Jelentős fordulatot készít elő az Európai Bizottság a migrációs politikában: az uniós határvédelmi ügynökségből, a Frontexből a kitoloncolások központi koordinátorát alakítanák ki. Magnus Brunner migrációs biztos szerint véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy az Európai Unióban tartózkodási joggal nem rendelkező emberek jelentős része a kiutasítási határozat ellenére sem hagyja el az uniót. A szigorításhoz azonban több emberre és pénzre lenne szükség, miközben a tagállamok máris vitatkoznak a milliárdokon, a Frontex egyik jelenlegi programjának idei kerete pedig teljesen kimerült.

Az Európai Bizottság október 27-én, kedden mutatja be azt a jogalkotási javaslatot, amely alapvetően átalakítaná a Frontex működését. Az eddig elsősorban az uniós külső határok védelmével foglalkozó szervezet a jövőben sokkal nagyobb szerepet kapna az illegálisan az EU-ban tartózkodó, jogerős visszaküldési határozattal rendelkező emberek hazajuttatásában.

Magnus Brunner uniós migrációs biztos a Welt am Sonntagnak adott interjújában egyértelművé tette az új irányvonalat: aki nem jogosult az Európai Unióban maradni, annak ténylegesen távoznia is kell. Brüsszel ezért egy európai kitoloncolási koordinációs központot hozna létre, amelynek működtetésében a Frontex kapna meghatározó szerepet.

A szervezet jelenleg is segíti a tagállamokat a visszaküldések megszervezésében, a végrehajtásért azonban alapvetően a nemzeti hatóságok felelnek, az új rendszer ezt az együttműködést tenné központilag szervezettebbé és gyorsabbá.

Már több tízezer embert küldtek vissza, de Brüsszel szerint ez még mindig kevés

Az Európai Bizottság adatai szerint az idei év első tíz hónapjában 30 százalék fölé emelkedett a visszaküldési arány, szemben a tavalyi, nagyjából 20 százalékos értékkel. Ez javulás, de még mindig azt jelenti, hogy a távozásra kötelezettek jelentős részének visszaküldése nem valósul meg. A Frontex 2025-ben összesen 63 493 ember visszatérését támogatta, 2026 első hat hónapjában pedig további több mint 33 ezerét. Az idei visszatérések körülbelül kétharmada önkéntes volt, vagyis az érintettek a kiutasítási határozatnak eleget téve, szervezett segítséggel hagyták el az Európai Uniót.

A Bizottság ennél jóval hatékonyabb rendszert szeretne. A tervek között szerepel a Frontex állományának és gyorsreagálási képességének megerősítése, a tagállami hatóságok közötti információcsere javítása, valamint a harmadik országokkal folytatott együttműködés bővítése. A szigorítás egyik fontos előzménye, hogy az EU októberben elfogadta az új visszaküldési szabályozást, amely többek között gyorsabb eljárásokat és a biztonsági kockázatot jelentő személyekkel szemben szigorúbb intézkedéseket tesz lehetővé. Az új Frontex-javaslat ezek gyakorlati végrehajtását erősítené.

Tizenkétmilliárd eurót kérne Brüsszel, a tagállamok viszont faragnának a keretből

A tervezett átalakítás legnagyobb akadálya a finanszírozás lehet. Az Európai Bizottság a 2028 és 2034 közötti uniós költségvetési időszakra közel 12 milliárd eurót biztosítana a Frontex működésére. Ez lényegesen magasabb összeg a jelenlegi finanszírozásnál, és az ügynökség feladatainak jelentős bővítését szolgálná.

Az EU Tanácsának soros elnökségét betöltő Írország azonban október 10-én olyan költségvetési kompromisszumot terjesztett elő, amely a Frontex számára szánt összeget a beszámolók szerint csaknem megfelezné, vagyis miközben az Európai Bizottság egyre több kitoloncolást és nagyobb operatív kapacitást várna el, a tagállamok között éppen azon folyik a vita, hogy mennyi pénzt hajlandók erre biztosítani. A finanszírozási problémák ráadásul már most jelentkeznek. A Frontex október elején kénytelen volt ideiglenesen leállítani az új jelentkezések befogadását az uniós reintegrációs programba, mert az idei költségvetési keret teljes egészében lekötésre került.

Ez a program azoknak nyújt segítséget, akik visszatérnek származási országukba. A támogatás lakhatási, egészségügyi, képzési és munkavállalási segítséget is tartalmazhat. A felfüggesztés tehát nem a Frontex valamennyi kitoloncolási műveletét érinti, hanem kifejezetten a visszatérők újrabeilleszkedését segítő program új kérelmeit.

Októberig több mint 21 200-an jelentkeztek a támogatási rendszerbe, ami 59 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A megnövekedett igények fedezésére az Európai Bizottság további 50 millió eurós finanszírozást sürget.

A helyzet különösen ellentmondásos, ugyanis az EU éppen akkor szeretné felgyorsítani és megsokszorozni a visszaküldések megszervezését, amikor az egyik már működő támogatási rendszer forrásai sem bizonyultak elegendőnek. A következő napokban kiderülhet, milyen konkrét jogosítványokat kapna a Frontex, és mekkora szerepet vállalna át a tagállami hatóságoktól. A javaslat elfogadásához azonban még uniós jogalkotási egyeztetésekre lesz szükség, a következő hétéves költségvetés finanszírozási vitája pedig külön is folytatódik.

Brüsszel most látványosan szigorítaná a migrációs politikát, de a legfontosabb kérdés továbbra is nyitott: hogyan akarja az Európai Unió végrehajtani a kitoloncolási döntések jóval nagyobb részét, ha már a jelenlegi rendszer egyik programjára sem jut elegendő pénz?