Újabb fordulatot vett a Franciaországot megrázó zavargások ügye. Ausztria külügyminisztere szerint több forrásból is olyan információk érkeztek, amelyek külföldi befolyásolási kísérletekre utalnak a franciaországi eseményekkel kapcsolatban. Beate Meinl-Reisinger szerdán közölte, hogy az ügyben már egyeztet a francia diplomáciával. Bécsben nemzetközi konfliktusok hatását, dezinformációs kampányokat és hibrid hadviselést emlegetnek, miközben az osztrák Európa-ügyi miniszter kemény fellépést sürget az erőszakos rendbontókkal szemben. Emmanuel Macron francia elnök ugyanakkor másként értékeli a helyzetet: szerinte nem bizonyított külföldi beavatkozás a zavargások megszervezésébe, az eseményekről terjesztett információkat viszont valóban manipulálták külföldről.

Franciaország napok óta a súlyos társadalmi elégedetlenség és az erőszakba torkolló demonstrációk következményeivel küzd. A megélhetési költségek emelkedése, az üzemanyagárak, az oktatási rendszer problémái és a kormány gazdaságpolitikája miatt szervezett tiltakozások október 17-én több városban összecsapásokba, gyújtogatásokba és fosztogatásokba torkolltak. A zavargások után mintegy 2500 embert vettek őrizetbe, a rendőrség és az igazságszolgáltatás pedig tovább vizsgálja az erőszakos cselekmények résztvevőinek hátterét.

A francia hatóságok egyelőre nem jutottak egységes következtetésre arról, hogy pontosan milyen csoportok felelősek az eseményekért. A kormány radikális baloldali szerveződésre utaló jelekről beszél, a párizsi ügyészség azonban óvatosabban fogalmaz, és arra figyelmeztet, hogy a különböző helyszíneken elkövetett bűncselekmények mögött eltérő motivációjú személyek állhatnak.

Most azonban már nemcsak Franciaországban vizsgálják a történteket. Az osztrák kormány tagjai szerint ugyanis felmerült annak lehetősége is, hogy külföldi szereplők próbálják befolyásolni vagy tovább élezni a franciaországi válságot.

Az osztrák külügyminiszter szerint több irányból is érkeztek figyelmeztetések

Beate Meinl-Reisinger osztrák külügyminiszter október 21-én, a bécsi ENSZ-központban tartott kormányzati sajtótájékoztatón beszélt a franciaországi eseményekről. Az APA osztrák hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette, hogy több különböző forrásból kaptak külföldi befolyásolásra utaló jelzéseket. A külügyminiszter azt is elárulta, hogy kapcsolatban áll a francia külügyminisztériummal, és egyeztetések zajlanak a témában.

Azt ugyanakkor nem részletezte, hogy mely országok, szervezetek vagy hálózatok kerültek az osztrák hatóságok látókörébe, ahogyan a figyelmeztetések konkrét tartalmát sem hozta nyilvánosságra. A nyilatkozat mindenesetre azért figyelemre méltó, mert Bécs diplomáciai szinten is foglalkozik a kérdéssel, és az osztrák kormány más tagjai ennél jóval határozottabban fogalmaztak a nemzetközi veszélyekkel kapcsolatban.

Az osztrák Európa-ügyi miniszter szerint nem lehet mindent a véleménynyilvánítás szabadságával magyarázni

Claudia Bauer, Ausztria európai uniós ügyekért felelős minisztere szintén megszólalt a franciaországi helyzetről. Szerinte a zavargások értelmezésekor nem lehet figyelmen kívül hagyni a nemzetközi konfliktusokat és azok esetleges hatását az európai társadalmakra.

Bauer közös európai fellépést sürgetett, és hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak határozottabban kell reagálnia a destabilizációs kísérletekre. Az osztrák politikus különösen élesen bírálta azokat, akik szerinte a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozva próbálják kisebbíteni az erőszakos rendbontások jelentőségét. Úgy vélte, a gyújtogatásokat, fosztogatásokat és a közrend elleni támadásokat nem lehet egyszerűen a tiltakozáshoz való jog gyakorlásaként kezelni.

A miniszter álláspontja szerint veszélyes lenne, ha a politikai vezetők rosszul értelmezett toleranciából elbagatellizálnák az ilyen cselekményeket. Éppen ezért keményebb fellépést sürgetett azokkal szemben, akik a demonstrációkat erőszakos összecsapásokra használják fel.

A békés tiltakozás és az erőszakos rendbontás közötti különbségtétel azonban alapvető. A franciaországi megmozdulásoknak valós társadalmi és gazdasági okai vannak, amelyek akkor sem tűnnek el, ha egyes résztvevők bűncselekményeket követnek el, vagy külföldi szereplők megpróbálják kihasználni az elégedetlenséget.

Hibrid hadviselés, dezinformáció és választási befolyásolás: erre figyelmeztetnek az osztrákok

Jörg Leichtfried, az osztrák belügyminisztérium hírszerzési együttműködésért is felelős államtitkára szélesebb európai összefüggésbe helyezte a történteket. A politikus szerint egyértelműen tapasztalhatók hibrid hadviselésre utaló tevékenységek, amelyek különösen a nyugat-európai és az északkelet-európai NATO-tagállamokat érintik. Ezek közé sorolta a szervezett dezinformációs kampányokat és a demokratikus választások befolyásolására irányuló próbálkozásokat is.

Leichtfried ugyanakkor nem nevezett meg konkrét külföldi elkövetőt a francia zavargásokkal kapcsolatban, és az eseményekről sem adott egyértelmű hírszerzési értékelést.

A hibrid hadviselés lényege, hogy egy állami vagy nem állami szereplő nem kizárólag hagyományos katonai eszközökkel próbál nyomást gyakorolni egy országra. Az információs műveletek, a kibertámadások, a gazdasági nyomásgyakorlás és a társadalmi konfliktusok tudatos felerősítése egyaránt részei lehetnek az ilyen stratégiának.

A közösségi média ebben különösen fontos szerepet játszhat. Egy valós tüntetésről készült felvétel félrevezető felirattal, egy korábbi eseményről származó videó aktuális felvételként bemutatva, vagy egy mesterséges intelligenciával előállított kép gyorsan elterjedhet, és tovább növelheti a társadalmi feszültségeket.

Ausztriában ezért a hírszerzési együttműködés erősítése mellett a közösségi platformok működését is vizsgálják. Leichtfried arról beszélt, hogy a tervezett jogszabályi változtatások a kémkedés elleni fellépést és a közösségi médiában zajló radikalizáció visszaszorítását egyaránt érinthetik.

Macron szerint nem a zavargásokat szervezték külföldről, hanem az azokról terjedő híreket manipulálták

A történet egyik legérdekesebb fejleménye, hogy Emmanuel Macron francia elnök az osztrák figyelmeztetéssel egy napon lényegesen eltérő értékelést adott. Macron október 21-én, katari látogatása során arról beszélt, hogy jelenlegi ismeretei alapján nem lát bizonyítékot a franciaországi zavargások közvetlen külföldi irányítására, ugyanakkor azt elismerte, hogy az eseményeket követően külföldi szereplők manipulálták a róluk terjesztett információkat.

A francia államfő külön kiemelte a mesterséges intelligenciával készített hamis felvételeket, amelyek olyan eseményeket ábrázoltak, amelyek a valóságban meg sem történtek. Szerinte ezek hozzájárultak ahhoz, hogy külföldi politikusok is félrevezető állításokat fogalmazzanak meg a franciaországi helyzetről.

Macron különösen azokat a kijelentéseket bírálta, amelyek a zavargásokat egységesen a bevándorlókhoz vagy az iszlamista csoportokhoz kötötték. A francia hatóságok adatai alapján ugyanis az erőszakos cselekmények résztvevői között eltérő hátterű és motivációjú személyeket azonosítottak.

Nemcsak Franciaország ügye: Európa a társadalmi elégedetlenség új hullámával szembesül

A franciaországi események azért is váltottak ki komoly nemzetközi figyelmet, mert más európai országokban is erősödnek a gazdasági és társadalmi feszültségek. Görögországban ugyanezen a napon diákok, pedagógusok és közalkalmazottak ezrei vonultak utcára az oktatási rendszer problémái és a megélhetési költségek miatt.

Franciaországban a tiltakozások folytatódhatnak. A sárgamellényes mozgalom újabb párizsi demonstrációt jelentett be október 24-re, a CGT szakszervezeti szövetség pedig november 5-től újabb munkabeszüntetéseket helyezett kilátásba, miután a kormánnyal folytatott egyeztetések nem vezettek eredményre.

A francia kormánynak ezért egyszerre kell kezelnie a közbiztonsági válságot, a társadalmi elégedetlenséget és a külföldi információs befolyásolás veszélyét. Ezek összemosása könnyen oda vezethet, hogy a tiltakozók jogos követelései háttérbe szorulnak, miközben az erőszakos cselekmények elkövetőinek tényleges felelősségét sem sikerül tisztázni.

Az osztrák figyelmeztetés mindenesetre új dimenziót adott a franciaországi eseményeknek. Amennyiben valóban külföldi hálózatok próbálták tovább szítani a zavargásokat, az már nem pusztán francia belpolitikai kérdés, hanem az európai biztonságot érintő ügy is lehet.

A legfontosabb kérdés most az, hogy az osztrák külügyminiszter által említett információkból milyen konkrét bizonyítékok kerülnek elő. Egyelőre ugyanis nem tudni, hogy kik próbálhatták befolyásolni a franciaországi eseményeket, milyen módszerekkel, és mekkora tényleges hatást értek el. Az viszont már most világos, hogy a társadalmi elégedetlenség és az információs manipuláció egymást erősítheti. Egy olyan Európában pedig, ahol több országban egyszerre nő a feszültség, ennek a kockázatát nem lehet figyelmen kívül hagyni.