Már decemberben újraindulhat a brazil baromfihús és méz behozatala az Európai Unióba, amennyiben Brüsszel novemberben meghozza a szükséges engedélyezési döntést. A világ egyik legnagyobb baromfiexportőrének visszatérése komoly kihívást jelenthet a magyar gazdáknak és feldolgozóknak, akik már most is csökkenő felvásárlási árakkal és erősödő külföldi versennyel szembesülnek. A magyar méhészek számára sem közömbös a fejlemény, különösen az EU és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti kereskedelmi megállapodás fényében.

Az Európai Bizottság szakértői október 20–21-én ismertetik a tagállamok képviselőivel a Brazíliában végzett élelmiszer-biztonsági ellenőrzések eredményét. Az uniós hatóságok szeptemberben korlátozták több brazil állati eredetű termék behozatalát, mert nem látták megfelelően igazoltnak az antimikrobiális készítmények használatára vonatkozó európai előírások betartását.

Az augusztus végén és szeptember elején végzett helyszíni ellenőrzés azonban kedvező eredménnyel zárult. A jelentés szerint a brazil baromfi- és mézágazat hatósági ellenőrzési rendszere megfelelő garanciákat nyújthat az uniós követelmények teljesítésére. Augusto Billi brazil mezőgazdasági államtitkár ezért novemberi döntésre és decemberi exportújraindításra számít, bár a szállításokhoz előbb hivatalosan módosítani kell az engedélyezett országok listáját.

Már most csökkennek a magyar baromfiárak

A brazil import visszatérése olyan időszakban történhet meg, amikor az európai baromfipiacon egyébként is jelentősen bővül a kínálat. Az év első felében az uniós csirketermelés 5,5 százalékkal nőtt, Magyarországon pedig ennél jóval nagyobb, 19,2 százalékos termelésbővülést mértek. A megnövekedett kínálat azonban lefelé nyomja az árakat, ami különösen a kisebb és közepes hazai termelők számára okozhat nehézséget.

Az Agrárközgazdasági Intézet adatai szerint a vágócsirke átlagos termelői ára az év első 37 hetében 5,8 százalékkal csökkent, kilogrammonként 418,8 forintra. A csirkemellfilé feldolgozói értékesítési ára 5,6 százalékkal, a csirkecombé pedig 8,5 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától.

Brazília ráadásul nem elhanyagolható szereplő az európai piacon. Tavaly mintegy 265 ezer tonna brazil baromfihús érkezett az EU-ba, 2026 első két hónapjában pedig már több mint 74 ezer tonna. Ez akkor az Unión kívülről érkező teljes baromfihús-import több mint 43 százalékát jelentette.

A magyar termelőknek emellett az ukrán importtal is versenyezniük kell. A brazil szállítások újraindulása ezért tovább növelheti az árnyomást, különösen akkor, ha a behozatal nagy mennyiségben és a hazai termékeknél alacsonyabb áron jelenik meg az európai piacon.

A Mercosur-megállapodás a magyar méhészeket is érintheti

A brazil import körüli vita túlmutat a csirketermelők helyzetén. Az EU és a Mercosur-országok közötti kereskedelmi megállapodás további vámkedvezményeket irányoz elő a dél-amerikai mezőgazdasági termékek számára. A megállapodás keretében fokozatosan 180 ezer tonna baromfihús válhat vámmentessé, a méz esetében pedig évi 45 ezer tonnás kedvezményes mennyiségről van szó.

A magyar méhészek számára ez különösen érzékeny kérdés, hiszen az olcsó importmézek már korábban is jelentős árversenyt teremtettek. A brazil szállítások újraindulása tovább fokozhatja ezt a nyomást, bár annak tényleges mértéke a behozott mennyiségtől és az áraktól függ majd.

Fontos különbség, hogy a mostani novemberi döntés a korábbi egészségügyi korlátozások feloldásáról szól, nem pedig a Mercosur-megállapodás automatikus életbe léptetéséről. Az esetleges újraengedélyezés önmagában a marhahúsra és más korlátozott brazil termékekre sem terjed ki feltétlenül.

A magyar baromfitermelők és méhészek számára a brazil import lehetséges visszatérése újabb bizonytalanságot jelent egy már most is erős árversennyel terhelt piacon. Miközben a nagyobb kínálat a vásárlóknak kedvezőbb árakat hozhat, a hazai gazdáknak egyre nehezebb lehet megőrizniük jövedelmezőségüket. A novemberi uniós döntés ezért nem pusztán kereskedelmi kérdés: az is múlhat rajta, milyen feltételek mellett kell a magyar mezőgazdasági vállalkozásoknak versenyezniük a világ legnagyobb exportőreivel.