mintegy húsz Centaure típusú páncélozott járművet és tizenöt vízágyús járművet is készenlétbe helyeztek. A rendőrség munkáját helikopterek, mobil egységek és megerősített ellenőrzőpontok segítik. A belügyminiszter szerint az interneten olyan felhívások jelentek meg, amelyek újabb fosztogatásokra és középületek megtámadására buzdítanak, ezért a rendfenntartóknak gyorsan és határozottan kell reagálniuk.

Szombaton 13 óráig országszerte 135 embert állítottak elő. A hatóságok több ellenőrzés során pirotechnikai eszközöket, fémtárgyakat és fegyverként használható felszereléseket foglaltak le.

Ugyanebben az időpontban a belügyminisztérium 136 közterületi tiltakozó akcióról számolt be, és mintegy 35 ezer demonstrálót tartott nyilván. Egy héttel korábban ugyanekkor 60 ezren voltak az utcákon, ami azt jelzi, hogy a rendkívüli rendőri készültség mellett a szombati mozgósítás kezdetben elmaradt az előző hétvégitől.

Párizsban bedeszkázott kirakatok, lezárt metróállomások és korlátozott felvonulás

A francia fővárosban különösen látványos biztonsági intézkedésekkel készültek a szombati demonstrációkra. A kereskedők egy része bedeszkázta üzleteinek kirakatát, más vállalkozások pedig elővigyázatosságból úgy döntöttek, hogy ki sem nyitnak. Több mint húsz metróállomást lezártak, és számos jelentős kulturális intézmény, köztük a Louvre és a Musée d'Orsay sem fogadott látogatókat. A városvezetés arra kérte a lakosságot és a kereskedőket, hogy a mozdítható utcai berendezéseket, hulladékgyűjtőket és egyéb tárgyakat helyezzék biztonságba, nehogy azokat a zavargások során barikádok építésére vagy rongálásra használják fel.

A helyzetet tovább bonyolította, hogy a rendőrség az eredetileg tervezett tüntetési útvonalat sem engedélyezte. A szervezők a Bastille tér és a Nation tér között szerettek volna felvonulni, a hatóságok azonban a Porte d'Italie és a Porte de Vincennes közötti, a belvárost elkerülő útvonalat jelölték ki. A szakszervezetek bíróságon támadták meg a döntést, mert szerintük az utolsó pillanatban elrendelt változtatás jelentősen megnehezítette a demonstráció megszervezését. A párizsi közigazgatási bíróság azonban elutasította a keresetüket, így a felvonulás kizárólag a rendőrség által meghatározott útvonalon történhetett meg.

A hatóságok azzal indokolták a korlátozást, hogy a belvárosi kereskedelmi területek fokozott veszélynek lennének kitéve, mivel az előző hétvégén több üzletet is megtámadtak és kifosztottak. A szakszervezetek viszont úgy vélik, hogy az intézkedés indokolatlanul korlátozza a gyülekezési szabadságot.

Macron szigorít, de a társadalmi elégedetlenség nem csillapodik

Emmanuel Macron francia elnök már csütörtökön jelezte, hogy a szombati tiltakozások esetében kizárólag a szakszervezetek által szervezett demonstrációkat kívánják engedélyezni. A döntés komoly politikai vitát váltott ki, több baloldali párt és érdekvédelmi szervezet is kifogásolta a korlátozásokat.

A kormány az előző hétvégi erőszakos eseményekre és a közbiztonsági kockázatokra hivatkozva indokolta az intézkedéseket. A tiltakozások szervezői ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a rongálások és fosztogatások megakadályozása nem járhat a békés demonstrációk ellehetetlenítésével. Álláspontjuk szerint a rendőri fellépés és a gyülekezési korlátozások olyan embereket is visszatarthatnak a részvételtől, akik törvényes keretek között szeretnék kifejezni elégedetlenségüket.

A francia társadalomban tapasztalható feszültség ugyanakkor jóval mélyebbre nyúlik a hétvégi rendbontásoknál. A megélhetési nehézségek, a közszolgáltatásokkal kapcsolatos elégedetlenség és a kormányzati döntésekkel szembeni bizalmatlanság olyan problémák, amelyekre a rendőrségi intézkedések önmagukban nem adnak választ. A demonstrációk így egyre élesebben vetik fel azt a kérdést, hogy a francia kormány milyen politikai és gazdasági eszközökkel képes kezelni az elégedetlenséget. A közrend fenntartása és a gyülekezési szabadság biztosítása közötti egyensúly megtalálása különösen nehéz feladat, amikor a békés tiltakozások mellett erőszakos cselekmények is történnek.

Franciaországban a következő napok egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy a rendkívüli biztonsági készültség valóban képes-e megakadályozni az újabb zavargásokat, és hogy a kormány hajlandó-e érdemi párbeszédet kezdeni a tiltakozások mögött álló társadalmi problémákról. Az október 24-i események mindenesetre azt mutatják, hogy a konfliktus továbbra sem ért véget.