Ferihegyi taxikáosz: öt perc, 4400 forint – de ki fizeti a révészt?

Augusztus elejétől alapjaiban változott meg a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér terminálja előtti behajtás rendszere, és az új szabályozás néhány nap alatt komoly feszültséget okozott a taxisok között.

A probléma nem pusztán az, hogy fizetőssé vált valami, ami korábban kedvezőbb feltételekkel működött, hanem az, hogy a repülőtér által meghatározott díjrendszer nehezen illeszthető össze a budapesti hatósági taxitarifával.

A korábbi rendszerben a taxisok korlátlan alkalommal hajthattak be a terminálhoz, és tíz perc állt rendelkezésükre díjmentesen. Ez normális körülmények között elegendő volt arra, hogy az utas kiszálljon, kivegye a csomagjait, rendezze a viteldíjat, szükség esetén számlát kérjen, a taxi pedig elhagyja a területet.

Augusztustól azonban naponta egyetlen, legfeljebb ötperces ingyenes behajtás maradt. A további behajtásokért 800 forintot kell fizetni, az ötperces időkorlát túllépése pedig már 4400 forintos költséget jelenthet.

Ez első pillantásra parkolási kérdésnek tűnik, a taxis számára azonban közvetlenül egy fuvar teljesítéséhez kapcsolódó költségről van szó.

Öt perc

A rendszer egyik legnagyobb problémája az ötperces időkorlát. A terminál előtti forgalom ugyanis nem steril környezetben zajlik. Egymás mögött állnak meg az autók, buszok érkeznek, utasok pakolnak, családok búcsúzkodnak, valaki lassabban száll ki, másnak több bőröndje van, miközben a kijáratnál is kialakulhat torlódás.

Ilyenkor a taxis hiába végzett az utas kiszállításával néhány perc alatt, attól még nem biztos, hogy öt percen belül fizikailag el tudja hagyni a területet.

Egyetlen másodpercnyi túllépés pedig már egészen más költségszintet jelenthet.

Ezért nevezik egyes sofőrök az új rendszert orosz rulettnek, ugyanis a fuvar megkezdésekor nem feltétlenül tudják, hogy a végén 800 vagy akár 4400 forintos további költség kapcsolódik-e hozzá.

A 800 forint nem része automatikusan a taxitarifának

A helyzetet különösen érdekessé teszi Budapest hatósági taxitarifája. A budapesti taxiszolgáltatás díját nem a sofőr vagy a taxitársaság határozza meg szabadon. A viteldíjat a taxaméter számolja az alapdíj, a megtett távolság és az eltelt idő alapján.

Tehát amikor egy utas taxival a reptérre megy, akkor a most életbe lépett új tarifa szerkezet szerint azt a tarifát kapcsolja a taxis, amelyben bármely más fuvarhoz képes plusz 800 forint az alapdíj, azaz az utas megfizeti a behajtás díját. Éppen ebből vannak a félreértések, mert ahogy már sokszor leírtuk, a korábbi kommunikációk alapján a taxisok azt gondolták, ez az ő külön plusz pénzük.

Azonban a repülőtér behajtási díja ettől különálló költség. Ezért nem olyan egyszerű a helyzet, hogy a taxis kifizeti a 800 forintot, majd automatikusan hozzáírja az utas számlájához pluszban, reptéri behajtási díj címen, ugyanis azt már az induláskor az óra indításával elintézte.

Ha egy szolgáltatás hatósági áras, különösen fontos annak egyértelmű szabályozása, hogy milyen további díjelemek terhelhetők az utasra.

A rendszer jelenlegi formájában ezért furcsa helyzet keletkezett: a taxi azért fizet, hogy a fizető utasát eljuttathassa Budapest nemzetközi repülőterének termináljához, miközben ennek költségét nem feltétlenül tudja szabályosan külön díjként továbbhárítani.

A rövid fuvaroknál különösen fájdalmas lehet

Egy hosszabb reptéri fuvar esetében 800 forint is érzékelhető költség, bár tény, hogy ez akkor is 800 forint, ha a szomszéd utácból megy, és akkro is, ha a budai oldal túlvégéről. Ha pedig az ötperces limit túllépése miatt 4400 forintos díj keletkezik, könnyen előfordulhat, hogy a behajtás költsége a fuvarból származó tényleges jövedelem jelentős részét elviszi.

Nem nehéz megérteni, miért gondolkodik több taxis azon, hogy érdemes-e egyáltalán elvállalnia az adott reptéri fuvart. Csakhogy ennek már az utasokra nézve is következménye lehet.

Ha egyre több taxis próbálja elkerülni a terminál előtti behajtást, megjelenhetnek azok a megoldások, amelyek papíron megspórolják a díjat, az utas számára viszont lényegesen rosszabb szolgáltatást jelentenek.

Már most vannak beszámolók arról, hogy egyes utasokat a termináltól távolabb fekvő területeken tesznek ki, ahonnan csomagokkal kell továbbgyalogolniuk. Ez nyilvánvalóan senkinek sem jó.

Nem a taxis és az utas között kellene eldőlni, ki fizet

A történet valódi problémája ezért nem az, hogy a taxisok nem szeretnének 800 forintot fizetni a behajtásért. A kérdés az, hogy miként illeszthető egy magánüzemeltető által meghatározott reptéri behajtási rendszer egy hatósági áras személyszállítási szolgáltatáshoz.

Ha Budapest azt szeretné, hogy a taxi szabályozott, ellenőrzött, egységes tarifával működő közlekedési szolgáltatás legyen, akkor a repülőtér kiszolgálásának feltételeit sem lehet úgy kialakítani, hogy a költség egyszerűen megjelenjen a rendszer egyik szereplőjénél, aztán mindenki találja ki, mit kezd vele.

Különösen nehezen magyarázható az ötperces határ akkor, amikor annak betartása részben a terminál előtti forgalomtól függ. A taxis nem tehet arról, hogy mennyi ideig pakolja ki az utas a holmiját, meddig keresi a pénztárcáját, mikorra találja meg az adószámot a számlához, azért pedig főleg nem, hogy előtte három másik autó mikor tud elindulni és mikor jutnak végre át a repülőtéri sorompón.

Az új rendszer ezért néhány nap alatt megmutatta a legnagyobb hibáját: kiszámíthatatlanságot vitt egy olyan szolgáltatásba, amelynek éppen a kiszámíthatóság lenne az egyik legfontosabb eleme.

A kérdés most az, hogy a repülőtér, a főváros és a taxis szakma képes-e olyan megoldást találni, amelyben a terminál forgalmának szabályozása mellett a taxisnak sem kell minden reptéri fuvar végén azon izgulnia, hogy az utolsó sorompónál 800 vagy 4400 forintos meglepetés várja.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük