Rendkívül súlyos vádakat fogalmazott meg Emmanuel Macron francia elnök az október 17-i zavargások után. Állítása szerint szervezett ultrabaloldali csoportok nem egyszerűen tiltakozni akartak, hanem a Francia Köztársaság megdöntésére törekedtek. A hétvégi erőszakhullám megismétlődésétől tartva a kormány rendkívüli biztonsági intézkedéseket vezet be: több városban betiltják a szombati demonstrációkat, a rendfenntartók létszámát húsz százalékkal növelik, és páncélozott járműveket, valamint katonai egységeket is bevetnek.
Emmanuel Macron csütörtökön az Elysée-palotában tartott rendkívüli biztonsági tanácskozást a francia hírszerző szolgálatok és a rendvédelmi szervek vezetőivel. A megbeszélés középpontjában az október 17-i tömegtüntetéseket kísérő erőszak, a hatóságok felkészültségének hiányosságai és az október 24-re meghirdetett újabb országos demonstrációk álltak. Az elnök szerint a múlt szombati események között tudatosan megszervezett, politikai célú támadások is voltak.
Macron kijelentette, hogy a zavargásokban részt vevő ultrabaloldali csoportok lázadó jellegű akciókat hajtottak végre, amelyek célja a köztársaság megbuktatása volt. Az államfő szerint ezek a cselekmények rendkívül veszélyesek, erőszakosak és gondosan előkészítettek voltak. Ugyanakkor különbséget tett a szervezett politikai erőszak és az utcai fosztogatások között, amelyek során bevásárlóutcák üzleteit törték fel és rongálták meg. Mindkét típusú bűncselekménnyel szemben a lehető legszigorúbb fellépést követelte.
A francia vezetés egyre nagyobb nyomás alatt áll, miután a megélhetési költségek, a magas üzemanyagárak és a közszolgáltatások romló helyzete miatt szervezett múlt heti demonstrációk súlyos zavargásokba torkollottak. Számos nagyvárosban üzleteket fosztottak ki, barikádokat emeltek, épületeket gyújtottak fel, a rendőrökkel pedig erőszakos összecsapások történtek. Több száz rendfenntartó megsérült, és tömeges őrizetbe vételekre került sor.
Betiltott demonstrációk, páncélozott járművek és katonák az utcákon
A kormány az október 24-re meghirdetett újabb tüntetési hullám előtt jelentősen szigorítja a biztonsági intézkedéseket. Macron szerint a következő napokban általánosságban a demonstrációk mellőzése lenne kívánatos, a hatóságok pedig lehetőség szerint nem engedélyezik azokat a megmozdulásokat, amelyek mögött nem állnak hivatalosan elismert érdekképviseleti szervezetek.
A szakszervezetek által szervezett tüntetések megtarthatók, de a prefektúrák módosíthatják az útvonalakat, hogy megvédjék a városközpontokat, az üzleteket és a középületeket. Lyonban valamennyi szombatra tervezett demonstrációt betiltották, Toulon belvárosának meghatározott részein pedig szintén gyülekezési korlátozások lépnek életbe. Párizsban már több kiemelt intézmény és turisztikai helyszín környékén korlátozták a megmozdulásokat, egyes városrészekben pedig kijárási tilalmat is alkalmaztak.
A belügyminisztérium bejelentése szerint szombaton húsz százalékkal több rendfenntartót mozgósítanak, mint az előző hétvégén. A rendőrség és a csendőrség különleges egységei mellett páncélozott járműveket, vízágyúkat és a Sentinelle művelet katonáit is bevethetik. Laurent Nuñez belügyminiszter szerint a korábbi, túlságosan statikus rendőri felállást mozgékonyabb, gyorsabb beavatkozásra képes rendszer váltja fel.
A kormány a rend helyreállítását ígéri, de a társadalmi elégedetlenség nem csillapodik
Az elnöki kijelentések és a szigorítások ellenére újabb tömeges megmozdulások szerveződnek. A sárgamellényes mozgalom párizsi felvonulást jelentett be, a diákszervezetek és több szakszervezet pedig szintén utcára hívja támogatóit. A tiltakozások eredeti követelései változatlanok: a megélhetési költségek csökkentése, magasabb bérek, igazságosabb adózás és a közszolgáltatások javítása.
A rendkívüli intézkedések ugyanakkor komoly politikai vitát váltottak ki. A kormány a lakosság és a vállalkozások biztonságának helyreállításával indokolja a korlátozásokat, míg több ellenzéki és civil szervezet attól tart, hogy a demonstrációk betiltása a békés tiltakozók jogait is sértheti. Különösen vitatott, hogy a hatóságok milyen alapon különböztethetik meg a legitimnek tekintett szakszervezeti felvonulásokat a más társadalmi csoportok által szervezett tüntetésektől.
Sébastien Lecornu miniszterelnök közben egyeztetésekre hívta a politikai pártok képviselőit és a nagyvárosok vezetőit, Macron pedig péntekre újabb védelmi tanácskozást helyezett kilátásba.
Franciaország így újabb feszült hétvége elé néz. Miközben az államfő már a köztársaság megdöntésére irányuló szervezett akciókról beszél, a lakossági elégedetlenséget kiváltó gazdasági és társadalmi problémák továbbra is megoldatlanok. A következő napok megmutathatják, hogy a rendkívüli rendőri készültség képes lesz-e megakadályozni az újabb erőszakhullámot.








