Vészesen közeleg a november 1-jei határidő, de közel 30 ezer magyar házaspár továbbra sem tudja, milyen pénzügyi kötelezettségekkel kell számolnia a következő hónapokban. A babaváró hitel gyermekvállalási feltételét nem teljesítő családok számára a korábbi kormányzati hosszabbítások után most lejár a haladék, az újabb könnyítésről azonban egyelőre nem született nyilvános döntés. Ha a Tisza-kormány nem módosítja a szabályokat, egyes érintetteknek akár 3,9 millió forintot is vissza kell fizetniük, miközben havi törlesztőrészletük csaknem a duplájára emelkedhet.

Mindössze öt nap választja el a babaváró hitellel rendelkező családok egy jelentős csoportját attól a határidőtől, amely alapvetően befolyásolhatja a következő éveik anyagi helyzetét. A közel 30 ezer érintett házaspár közös jellemzője, hogy a kedvezményes kölcsön felvételét követő öt éven belül nem teljesült a gyermekvállalási feltétel, ezért korábban már haladékot kaptak a jogszabályban előírt következmények alkalmazása alól.

A babaváró konstrukciót még az Orbán-kormány vezette be 2019 júliusában, azzal a céllal, hogy kedvezményes, szabad felhasználású hitellel ösztönözze a gyermekvállalást. A rendszer egyik legfontosabb feltétele az volt, hogy a folyósítástól számított öt éven belül gyermek érkezzen a családba. Amennyiben ez nem teljesül, a házaspár főszabály szerint elveszíti a kamattámogatást, és a korábban igénybe vett kedvezmény után is fizetési kötelezettsége keletkezhet.

Az eredeti határidőt a Fidesz-kormány két évvel hosszabbította meg azok számára, akiknél az ötéves időszak 2024 júliusa és 2026 júniusa között járt volna le. A Tisza-kormány 2026 júniusában újabb négy hónapos haladékot biztosított, így a 2024. július 1. és 2026. október 31. között lejáró eredeti ötéves határidőket egységesen november 1-jéig tolta ki. Az intézkedés azonban csak átmeneti megoldást jelentett, a hosszabb távú rendezésről azóta sem jelent meg új szabályozás.

Akár 3,9 millió forintot is vissza kellhet fizetniük

A novemberi határidő lejárta nem egyszerű adminisztratív kérdés. A jelenlegi szabályok alapján azok a házaspárok, amelyeknél nem teljesült a gyermekvállalási feltétel, elveszíthetik a kölcsön kamatmentességét, emellett a korábbi támogatás miatt jelentős összegű fizetési kötelezettséggel is szembesülhetnek.

A Portfolio számításai szerint egyes érintettek esetében akár 3,9 millió forint is lehet a visszafizetendő összeg. Ez nem minden házaspárra automatikusan vonatkozó büntetés, hanem meghatározott hitelfeltételek mellett előálló pénzügyi teher. A tényleges kötelezettség függ többek között a felvett összegtől, a folyósítás időpontjától, a kamattámogatás mértékétől és az adott szerződés körülményeitől.

A szabályok szerint a visszafizetésre főszabály szerint 120 nap áll rendelkezésre, így a novemberben érintett családoknak 2027 februárjának végéig, illetve március elejéig kellhet előteremteniük a szükséges összeget. Egy többmilliós egyszeri kiadás olyan háztartások számára is komoly nehézséget jelenthet, amelyek egyébként rendszeresen és pontosan fizették a hitelük törlesztőrészleteit. Ráadásul a hosszabbításoknak lehet egy kevésbé nyilvánvaló következménye is. A haladék ideje alatt a családok továbbra is igénybe vették a kamattámogatást, amelynek összege a magasabb kamatkörnyezet miatt növekedhetett. Így az időnyerés bizonyos esetekben a később visszafizetendő összeg emelkedésével is együtt járhatott.

A havi törlesztőrészlet is jelentősen megugorhat

A többmilliós visszafizetés csak az egyik lehetséges következmény. A gyermekvállalási feltétel nem teljesítése miatt a kölcsön a hátralévő futamidőre elveszítheti a kamattámogatást, ami a havi törlesztőrészlet számottevő emelkedését eredményezheti.

Egy 13 éves hátralévő futamidővel számoló példában az eddigi, körülbelül 44 ezer forintos havi törlesztés több mint 80 ezer forintra növekedhet. Ez legalább 36 ezer forintos havi többletkiadást jelent, ami éves szinten meghaladja a 430 ezer forintot. A pontos összeg természetesen szerződésenként eltér, de a különbség jól érzékelteti, milyen súlyú döntés előtt állnak az érintettek.

A hitelfelvevők számára különösen nehéz helyzetet teremthet, ha az egyszeri visszafizetési kötelezettség és a magasabb havi törlesztés egyszerre jelentkezik. Egy családnak ilyenkor nemcsak néhány millió forintot kell előteremtenie, hanem a teljes háztartási költségvetését is át kell alakítania. Ez pedig olyan időszakban válhat szükségessé, amikor a megélhetési kiadások és a lakhatási költségek önmagukban is jelentős terhet jelentenek.

Magyar Péter a családtámogatások megőrzéséről beszélt, de a novemberi határidőről hallgatott

Magyar Péter miniszterelnök a 2027-es költségvetés parlamenti ismertetésekor arról beszélt, hogy a babaváró hitel, a CSOK, a falusi CSOK és a rezsicsökkentés szabályain nem változtatnak. A kijelentés ugyanakkor nem tisztázta, mi történik azokkal a családokkal, amelyek a közelgő novemberi határidő miatt kerülhetnek nehéz helyzetbe. Persze a babaváró hitel konstrukciójának változatlan fenntartása nem feltétlenül jelenti azt, hogy a kormány ne dönthetne külön a korábban szerződött, gyermekvállalási feltételt nem teljesítő házaspárok helyzetének rendezéséről. Erre már júniusban is volt példa, amikor rendeleti úton négy hónappal meghosszabbították a teljesítési határidőt.

Akkor a kormány azzal indokolta az intézkedést, hogy időre van szükség a jelenlegi szankciórendszer felülvizsgálatához. Most azonban már október végét írjuk, és a következő határidő szinte itt van. Joggal merül fel a kérdés, hogy az elmúlt négy hónapban milyen megoldási javaslatok születtek, és ha készül új szabályozás, azt miért nem ismertették még az érintettekkel.

A bankok sem tudják pontosan, mire készüljenek

A kialakult bizonytalanság nemcsak a családokat érinti, hanem a hitelintézeteket is. A bankoknak a hatályos szabályozás alapján kellene felkészülniük a kamattámogatás megszűnésére, a visszafizetendő összegek meghatározására és az új törlesztőrészletek kiszámítására. Ugyanakkor egy esetleges, az utolsó napokban megszülető kormányrendelet alapvetően megváltoztathatná ezeket a feladatokat.

A pénzintézetek szempontjából sem közömbös, hogy a szabályok változatlanul maradnak-e, vagy újabb átmeneti időszak következik. A szerződések módosításával, az ügyfelek tájékoztatásával és a fizetési kötelezettségek megállapításával kapcsolatos adminisztráció jelentős munkát igényelhet, különösen akkor, ha több tízezer hitelszerződés érintett.

A családok számára mindez azt jelenti, hogy az egyéni pénzügyi tervezést is nehezíti a szabályozási bizonytalanság. Aki nem tudja, hogy néhány hónapon belül többmilliós fizetési kötelezettsége keletkezik-e, az értelemszerűen nehezen hoz felelős döntéseket megtakarításokról, nagyobb kiadásokról vagy akár további hitelfelvételről.

Nem minden érintettnek kell automatikusan milliókat fizetnie

Fontos különbséget tenni a határidő lejárta és a tényleges fizetési kötelezettség között, ugyanis a babaváró támogatás szabályozása bizonyos élethelyzetekben lehetőséget biztosít méltányossági eljárásra. Ilyen lehet például, ha egészségügyi ok akadályozta a gyermekvállalást, vagy a házaspár a jogszabályban meghatározott feltételek szerint meddőségi kezelésben vett részt.

A szabályozás meghatározott körülmények között részletfizetési lehetőséget is biztosít. Ez azonban nem általános mentesség, és nem jelenti azt, hogy minden érintett automatikusan mentesül a fizetési kötelezettség alól. Az egyedi kérelmek elbírálásának feltételei vannak, amelyekről a bankoknál és az illetékes hatóságoknál lehet tájékozódni.

Az érintettek számára ezért különösen fontos lenne a mielőbbi és egyértelmű kormányzati tájékoztatás. Nem elegendő ugyanis annyit tudni, hogy a kabinet fenntartja a babaváró rendszert. A kérdés az, hogy a már megkötött szerződések és a korábban biztosított haladék alapján milyen szabályok vonatkoznak majd azokra, akik novemberig sem tudták teljesíteni a gyermekvállalási feltételt.

Öt nap alatt kellene lezárni egy több tízezer családot érintő kérdést

A helyzet különösen azért figyelemre méltó, mert nem váratlanul kialakult problémáról van szó. A babaváró hitelek feltételeit, az első szerződések megkötésének időpontját és az eredeti gyermekvállalási határidőket évek óta ismerni lehetett. A korábbi kormány ezért döntött a kétéves hosszabbításról, a jelenlegi kabinet pedig további négy hónapot biztosított a rendezésre.

A Tisza-kormány tehát nem maga hozta létre az eredeti támogatási feltételeket, ám a júniusi döntésével már közvetlenül részt vállalt a kialakult helyzet kezelésében. Most rajta múlik, hogy újabb haladékot biztosít, átalakítja a visszafizetési szabályokat, vagy változatlanul hagyja a jelenlegi rendszert. Bármelyik lehetőség mellett is dönt, annak jelentős pénzügyi és társadalmi következményei lehetnek.

A döntés elmaradása ráadásul önmagában is döntési helyzetet teremt. Ha november 1-jéig nem születik új rendelkezés, a jelenleg hatályos szabályokat kell alkalmazni, és az érintett családoknak ennek megfelelően kell felkészülniük a lehetséges terhekre. Közel 30 ezer házaspár számára azonban most nem az a legfontosabb, hogy a kormány miként magyarázza a helyzet kialakulását. Ők arra várnak választ, hogy néhány hónapon belül milliókat kell-e visszafizetniük, és mennyivel nő majd a havi törlesztésük. November 1-je pedig már csak öt napra van.