Rendkívüli biztonsági intézkedéseket vezetnek be Franciaországban az október 17-i országos tüntetéseket követő erőszakhullám miatt. Emmanuel Macron államfő a következő napok demonstrációinak korlátozására utasította a hatóságokat, több városban pedig már meg is tiltották a szombatra tervezett felvonulásokat. A múlt heti tiltakozásokon a belügyminisztérium adatai szerint mintegy 550 ezren vettek részt, a zavargások során 2397 embert állítottak elő, és 997 rendőr, illetve csendőr sérült meg. Az elnök szervezett szélsőbaloldali csoportokat vádol az erőszak kirobbantásával, miközben az ellenzék egy része a gyülekezési szabadság korlátozását kifogásolja. A rendőrség megerősített készültséggel várja az október 24-re meghirdetett újabb tiltakozásokat.

Franciaországban egyre súlyosabb politikai és közbiztonsági válsággá terebélyesedik az oktatás helyzete, a megélhetési költségek és a közszolgáltatások romlása miatt kirobbant tiltakozáshullám. Az október 17-i országos demonstrációk több nagyvárosban erőszakos összecsapásokba, fosztogatásokba és gyújtogatásokba torkolltak. Párizsban, Lyonban, Marseille-ben és számos más településen üzleteket rongáltak meg, rendőröket támadtak meg, Limoges-ban pedig súlyos tűzkárok érték a városházát. Az események után a kormány több rendkívüli biztonsági tanácskozást tartott, Macron pedig közvetlenül is bekapcsolódott a következő tüntetések előtti intézkedések meghatározásába.

A francia belügyminisztérium összesített adatai szerint az október 17-i megmozdulásokon 550 ezer ember vett részt, míg a szervezők 800 ezer demonstrálóról számoltak be. A tiltakozásokhoz kapcsolódó zavargások után a hatóságok 2397 előállítást és 997 megsérült rendőrt, illetve csendőrt jelentettek, közülük heten súlyos sérüléseket szenvedtek.

Az igazságügyi minisztérium október 22-i tájékoztatása szerint az előállításokat követő napokban már 2700 rendőrségi őrizetbe vételt regisztráltak, és 217 embert börtönöztek be. A rendkívül súlyos mérleg a rendfenntartási stratégia gyors átalakítására késztette a kormányt.

Macron szerint szervezett szélsőbaloldali csoportok akarták megingatni a köztársaságot

Emmanuel Macron október 22-én a hírszerzési vezetőkkel és a kormány biztonságpolitikáért felelős tagjaival folytatott tanácskozást követően jelentette be a következő napokra vonatkozó szigorításokat. A francia elnök szerint a múlt heti erőszak nem pusztán spontán utcai rendbontások sorozata volt: azt állította, hogy szervezett ultrabaloldali csoportok előre megtervezett támadásokat hajtottak végre a köztársaság intézményei ellen. Macron úgy fogalmazott, hogy egyes radikális csoportok célja a köztársaság megdöntése volt, és ehhez rendkívül erőszakos módszereket alkalmaztak.

Az elnök kijelentette, hogy a hatóságoknak minden rendelkezésükre álló eszközzel meg kell akadályozniuk az október 17-i események megismétlődését. A kormány álláspontja szerint különösen azokat a szerveződéseket kell kiszűrni, amelyeknek nincs megfelelő rendezői hátterük, vagy amelyek korábbi megmozdulásain súlyos rendbontások történtek. Macron a következő napokra általánosságban a tüntetések elmaradását szorgalmazta, a prefektusokat pedig arra kérte, hogy a közrendre veszélyesnek ítélt megmozdulásokat tiltsák meg.

A döntés egyik legfontosabb eleme, hogy a szakszervezetek által szervezett demonstrációkat külön elbírálásban részesítik. Ezeket a hatóságok adott esetben engedélyezhetik, de módosíthatják az útvonalukat, hogy a résztvevők ne vonulhassanak át a korábbi fosztogatásokban érintett bevásárlóutcákon vagy a kiemelten védett középületek környékén. A kormány tehát nem minden demonstrációra vezetett be egységes országos tilalmat, hanem a helyi hatóságokra bízta a konkrét intézkedéseket.

Lyonban, Marseille-ben és több más városban már korlátozták a gyülekezéseket

Macron bejelentését gyorsan követték a konkrét hatósági döntések. Lyonban a prefektus a szombati megmozdulások miatt széles körű tiltást rendelt el, amely többek között a belvárosi Presqu'île városrészt, az óvárost és a Part-Dieu környékét érinti. A döntés hátterében az áll, hogy az október 17-i zavargások során több mint 150 üzletet rongáltak meg, illetve fosztottak ki, és felgyújtották a helyi idegenforgalmi hivatal egyik épületét. A hatóságok attól tartanak, hogy a következő demonstráción ismét a kereskedelmi negyedek és a középületek válhatnak támadások célpontjává.

Marseille-ben és a környező Bouches-du-Rhône megyében ugyancsak rendkívül szigorú korlátozásokat jelentettek be. Az eredetileg általános tüntetési tilalom mellett később egy szakszervezeti demonstrációnak külön engedélyt adtak, a város egyes részein pedig az éjszakai kijárási korlátozásokat felnőttekre is kiterjesztik. Nizzában és Toulonban a belvárosi felvonulásokat tiltották meg, de Grenoble-ban, Bordeaux-ban, Lille-ben és más településeken is korlátozott területeket jelöltek ki.

Párizsban szintén különbséget tesznek az egyes rendezvények között. A CGT szakszervezet részvételével szervezett, Bastille tértől a Nation térig tartó felvonulás megtartható, míg a Bastille és az Opera közötti demonstrációra nem adtak engedélyt. A hatóságok a főváros egyes részein meghosszabbították az éjszakai kijárási korlátozásokat is, különösen a République tér és a Les Halles környékén, ahol a korábbi erőszakos események miatt fokozott kockázattal számolnak.

Hetvenezer rendőr és csendőr, páncélozott járművek, elit alakulatok

A francia belügyminisztérium pénteken részletesen ismertette a szombati biztonsági műveletet. A legfrissebb tájékoztatás szerint országosan mintegy 70 ezer rendőrt és csendőrt mozgósítanak, ami tízezerrel több a korábbi demonstráció idején bevetett létszámnál. A hagyományos csapaterős rendőri egységek mellett olyan különleges alakulatokat is készenlétbe helyeznek, mint a RAID, a GIGN és a BRI, amelyek elsősorban terrorizmusellenes műveletekre, fegyveres bűnözők elfogására és különösen veszélyes beavatkozásokra szakosodtak.

A kormány páncélozott Centaure járműveket is bevethet, amelyek alkalmasak útakadályok eltávolítására és a súlyos rendbontások megfékezésének támogatására. A Sentinelle katonai műveletben részt vevő alakulatok egyes érzékeny épületek és létesítmények védelmét látják el, hogy a rendőrök nagyobb létszámban koncentrálhassanak az utcai eseményekre. Laurent Nuñez belügyminiszter közölte, hogy a különleges egységek elsősorban a gyorsan mozgó, szervezett erőszakos csoportokkal szemben biztosítanak majd megerősített fellépési lehetőséget.

A francia kormány ezzel a korábbi tüntetésekhez képest jóval nagyobb erőt készül felvonultatni. A rendvédelmi szerveknek nemcsak az esetleges összecsapások megfékezésére kell felkészülniük, hanem az üzletek, középületek és közlekedési csomópontok védelmére is. A rendőrség megerősített ellenőrzéseket tervez az állomásokon és a főbb közlekedési útvonalakon, külön figyelmet fordítva azokra, akik erőszakos cselekményekhez használható eszközökkel érkezhetnek a rendezvényekre.

A bíróság már felülírt egy tüntetési tilalmat

A rendkívüli intézkedések Franciaországban jogi vitát is kiváltottak. Az országban a békés gyülekezés és véleménynyilvánítás alkotmányos védelem alatt áll, a hatóságok azonban közrendvédelmi indokkal egyes demonstrációkat megtilthatnak. Az ilyen döntéseknek megfelelő indokoláson kell alapulniuk, és bíróság előtt megtámadhatók.

Ennek kézzelfogható példája volt a csütörtökre meghirdetett párizsi diáktüntetés ügye. A rendőrség eredetileg megtiltotta az Interfac Île-de-France szerveződés felvonulását, amely a Pitié-Salpêtrière kórház környékéről indult volna a Bastille tér felé. A szervezők azonban sürgősségi eljárást kezdeményeztek, és a párizsi közigazgatási bíróság felfüggesztette a rendőrségi tilalmat. A demonstráció így megtarthatóvá vált, megmutatva, hogy a rendkívüli közbiztonsági helyzetben hozott hatósági döntések is bírósági ellenőrzés alá esnek.

A kormány intézkedéseit különösen az Engedetlen Franciaország politikusai támadták. A párt képviselői szerint Macron olyan korlátozásokat vezet be, amelyek a békés tiltakozókat is érinthetik, és tovább növelhetik a feszültséget. Jean-Luc Mélenchon korábban a rendőri fellépés módját is bírálta, míg a kormány azt hangsúlyozza, hogy a következő napok elsődleges feladata az üzletek, a lakosság és az állami intézmények biztonságának garantálása.

A rendőri szakszervezet is fellépett az állammal szemben

A francia kormányzat számára további problémát jelent, hogy a rendvédelmi szervek körében is komoly elégedetlenség alakult ki. Az Alliance Police Nationale rendőrségi szakszervezet már október 14-én bejelentette, hogy jogi eljárást kezdeményez az állammal szemben, mert álláspontja szerint az októberi diáktüntetések során nem biztosították megfelelően a rendőrök biztonságát. A szervezet különösen a bizonytalan, egymásnak ellentmondó vezetői utasításokat és a rendőrök veszélyeztetését kifogásolta.

A későbbi, október 17-i országos zavargások után ezek a panaszok még nagyobb jelentőséget kaptak. A közel ezer megsérült rendőr és csendőr adata különösen súlyos figyelmeztetés a francia állam számára, amelynek egyszerre kell helyreállítania a közrendet, biztosítania saját állományának védelmét és kezelnie a tiltakozások mögött meghúzódó társadalmi elégedetlenséget.

Trump és Macron között is vita robbant ki a franciaországi helyzet miatt

A zavargások nemzetközi politikai vitát is kiváltottak. Donald Trump amerikai elnök a franciaországi erőszakot a bevándorlással és a radikális csoportok tevékenységével kapcsolta össze, Macron azonban visszautasította ezt az értelmezést. A francia államfő szerint egyes külföldi politikusok téves állításokat terjesztenek az eseményekről, és a francia belpolitikai válságot saját céljaikra próbálják felhasználni.

Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés meghatározó politikusa szintén bírálta Macron válságkezelését, és a kormány közbiztonsági kudarcára helyezte a hangsúlyt. A baloldali ellenzék ezzel szemben elsősorban azt rója fel az elnöknek és Sébastien Lecornu miniszterelnöknek, hogy nem adtak érdemi választ a megélhetési költségekkel, az oktatás finanszírozásával és a közszolgáltatások állapotával kapcsolatos követelésekre.

A politikai ellentétek így az utcai eseményeken túl a francia parlamenti életet és a nemzetközi kapcsolatokat is befolyásolják. A kormány előtt különösen nehéz feladat áll, hiszen a 2027-es költségvetésről szóló viták közepette kellene választ adnia a társadalmi elégedetlenségre, miközben újabb országos megmozdulásokat készítenek elő.

A következő napok dönthetik el, sikerül-e helyreállítani a közrendet

A francia vezetés a szombati demonstrációkat a korábbiaknál lényegesen nagyobb biztonsági készültséggel várja. Macron szerint a kormány nem engedheti meg, hogy megismétlődjenek az október 17-i tömeges fosztogatások és rendőrtámadások. A hatóságok ezért több városban megtiltották a felvonulásokat, másutt módosított útvonalakat írtak elő, és országosan megerősítették a rendvédelmi jelenlétet.

A tiltakozások alapját jelentő társadalmi problémák azonban változatlanul napirenden vannak. A megélhetési költségek emelkedése, az iskolák helyzete és a közszolgáltatások finanszírozása miatt a különböző diák-, szakszervezeti és civil szerveződések további megmozdulásokat helyeztek kilátásba. A kormány hétfőre újabb egyeztetéseket tervez a diákok, a pedagógusok, a szakszervezetek és más társadalmi szereplők részvételével.

Franciaországban tehát egyszerre zajlik közbiztonsági és politikai válság. A Macron által meghirdetett szigorítások egyelőre a következő tüntetési hullám megfékezésére összpontosítanak, miközben az október 17-i események példátlanul súlyos rendőrségi és anyagi károkat okoztak. A következő nagy kérdés az, hogy a tömeges rendőri mozgósítás és a tüntetési tilalmak képesek lesznek-e megelőzni az újabb zavargásokat, vagy a francia társadalom elégedetlensége tovább mélyíti az ország politikai válságát.