Emmanuel Macron francia elnöknek elege lett abból, hogy külföldi politikusok a franciaországi zavargásokat a bevándorlással hozzák összefüggésbe. A francia államfő szerdán, katari látogatása során elfogadhatatlannak és ostobának nevezte az ilyen kijelentéseket, különösen Donald Trump amerikai elnök megszólalásait bírálva. Csakhogy a francia eseményekből Magyar Péter is migrációs következtetéseket vont le, így Macron üzenete a magyar kormányfő korábbi nyilatkozatával is szembemegy.

Macron az október 17-i, több francia városban erőszakba torkolló tüntetések után arról beszélt, hogy külföldi politikusok félrevezető információkat terjesztenek Franciaországról, és saját politikai kampányukhoz használják fel a történteket. Különösen azt sérelmezte, hogy egyes vezetők szerint bevándorlók és iszlamisták tömegei állnak a zavargások mögött.

A francia elnök szerint a közösségi médiában mesterséges intelligenciával előállított felvételek is terjedtek, amelyek olyan jeleneteket mutattak, amelyek valójában meg sem történtek. Úgy fogalmazott, hogy a zavargásokkal kapcsolatos külföldi információmanipuláció elfogadhatatlan és ostoba megjegyzésekhez vezetett.

Amikor az újságírók megkérdezték, Donald Trumpra gondol-e, Macron annyit válaszolt: többek között rá.

Magyar Péter is a migrációval magyarázta a francia események tanulságát

A francia elnök bírálata azért is érdekes, mert Magyar Péter miniszterelnök október 18-án ugyancsak a bevándorláspolitikával kapcsolta össze a zavargásokat. Facebook-bejegyzésében a franciaországi rombolásra hivatkozva hangsúlyozta, hogy Magyarország nem enged a szigorú határvédelemből és migrációs politikából.

Magyar azt írta, hogy a történtek láttán mindenkinek érthetővé válhat, miért képvisel Magyarország szigorú álláspontot a bevándorlás kérdésében. Macron nem nevezte meg Magyar Pétert, az azonban kétségtelen, hogy a francia elnök és a magyar kormányfő eltérően értelmezte a történtek migrációs vonatkozásait.

Macron szerint a külföldi politikusok Franciaország kárára kampányolnak

A francia elnök azt is kifogásolta, hogy választási kampányra készülő politikusok a franciaországi eseményekből próbálnak politikai előnyt kovácsolni. Donald Trump korábban a bevándorlást tette felelőssé a zavargásokért, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök pedig a szélsőséges iszlám térnyeréséről beszélt.

Macron ezzel szemben hangsúlyozta, hogy a zavargások mögött egyelőre nem lát bizonyított külföldi szervezést, az eseményeket követő információs manipulációt viszont súlyos problémának tartja. A franciaországi tüntetések eredetileg az oktatás helyzete, a megélhetési költségek és az üzemanyagárak miatt kezdődtek, majd több városban fosztogatásokhoz és erőszakos összecsapásokhoz vezettek.

A diplomáciai helyzet külön érdekessége, hogy Macron eredetileg a magyar kormány által emlegetett október 23-i külföldi vendégek között szerepelt, a francia nagykövetség azonban időközben közölte, hogy az elnök nem vesz részt a budapesti ünnepségen. A nagykövetség szerint a látogatást francia részről korábban sem erősítették meg.

Így miközben Magyar Péter a francia zavargásokkal indokolta Magyarország szigorú migrációs politikáját, Macron éppen az ilyen összefüggések bizonyíték nélküli hangoztatását kifogásolta. A két vezető eltérő értelmezése újabb vitát nyithat arról, hogy a társadalmi elégedetlenségből kiinduló erőszakos eseményekért milyen mértékben tehető felelőssé a bevándorlás.