Újabb fordulatot vett a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér körül kialakult taxivita. A BKK egyértelművé tette: ha az utas valamelyik terminált jelöli meg úti célként, a taxis nem dönthet úgy, hogy a reptéri behajtás költsége miatt inkább a több mint egy kilométerre található parkolóban teszi ki.

A következő napokban ráadásul kiemelt ellenőrzések kezdődnek. Ezzel azonban a konfliktus alapja nem oldódott meg, sőt még látványosabbá vált, ugyanis a taxisnak be kell hajtania, a behajtásért fizetnie kell, de ennek költségét külön nem háríthatja át az utasra.

A BKK lezárta az 1100 méteres kiskaput

Az elmúlt napokban komoly felháborodást váltott ki a taxisok körében, hogy a Budapest Airport augusztus 3-tól megszünteti a budapesti taxik számára biztosított ötperces díjmentes áthaladás lehetőségét a repülőtér egyes parkolóterületein.

A változás gyakorlati következménye egyszerű: egy terminálhoz érkező taxisnak akkor is költsége keletkezhet, ha mindössze annyi időre hajt be, amíg utasa kiszáll az autóból.

A taxis érdekképviseleti reakciókban ezért felmerült, hogy azok a szolgáltatók, akik nem kívánják saját zsebükből finanszírozni a reptéri behajtást, a termináltól körülbelül 1100 méterre található parkolónál tehetik ki vagy vehetik fel utasaikat.

Arról azonban elfeledkeznek, hogy a tarifaemeléssel egyidőben a 800 forintos behajtási díjat beemelték az alapdíjba, azaz repülőtéri fuvar esetén ennyivel magasabb összeggel indul az utazás. A konstrukció jelenlegi állása szerint azonban ez a tarifaemelésnek titulált valami nem tarifaemelés, hanem egyfajta behajtó szerepbe kényszeríti a taxist.

A BKK azonban gyakorlatilag bezárta ezt a menekülőutat és véget vetett a 800 forint zsebretételének.

Álláspontja szerint amennyiben az utas például a 2A terminált jelöli meg célállomásként, akkor a személytaxi-szolgáltatás teljesítése azt jelenti, hogy a taxinak a megjelölt célpontig kell eljuttatnia. Ha a sofőr saját döntése alapján egy távolabbi parkolóban fejezi be a fuvart, az szerződésszegésnek minősülhet és szankcionálható.

Kiemelt ellenőrzések jönnek Ferihegyen

A közlekedési központ nem csupán jogértelmezéssel reagált a kialakult vitára. A BKK bejelentése szerint a következő napokban fokozottan ellenőrzik a repülőtéri taxifuvarokat, ezen belül azok indulási és érkezési pontjait is.

Vagyis az ellenőrök azt is vizsgálhatják, hogy a taxiban ülő utas valóban oda érkezett-e, ahová a fuvart kérte, illetve a repülőtérről induló szolgáltatás ténylegesen a meghatározott felvételi pontról kezdődött-e.

A BKK érvelésének egyik fontos eleme, hogy bár a terminálok előtti területek magántulajdonban vannak, közforgalom számára megnyitott területnek számítanak, és Budapest közigazgatási területén találhatók. A taxis tehát nem határozhatja meg egyoldalúan, hogy a megrendelésben szereplő terminál helyett hol érjen véget a szolgáltatás.

Csakhogy ezzel rögtön el is érkezünk a történet legérdekesebb részéhez.

Behajtani kötelező, a költséget külön felszámítani tilos

A BKK azt is világossá tette, hogy a repülőtéri behajtás vagy parkolás költségét a taxis nem teheti egyszerűen hozzá a taxaméter által kiszámított viteldíjhoz.

A jelenlegi szabályozás alapján az utastól a hatósági tarifán felül nem kérhető tetszőlegesen további összeg, és ezen az sem változtat, ha az utas egyébként hajlandó lenne megtéríteni a repülőtéri behajtás költségét.

Ezzel különös háromszög alakult ki.

A repülőtér pénzt kérhet a behajtásért. A BKK megköveteli a taxistól, hogy szükség esetén behajtson. A taxis viszont az így keletkező költséget nem számolhatja fel külön az utasnak, hiszen az már eleve be van építve az emelt tarifába.

Magyarán a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges, egy harmadik szereplő által meghatározott díj közvetlenül a taxis költségévé válik.

Ott van a plusz 800 forintos alapdíj, de mit fedez valójában?

Augusztus 1-jétől a repülőtéri fuvaroknál külön tarifaelem jelent meg. A normál alapdíjhoz képest 800 forinttal magasabb, összesen 2100 forintos alapdíjat kell fizetni azoknál a utakná, amelyek a repülőtérre érkeznek vagy onnan indulnak. Ez így elég egyszerű séma.

A BKK álláspontja szerint ez a magasabb tarifa indokolja azt is, hogy a taxisnak a terminálig kell biztosítania a szolgáltatást.

A történet másik fontos eleme, hogy maga a BKK sem rendelkezik a repülőtéri behajtási díjról. A közlekedési központ szerint annak bevezetése a Budapest Airport döntése, így annak megváltoztatása sem tartozik a BKK hatáskörébe.

Vagyis a BKK bár nem szabályozhatja, de ellenőrizheti a budapesti személytaxi-szolgáltatást, és nem tudja előírni a repülőtér üzemeltetőjének, hogy milyen feltételekkel engedje be a taxikat a saját kezelésében álló területre.

A taxis nem mondhatja azt, hogy nem hajt be, mert drága. Nem teheti ki önkényesen az utast 1100 méterrel távolabb. Nem kérheti el külön a behajtási díjat sem, hiszen az bele van építve a tarifába. Ha pedig nem teljesíti a BKK által elvárt módon a szolgáltatást, még szankcióval is számolhat.

Ellenőrzéssel a tünet kezelhető, a konfliktus nem

A BKK kiemelt ellenőrzése képes lehet megakadályozni, hogy az utasokat akaratuk ellenére a termináltól több mint egy kilométerre tegyék ki. Utasvédelmi szempontból ez érthető és indokolható álláspont.

Ettől azonban az alapvető gazdasági konfliktus egyetlen centiméterrel sem kerül közelebb a megoldáshoz.

Továbbra is adott egy magánterületre történő behajtás díja, egy hatóságilag meghatározott taxitarifa és egy szolgáltatási kötelezettség. Ezek között kellene olyan rendszert kialakítani, amelyben sem az utas, sem a taxis nem kerül méltánytalan helyzetbe,

főleg, ha az érdekképviselői nem magyarázzák el neki, pontosan mi is zajlott a tarifatárgyalásokon és miről szólnak az egyes tarifatételek.

A BKK jelezte, hogy meghívás esetén részt vesz a Budapest Airport és a taxis érdekképviseletek közötti egyeztetésen. Valószínűleg éppen erre lenne most a legnagyobb szükség, csak az a kérdés, amúgy mit a csodát akar ott keresni?

Hétfőtől indul a tiltakozás, lázadás, sztrájk és miegymás, meglátjuk, mi következik, mert ez jelen pillanatban úgy tűnik, ez a sztori egyedül a reptérnek jó.