Újabb súlyos diplomáciai konfliktus robbant ki Oroszország és egy európai állam között. Ausztria pénteken négy orosz diplomatát nyilvánított nemkívánatos személynek, arra hivatkozva, hogy tevékenységük összeegyeztethetetlen diplomáciai státuszukkal. Moszkva azonnal válaszlépéseket helyezett kilátásba. A történet Magyarország számára sem közömbös, hiszen az Orbán Anita vezette külügyminisztérium szeptemberben tíz orosz diplomatát utasított ki hasonló indokkal. Azóta Oroszország már magyar diplomaták kiutasításával válaszolt Budapest döntésére, miközben a két ország energetikai együttműködésének jövője is egyre bizonytalanabb.

Az osztrák külügyminisztérium október 23-án bejelentette, hogy négy orosz diplomatát persona non gratának, vagyis nemkívánatos személynek nyilvánított, és felszólította őket Ausztria elhagyására. A döntést az osztrák biztonsági szolgálatok megállapításaira alapozták, amelyek szerint az érintettek diplomáciai feladataikkal összeegyeztethetetlen tevékenységet folytattak. Három kiutasított személy a bécsi orosz nagykövetségen dolgozott, a negyedik pedig Oroszország Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezethez akkreditált képviseletének munkatársa volt.

A külügyminisztérium nem hozta nyilvánosságra a diplomaták nevét, és a kifogásolt tevékenységekről sem közölt részletes bizonyítékokat. A diplomáciai gyakorlatban az ilyen megfogalmazás rendszerint kémkedés gyanújára utal. Bécs szerint azonban a rendelkezésére álló nemzetbiztonsági információk elegendőek voltak ahhoz, hogy a diplomaták távozását követelje.

A döntés különösen érzékeny, mert Ausztria hagyományosan semleges állam, Bécs pedig a nemzetközi diplomácia egyik legfontosabb központja. Az osztrák fővárosban számos nemzetközi szervezet működik, köztük az EBESZ és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség. A város ezért nemcsak diplomáciai találkozóhely, hanem a külföldi hírszerző szolgálatok számára is kiemelt jelentőségű terep.

Moszkva azonnal megfenyegette Ausztriát

Az orosz reakció nem váratott sokáig magára. Dmitrij Ljubinszkij orosz külügyminiszter-helyettes pénteken újságírók előtt kijelentette, hogy Moszkva válasza elkerülhetetlen lesz. A politikus nem részletezte, pontosan milyen intézkedésekre készülnek, az eddigi orosz diplomáciai gyakorlat alapján azonban az egyik legvalószínűbb forgatókönyv osztrák diplomaták kiutasítása Oroszországból.

Az orosz nagykövetség barátságtalan lépésnek nevezte az osztrák döntést.

A két ország kapcsolatai már korábban is feszültté váltak, és Bécs az elmúlt években több alkalommal intézkedett orosz diplomatákkal szemben. Idén májusban három nagykövetségi alkalmazottat utasítottak ki, miután felmerült, hogy orosz diplomáciai épületeken elhelyezett antennákat hírszerzési célokra használhattak. A mostani döntéssel 2020 óta már összesen tizennyolc orosz diplomatát küldtek haza Ausztriából.

A pénteki kiutasítás ezért egy hosszabb ideje tartó diplomáciai konfliktus újabb fejezete. Ausztria katonai semlegessége ellenére politikailag támogatja Ukrajnát, miközben az orosz hírszerzési tevékenységgel kapcsolatos ügyek miatt egyre határozottabban lép fel Moszkvával szemben.

Magyarország szeptemberben tíz orosz diplomatát küldött haza

A bécsi döntés azért is figyelemre méltó, mert Magyarország alig másfél hónappal korábban szinte azonos jogi indoklással hozott hasonló intézkedést. Orbán Anita külgazdasági és külügyminiszter szeptember 8-án jelentette be, hogy a magyar hatóságok tíz orosz diplomata távozását követelik. Az érintettekről azt közölték, hogy olyan tevékenységet folytattak, amelyet a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény nem tesz elfogadhatóvá.

A magyar külügyminiszter akkor hangsúlyozta, hogy a döntés Magyarország biztonságának és szuverenitásának védelmét szolgálja, ugyanakkor nem jelenti a diplomáciai kapcsolatok megszakítását Oroszországgal. Budapest továbbra is fenn kívánta tartani a szükséges párbeszédet Moszkvával, ám az orosz vezetés már akkor világossá tette, hogy nem hagyja válasz nélkül a történteket.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő kemény és fájdalmas válaszlépéseket helyezett kilátásba, Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pedig arra figyelmeztetett, hogy a kiutasítás kedvezőtlenül befolyásolhatja a két ország kapcsolatrendszerét.

A diplomáciai megtorlás október 1-jén meg is érkezett: az orosz külügyminisztérium több magyar diplomata távozását rendelte el a moszkvai nagykövetségről, valamint a szentpétervári és a kazanyi főkonzulátusról. Az érintetteknek két hetet adtak Oroszország elhagyására.

Vagyis míg Ausztria most várja az orosz válaszlépést, Magyarország már megtapasztalta, milyen következményekkel járhat egy ilyen diplomáciai konfliktus. Fontos ugyanakkor, hogy a hasonló jogi indoklás önmagában nem bizonyít összehangolt magyar–osztrák fellépést: a diplomaták nemkívánatos személlyé nyilvánítása valamennyi állam számára rendelkezésre álló nemzetközi jogi eszköz.

Ugyanaz a bécsi egyezmény ad lehetőséget a kiutasításokra

Mindkét ország az 1961-es diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény rendelkezései alapján járt el. A dokumentum 9. cikke lehetővé teszi, hogy a fogadó állam bármikor, akár indoklás nélkül is nemkívánatos személynek nyilvánítson egy külföldi diplomatát. Ilyenkor a küldő államnak vissza kell hívnia az érintettet, vagy meg kell szüntetnie diplomáciai megbízatását.

A szabályozás különlegessége, hogy a fogadó országnak nem kell nyilvános bírósági eljárásban bizonyítania a kifogásolt tevékenységet. Éppen ezért a diplomatakiutasítás az egyik leggyakrabban alkalmazott eszköz a nemzetközi konfliktusok során. Ha a küldő állam megfelelő időn belül nem teljesíti a visszahívási kötelezettséget, a fogadó ország megtagadhatja az érintett személy diplomáciai képviseleti tagként történő elismerését.

A lehetőség jogilag tehát adott, a politikai következmények azonban már sokkal nehezebben kiszámíthatók. A kölcsönös kiutasítások csökkenthetik a diplomáciai képviseletek működési kapacitását, megnehezíthetik a kétoldalú ügyintézést, és tovább ronthatják az egyébként is feszült államközi kapcsolatokat.

Magyarország esetében az energetikai együttműködés is komoly tét

A magyar–orosz viszonyban különösen nagy jelentősége van annak, hogy a diplomáciai feszültség ne gyűrűzzön át ellenőrizhetetlenül más területekre. Magyarország továbbra is jelentős mennyiségű orosz földgázt és kőolajat vásárol, miközben a Paks II. atomerőmű építésének fővállalkozója is az orosz Roszatom. A Magyar Péter vezette kormány ugyanakkor már megkezdte a paksi beruházás felülvizsgálatát, és a Reuters értesülései szerint a kivitelező lecserélésének lehetőségét is mérlegeli.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a Roszatom vezérigazgatója, Alekszej Lihacsov éppen pénteken beszélt arról, hogy a Paks II. projekt akár teljesen le is állhat. A vállalatvezető szerint az orosz fél többszöri megkeresése ellenére sem kapott egyértelmű választ a magyar kormánytól a beruházás jövőjéről.

Ez természetesen nem bizonyítja, hogy a paksi vitát közvetlenül a szeptemberi diplomatakiutasítás váltotta volna ki. A két ügy azonban ugyanannak az egyre feszültebb magyar–orosz kapcsolatrendszernek a része, amelyben a diplomáciai döntések, az energetikai szerződések és a külpolitikai irányváltás következményei egyaránt jelentőséggel bírnak.

A Tisza-kormánynak ezért nemcsak az egyes külpolitikai döntések indokolásával, hanem azok lehetséges gazdasági következményeivel is számolnia kell.

Egy diplomáciai konfliktus kezelése önmagában is komoly feladat, Magyarország esetében azonban a hosszú távú energiaellátás és a több milliárd eurós paksi beruházás jövője miatt a tét különösen nagy.

Ausztria most ugyanazzal a nemzetközi jogi eszközzel élt, amelyet Magyarország szeptemberben már alkalmazott. Moszkva mindkét esetben megtorlást helyezett kilátásba, Budapest ellen pedig a diplomáciai válaszlépés már meg is történt. A következő hetek kérdése az, hogy a kiutasítások megmaradnak-e a diplomáciai képviseletek közötti kölcsönös intézkedések szintjén, vagy az egyre romló viszony más együttműködési területekre is átterjed.