Miközben Franciaországot tömegtüntetések, utcai összecsapások és egyre súlyosabb társadalmi feszültségek rázzák meg, Marine Le Pen hivatalosan is megkezdte a 2027-es elnökválasztási kampányát. A Nemzeti Tömörülés politikusa az orléans-i pártkongresszuson Franciaország újjászületését hirdette meg, miközben a legfrissebb Ipsos-felmérés szerint 32–33,5 százalékos támogatottsággal vezeti az első fordulós választási versenyt. Legközelebbi riválisa, a radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon mindössze 17 százalékon áll.

Marine Le Pen október 25-én, vasárnap, mintegy 8500 támogatója előtt indította el elnökválasztási kampányát Orléans-ban. A Nemzeti Tömörülés vezető politikusa beszédében arról beszélt, hogy Franciaországnak nem egyszerű kormányváltásra, hanem átfogó politikai és gazdasági megújulásra van szüksége. Kampányának központi gondolata a francia reneszánsz, amelynek jegyében a közbiztonság helyreállítását, a nemzeti szuverenitás megerősítését és a francia gazdaság újraépítését ígérte.

Le Pen hangsúlyozta, hogy nem a korábbi Franciaországot szeretné visszaállítani, hanem a jövő országát kívánja felépíteni. Szerinte a jelenlegi politikai rendszer kifulladt, az egymást követő kormányok pedig nem tudtak megfelelő választ adni a megélhetési válságra, a bevándorlással kapcsolatos problémákra és a közbiztonság romlására.

A kampányindítás különösen feszült politikai környezetben zajlott. A szombati franciaországi tüntetéseken a hivatalos adatok szerint 410 ezren vettek részt, a rend fenntartására pedig 70 ezer rendőrt és csendőrt vezényeltek az utcákra. A tiltakozások során ismét történtek erőszakos összecsapások, miközben a kereskedők és a vállalkozások a sorozatos zavargások gazdasági következményeitől tartanak.

Le Pen 33 százalék körül, a legközelebbi rivális 17 százalékon

Az október 24-én nyilvánosságra hozott, az Ipsos által a Le Parisien számára készített közvélemény-kutatás jelentős különbséget mutat a lehetséges elnökjelöltek támogatottsága között. A felmérés négy különböző első fordulós forgatókönyvet vizsgált, és Marine Le Pen valamennyiben 32–33,5 százalékot ért el.

Jean-Luc Mélenchon, az Engedetlen Franciaország vezetője 17 százalékon áll, míg a centrista Édouard Philippe támogatottsága 13 és 15 százalék között mozog. Gabriel Attal egyes választási felállásokban mindössze 4 százalékot érne el, bár más forgatókönyvekben ennél magasabb eredményt mértek számára.

A felmérés alapján Le Pen előnye meghaladja a 15 százalékpontot, vagyis jelenleg lényegesen nagyobb első fordulós támogatottsággal rendelkezik, mint bármelyik vizsgált riválisa. A kutatás október 21–22-én, 1500 választópolgár megkérdezésével készült. A francia elnökválasztás kétfordulós rendszere miatt ugyanakkor az első fordulós adatokból önmagukban nem következik a választás végső eredménye.

A Nemzeti Tömörülés politikusa már a következő kormány személyi összetételéről is beszélt. Bejelentette, hogy megválasztása esetén Jordan Bardellát kérné fel miniszterelnöknek, és szélesebb politikai együttműködésre épülő kabinetet alakítana. Bardellát a pártkongresszuson az egyedüli jelöltként megszerzett szavazatok 98,98 százalékával ismét a Nemzeti Tömörülés elnökévé választották.

Ukrajna finanszírozását leállítaná, az uniós politikát átalakítaná

Le Pen külpolitikai elképzelései komoly vitákat vetítenek előre az Európai Unión belül. Október közepén Brüsszelben kijelentette, hogy Franciaországnak nincs elegendő pénzügyi mozgástere Ukrajna további, határozatlan idejű finanszírozására. A politikus közölte, hogy elnökké választása esetén hat hónapos átmeneti időszakot biztosítana, ezt követően azonban megszüntetné a francia pénzügyi támogatást. A katonai kiképzési és bizonyos felszerelési segítségnyújtást ugyanakkor nem zárta ki.

Le Pen az Európai Unió működését is alapvetően átalakítaná. Nagyobb mozgásteret biztosítana a nemzetállamoknak, csökkentené az uniós intézmények befolyását, és mérsékelné Franciaország befizetéseit az uniós költségvetésbe. Gazdasági programjában az állami kiadások visszafogása, az adóterhek csökkentése, valamint a hazai vállalkozások és az ipar támogatása is szerepel.

A Nemzeti Tömörülés október elején bemutatott költségvetési javaslatai több tízmilliárd eurós megtakarításokat helyeztek kilátásba. A párt 24 milliárd eurós általános állami kiadáscsökkentéssel, 20 milliárdos társadalombiztosítási megtakarítással, a bevándorlással összefüggő kiadások 12 milliárd eurós mérséklésével és az uniós befizetések 9 milliárdos csökkentésével számol.

A politikus választási indulása körül korábban jogi bizonytalanság is kialakult. A 2026 júliusában megszületett másodfokú bírósági döntés lehetővé tette számára a 2027-es elnökválasztáson való részvételt, ugyanakkor a kiszabott, elektronikus nyomkövetéssel járó büntetés a kampány gyakorlati lebonyolítását is érintheti.

Orbán Viktor francia szövetségese új politikai korszakot hirdet

Marine Le Pen és Orbán Viktor politikai együttműködése az elmúlt években az európai jobboldal egyik fontos kapcsolatrendszerévé vált. A Fidesz és a Nemzeti Tömörülés a Patrióták Európáért pártcsaládban is együttműködik, különösen a migráció, a nemzeti szuverenitás és az uniós döntéshozatal kérdéseiben.

Le Pen politikai programja több ponton egybevág a magyar jobboldal korábban képviselt álláspontjával, különösen az ukrajnai háború finanszírozásának és az uniós hatáskörök bővítésének bírálatában. Egy esetleges francia külpolitikai irányváltás ezért Magyarország és az egész Európai Unió számára is jelentős következményekkel járhatna.

Az orléans-i kongresszus ugyanakkor a francia társadalom megosztottságát is megmutatta. A Nemzeti Tömörülés rendezvénye ellen szombaton ezrek vonultak utcára: a rendőrség 13 ezer, a szervezők 26 ezer tiltakozóról számoltak be. A nagyszabású demonstráció békésen zajlott, a hatóságok azonban rendkívüli biztonsági intézkedésekkel készültek a pártkongresszusra.

Marine Le Pen tehát jelentős közvélemény-kutatási előnnyel és a francia politika egyik legfeszültebb időszakában vágott neki a 2027-es választási kampánynak. A következő hónapokban a megélhetési költségek, a közbiztonság, a bevándorlás és Franciaország európai szerepe kerülhet a választási vita középpontjába. A tét messze túlmutat Franciaország határain: az Európai Unió egyik legbefolyásosabb tagállamának politikai irányvonaláról dönthetnek jövő tavasszal a francia választók.