A választási kampányban még újfajta partnerséget, valódi szakmai egyeztetéseket és kiszámítható gazdaságpolitikát ígért a Tisza Párt. Most azonban, amikor az ország egyik legjelentősebb kereskedelmi érdekképviselete éppen ezeket kéri számon, Magyar Péter miniszterelnök egy gúnyosnak ható Facebook-kommenttel és egy sírva nevetős emojival reagált. Az ügy különösen annak fényében figyelemre méltó, hogy a kormány a 2027-es költségvetésben éppen a kiskereskedelmi különadó jelentős emelésére készül, amely több ezer magyarországi vállalkozást érinthet.

Egészen sajátos formáját választotta a gazdasági szereplőkkel folytatott párbeszédnek Magyar Péter. A miniszterelnök a HVG Facebook-oldalán reagált Balázs Ildikó, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkárának interjújára, amelyben a szakember az érdemi kormányzati egyeztetések hiányát kifogásolta. A kereskedők képviselője nem rendkívüli kiváltságot vagy különleges elbánást kért, hanem azt, hogy az ágazat szereplői még a döntések meghozatala előtt megismerhessék az őket érintő gazdasági terveket, és lehetőségük legyen szakmai véleményt mondani róluk.

Magyar Péter válasza mindössze ennyi volt:

"Ok, akkor majd kiírom a facebookra." 😂

A megjegyzés aligha tekinthető érdemi válasznak egy olyan érdekképviselet felvetésére, amely több ezer milliárd forintos forgalmat lebonyolító vállalatok álláspontját közvetíti. A főtitkár ugyanis nem a kormányzati bejelentések közzétételi felületét kifogásolta, hanem az előzetes egyeztetés elmaradását. A kettő között pedig meglehetősen jelentős különbség van, még akkor is, ha a miniszterelnök számára a Facebook-kommunikáció régóta a politikai működés egyik legfontosabb eszköze.

A kereskedők tárgyalni szeretnének, nem a Magyar Közlönyt böngészni

Balázs Ildikó az interjúban arról beszélt, hogy az árrésstop kivezetésével kapcsolatban már folytattak egyeztetéseket a kormány több tagjával, és nyitottságot tapasztaltak. A kiskereskedelmi különadó tervezett emeléséről azonban a szakmai szervezetekkel nem történt hasonló előzetes egyeztetés. Ez azért különösen problémás, mert az adózási szabályok közvetlenül befolyásolják a vállalatok beruházási terveit, fejlesztéseit, működési költségeit és hosszú távú gazdálkodását.

A főtitkár világosan megfogalmazta, mit szeretne elérni: a kereskedők ne utólag, a Magyar Közlönyből értesüljenek az új előírásokról, hanem még azok elfogadása előtt folyhasson valódi szakmai párbeszéd.

Egy vállalkozás ugyanis nem néhány napra tervez előre. Munkahelyeket tart fenn, üzleteket működtet, beszállítókkal köt szerződéseket, beruházásokat készít elő, és mindehhez kiszámítható szabályozási környezetre van szüksége.

Nem mellékes az sem, hogy milyen szervezet megkereséséről beszélünk. Az 1990 óta működő Országos Kereskedelmi Szövetség tagjai között olyan meghatározó áruházláncok találhatók, mint a Lidl, az Aldi, a Tesco, az Auchan és a SPAR. Tagvállalatainak együttes éves árbevétele meghaladja az 5000 milliárd forintot, üzleteik pedig a teljes hazai kiskereskedelmi forgalom hozzávetőleg egyharmadát adják.

Egy ilyen súlyú szakmai szervezet észrevételeit nevetős emojival elintézni minimum sajátos kormányfői hozzáállás.

A különadó egyik kulcsa megháromszorozódna, több ezer vállalkozás fizethet többet

A történet súlyát a 2027-es költségvetésben szereplő adótervek adják. A Tisza-kormány az egymilliárd és ötvenmilliárd forint közötti árbevételrészre vonatkozó kiskereskedelmi különadó kulcsát 0,15 százalékról 0,45 százalékra emelné. Ez az érintett adósávban 200 százalékos emelést, vagyis háromszoros adókulcsot jelent. A kormány becslése szerint a változtatás mintegy 3000–3500 vállalkozást érinthet, miközben az egymilliárd forint alatti adómentes sáv és a magasabb árbevételi kategóriák kulcsai változatlanok maradnának.

Az MBH Bank október 20-án közzétett elemzése szerint a tervezett módosítás a 2025-ös árbevételi adatok alapján akár 20 milliárd forintos többletelvonást is jelenthet a kereskedelmi szektorban. A bank arra is felhívta a figyelmet, hogy a változtatás arányaiban különösen az ötvenmilliárd forintos árbevételi határhoz közelítő cégek számára lehet érzékeny. Vagyis a kérdés korántsem kizárólag a legnagyobb nemzetközi áruházláncokról szól, hanem számos kisebb és közepes méretű magyar vállalkozásról is.

Az OKSZ korábban arra figyelmeztetett, hogy az ágazati különadó forrásokat von el a fejlesztésektől, a digitalizációtól, a logisztikai beruházásoktól és a béremelésektől. A kereskedők attól tartanak, hogy a növekvő terhek végső soron a vásárlók számára is kedvezőtlen következményekkel járhatnak, miközben a magyar beszállítók helyzetét is nehezíthetik. Éppen ezért volna indokolt, hogy a kormány a döntések előtt meghallgassa azokat, akik a szabályozás gazdasági hatásaival a mindennapokban szembesülnek.

A kampányban még egészen mást ígért Magyar Péter

Az ügy legérdekesebb része azonban nem maga a Facebook-komment, hanem az a látványos ellentmondás, amely a Tisza Párt választási ígéretei és a mostani miniszterelnöki reakció között feszül. A párt programja ugyanis kifejezetten bírálta a korábbi kormányzati gyakorlatot, amelyben álláspontja szerint a társadalmi egyeztetés puszta formalitássá vált. A Tisza azt vállalta, hogy a gazdasági szereplőkkel új partnerséget épít ki, az ágazati stratégiákat közösen dolgozza ki, az adózási változtatások előtt pedig érdemi szakmai egyeztetéseket tart.

Ehhez képest most éppen az egyik legnagyobb gazdasági érdekképviselet panaszkodik arra, hogy a különadó emelésének előkészítéséből kimaradt. A miniszterelnök pedig nem egy tárgyalási időponttal, nem szakmai indoklással és nem a kormányzati álláspont részletes ismertetésével válaszol, hanem egy odavetett megjegyzéssel, amelyhez még egy nevetős emojit is hozzátesz.

Ennyire rövid idő alatt sikerült eljutni a kampányban meghirdetett partnerségtől a Facebook-kommentekben folytatott kormányzásig?

Mert ha a vállalkozások előzetes tájékoztatása helyett elegendő volna egy közösségi oldalon közzétett bejelentés, akkor aligha lenne szükség szakmai egyeztetésekre, érdekképviseletekre és gazdasági hatásvizsgálatokra. Márpedig egy ország gazdaságpolitikáját nem lehet kizárólag a közösségi média logikája szerint működtetni.

Magyar Péter kampányának egyik visszatérő eleme volt, hogy a Tisza más politikai kultúrát kíván meghonosítani. Több együttműködést, nagyobb kiszámíthatóságot és a társadalmi szereplők véleményének figyelembevételét ígérte. A mostani eset viszont éppen arra világít rá, milyen könnyen háttérbe szorulhatnak ezek a vállalások, amikor a kormányzatnak konkrét gazdasági döntésekről kellene egyeztetnie az érintettekkel.

A kereskedők nem Facebook-posztot kértek Magyar Pétertől, hanem szakmai párbeszédet. Nem azt szeretnék tudni, hol olvashatják el a már meghozott döntéseket, hanem azt, hogy beleszólhatnak-e az őket érintő szabályok előkészítésébe. A miniszterelnök nevetős emojija erre nem válasz, legfeljebb annak látványos bizonyítéka, milyen messzire került egymástól a Tisza kampányban meghirdetett politikai kultúrája és a kormányzás mindennapi gyakorlata.