November 1-jén életbe lép a dohánytermékek jövedéki adójának emelése, amelyet szeptemberben, gyorsított eljárásban fogadott el az Országgyűlés. A változás a cigarettától a hevített dohánytermékeken át a fogyasztási dohányig valamennyi termékkategóriát érinti. Egyes termékek ára akár 300 forintot meghaladó összeggel is emelkedhet, miközben a kereskedők arra figyelmeztetnek, hogy az újabb drágulás tovább erősítheti a már jelenleg is jelentős dohány-feketepiacot.

Gyorsított eljárásban fogadták el az adóemelést

A Tisza-kormány szeptemberben terjesztette az Országgyűlés elé azt a törvényjavaslatot, amely eredetileg az üzemanyagárak emelkedése miatt bevezetett dízeltámogatásról szólt, ám a dohánytermékek jövedéki adójának jelentős növelését is tartalmazta. A parlament szeptember 15-én, kivételes eljárásban, 123 igen szavazattal, 32 nem ellenében és 9 tartózkodás mellett fogadta el az előterjesztést. A dohánytermékekre vonatkozó rendelkezések november 1-jén lépnek hatályba.

Kármán András pénzügyminiszter parlamenti ismertetése szerint a cigaretta jövedéki adója 9 százalékkal, a hevített dohánytermékeké 25 százalékkal emelkedik. A fogyasztási dohány adóztatása is változik, ráadásul az adóemelés kiterjed a szivarokra, szivarkákra, töltőfolyadékokra és a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termékekre is. A tényleges adóteher termékkategóriánként eltérő módon számítandó, ezért a százalékos adóemelés nem azonos a fogyasztói ár várható növekedésével.

Akár 300 forinttal is többe kerülhet egyes dohánytermékek ára

A kormány számításai szerint a cigaretta fogyasztói ára átlagosan mintegy 5 százalékkal, a hevített dohánytermékeké pedig hozzávetőleg 10 százalékkal emelkedhet. A tényleges drágulás azonban attól függ, hogy a gyártók és forgalmazók mekkora részt hárítanak át a vásárlókra a növekvő adóteherből. A Magyar Dohány Kiskereskedők Szövetsége ennél nagyobb árváltozás lehetőségére is figyelmeztetett: előzetes számításaik szerint egyes termékek ára akár 300 forintot meghaladó összeggel növekedhet.

A jogszabály alapján novembertől a cigaretta ezer szálanként meghatározott minimális jövedéki adója 47 140 forintról 59 800 forintra emelkedik. Ez húszszálas dobozra vetítve 253 forintos növekedést jelent a minimumadó összegében, ami azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy minden cigaretta pontosan ennyivel drágul majd. A hevített termékeknél a szálankénti adó 40 forintról 50 forintra változik, a finomra vágott fogyasztási dohánynál pedig a kilogrammonkénti tétel 29 270 forintról 32 200 forintra emelkedik, kiegészülve a kiskereskedelmi árhoz kapcsolódó adóelemmel.

Nem egyszerre jelenik meg a drágulás a trafikokban

A dohányboltok már hetekkel az adóemelés életbelépése előtt megkezdték készleteik feltöltését. A kereskedők igyekeznek még a korábbi adófeltételek mellett beszerezni az árut, ami átmenetileg megnövelte a nagykereskedelmi forgalmat. Az Országos Dohányboltellátó adatai szerint szeptemberben a vártnál 7 százalékkal több dohányterméket vásároltak a trafikok. Az előzetes készletezés ugyanakkor nem garantálja, hogy a fogyasztók novemberben is a korábbi árakon juthatnak hozzá a termékekhez.

A hatályos szabályozás szerint a dohánytermékek kiskereskedelmi ára hetente legfeljebb kétszer, hétfőn és csütörtökön változhat. Mivel november 1-je vasárnapra esik, az adóemelést követő első lehetséges árváltoztatási nap november 2., hétfő lesz. A gyártók és forgalmazók várhatóan nem minden terméknél egyszerre érvényesítik a magasabb adóterheket, így a következő hetekben több lépcsőben is módosulhatnak az árak.

Közel kétmillió embert érinthet a változás

A Központi Statisztikai Hivatal 2025-ös egészségfelmérése szerint a 15 éves és annál idősebb lakosság mintegy 24 százaléka fogyaszt hagyományos dohánytermékeket. A rendszeresen dohányzók aránya 21 százalék, míg további 2,7 százalék alkalmi fogyasztónak számít. Ez országosan nagyságrendileg kétmillió embert jelent, akiknek a kiadásait közvetlenül befolyásolhatja az adóemelés.

A dohányzás elterjedtsége ugyanakkor az elmúlt években csökkent. A statisztikai adatok szerint a rendszeres dohányzás különösen az alacsonyabb iskolai végzettségűek és az alacsonyabb jövedelműek körében gyakori, vagyis a drágulás olyan társadalmi csoportokat is jelentősen érinthet, amelyeknek eleve szűkösebb a rendelkezésre álló jövedelmük. A magasabb árak ezért nemcsak fogyasztási, hanem megélhetési kérdéseket is felvetnek.

Kilencvenmilliárd forinttal több bevételt vár a kormány

A Tisza-kormány az adóemelést elsősorban egészségpolitikai és költségvetési szempontokkal indokolja. Kármán András pénzügyminiszter szerint a dohányzás közvetlen és közvetett egészségügyi terhei 2025-ben megközelítették az 1477 milliárd forintot, miközben a dohánytermékekből származó jövedékiadó- és áfabevétel mintegy 775 milliárd forint volt. A kormány álláspontja szerint indokolt a két összeg közötti különbség mérséklése, és az emelkedő árak a dohányfogyasztás visszaszorításához is hozzájárulhatnak.

A kabinet a jövedékiadó-változtatástól mintegy 90 milliárd forintos többletbevétellel számol, amelyet ígérete szerint az egészségügyi kiadások növelésére kíván fordítani. A tényleges költségvetési eredmény ugyanakkor nemcsak az adómértékektől, hanem a legális forgalom alakulásától is függ. Amennyiben a magasabb árak miatt számottevően csökken az ellenőrzött kereskedelemben értékesített mennyiség, az mérsékelheti a tervezett bevételnövekedést.

A kereskedők a feketepiac további erősödésétől tartanak

A Magyar Dohány Kiskereskedők Szövetsége szerint a dohánytermékek ára sok magyar vásárló számára már az adóemelés előtt is a megfizethetőség határán mozgott. A szervezet 2025-ben lezárult fogyasztói felmérésében a válaszadók 21 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a legális kereskedelemben kínált dohánytermékek árát nem tudja vagy nem hajlandó megfizetni. A szövetség attól tart, hogy az újabb jelentős drágulás nem feltétlenül a dohányzás abbahagyására ösztönzi a fogyasztókat, hanem olcsóbb, illegális beszerzési lehetőségek keresésére.

A kereskedői érdekképviselet becslése szerint az illegális forrásból származó dohánytermékek aránya már jelenleg is 15–20 százalék körül alakulhat Magyarországon. Ez nem hivatalosan megállapított pontos piaci arány, hiszen a feketekereskedelem természeténél fogva nehezen mérhető. A probléma azonban nemcsak a legális trafikok forgalmát érinti: az ellenőrizetlen eredetű dohánytermékek további egészségügyi kockázatokat jelenthetnek, miközben értékesítésükből az államhoz sem folyik be a jogszerű kereskedelem után fizetendő adó.

A legális cigarettaforgalom az elmúlt években jelentősen visszaesett. A dohánykereskedelmet felügyelő hatóság által közölt adatok szerint míg 2021-ben több mint 6,8 milliárd szál cigarettát értékesítettek a hazai dohányboltokban, addig 2025-ben már csak mintegy 5,3 milliárdot. Ugyanezen időszakban az értékesített cigarettadohány mennyisége 4000 tonnáról körülbelül 3000 tonnára csökkent. A visszaesésben a dohányzási szokások megváltozása, a fogyasztás mérséklődése, az alternatív termékek térnyerése és az illegális kereskedelem egyaránt szerepet játszhat.

Novemberben drágulás, januárban újabb adóváltozás következhet

A novemberi intézkedés ráadásul nem feltétlenül jelenti a dohánytermékek áremelkedésének végét. A jövedéki adók inflációkövető kiigazítása miatt 2027 elején ismét változhatnak az adómértékek, ami újabb árazási döntésekhez vezethet. A fogyasztók számára ez azt jelenti, hogy a következő hónapokban nemcsak az egyszeri novemberi drágulással, hanem további árváltozások lehetőségével is számolniuk kell.

Az adóemelés körüli vita alapvetően két kérdésre vezethető vissza. A kormány szerint a magasabb dohányadó egyszerre szolgálhatja a népegészségügyi célokat és az egészségügy finanszírozását, míg a kereskedők attól tartanak, hogy a jelentős drágulás tovább szűkíti a legális piacot, miközben újabb vásárlókat terelhet az illegális kereskedelem felé.

Hogy végül melyik hatás érvényesül erősebben, azt a következő hónapok fogyasztási, forgalmi és adóbevételi adatai mutathatják meg. Egy dolog azonban már biztos: november 1-jétől magasabb adóteherrel kell számolniuk a dohánytermékek piacának szereplőinek, és ennek költségeiből várhatóan a magyar fogyasztók is részesednek.