Most már nem találgatás, hanem a Tisza-kormány tudatos döntése: 2027-ben nem folytatják a 14. havi nyugdíj fokozatos bevezetését, így az idősek nem kapják meg a korábban megígért második heti részletet. Magyar Péter a Telexnek adott interjújában maga erősítette meg, hogy a kormány a pénzbeli nyugdíjjuttatás további emelése helyett a nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetését választotta. A különbség nem elhanyagolható: a korábbi tervek szerint jövőre mintegy 155 milliárd forinttal több jutott volna a nyugdíjasoknak a 14. havi ellátás bővítésére, míg az új SZÉP-kártyás rendszer első évére mindössze 90 milliárd forintot különítettek el. Magyar Péter mindezt társadalmi igazságosságnak nevezi, a nyugdíjasok azonban joggal kérdezhetik, miért kell lemondaniuk a korábban meghirdetett juttatásról.

Magyar Péter kedden este a Telex stúdiójában beszélt a 2027-es költségvetés részleteiről, köztük arról, hogy a kormány miért nem folytatja a 14. havi nyugdíj felépítését. A miniszterelnök szerint tudatos döntés született, amely mögött világos társadalompolitikai megfontolás áll. Úgy véli, hogy a nyugdíj összegéhez igazodó pluszjuttatások növelik az idősek közötti jövedelmi különbségeket, ezért inkább olyan támogatási rendszert kíván bevezetni, amely nagyobb hangsúlyt helyez az alacsonyabb ellátásból élőkre.

A magyarázat azonban egyáltalán nem változtat azon, hogy a 14. havi nyugdíj korábban meghirdetett bővítése elmarad. Az Orbán-kormány által bevezetett rendszer szerint 2026-ban egyheti nyugdíjnak megfelelő összeget kaptak az érintettek, 2027-ben pedig már kétheti juttatás következett volna. A Tisza-kormány most úgy döntött, hogy jövőre is csak az első heti részletet fizeti ki, a másodikra már nem biztosít forrást.

Vagyis Magyar Péter nem egyszerűen más ütemezést választott, hanem megváltoztatta a 14. havi nyugdíj korábban meghirdetett menetrendjét. A kérdés már csak az, hogy az új támogatási rendszer valóban megfelelő ellentételezést jelent-e az érintetteknek.

A megígért 200 ezer forintból jövőre csak 50 ezer lesz

A Tisza 2025 szeptemberében bemutatott nyugdíjprogramjában még évi 200 ezer forintos SZÉP-kártyás támogatás szerepelt a havi 250 ezer forint alatti nyugdíjból élők számára. A 250 és 500 ezer forint közötti ellátásban részesülőknek évi 100 ezer forintot ígértek, míg az ennél magasabb nyugdíjat kapókat eleve kizárták a kedvezményezettek köréből. A most bemutatott költségvetési tervből azonban kiderült, hogy a teljes összegekre 2030-ig várni kell. A kormány négy év alatt, fokozatosan vezetné be a támogatást, így 2027-ben a legfeljebb 250 ezer forintos nyugdíjjal rendelkezők mindössze 50 ezer forintot, a 250 és 500 ezer forint közötti ellátást kapók pedig 25 ezer forintot kapnának.

Ez különösen annak fényében érdekes, hogy a Tisza az idősek életkörülményeinek gyors javítását ígérte, Magyar Péter pedig korábban már az idei év utolsó negyedévében szerette volna megkezdeni a SZÉP-kártyás kifizetéseket. Ehhez képest 2026-ban nem érkezik támogatás, a következő évben pedig a teljes összegnek csupán az egynegyedét fizetnék ki.

A miniszterelnök tehát egyszerre állítja le a 14. havi nyugdíj további bővítését, és halasztja évekkel későbbre a helyette kínált új juttatás teljes bevezetését.

Nézzük meg, mit jelentenek ezek a számok a valóságban!

Egy havi 200 ezer forintos nyugdíjat kapó ember az eredeti menetrend szerint 2027-ben további 50 ezer forintot kapott volna a 14. havi nyugdíj második heti részleteként. A Tisza által bevezetni kívánt SZÉP-kártyán szintén 50 ezer forinthoz juthat, vagyis ebben az esetben az összeg megegyezik, a felhasználás módja viszont már nem.

Egy havi 300 ezer forintos nyugdíjnál azonban lényegesen nagyobb a különbség. A második heti nyugdíjrészlet 75 ezer forintot jelentett volna, az új rendszerben viszont mindössze 25 ezer forint járna. Ez önmagában 50 ezer forintos eltérés, méghozzá a nyugdíjas hátrányára.

Aki havi 400 ezer forintot kap, az a korábbi menetrend szerint további 100 ezer forintos részletre számíthatott volna, a SZÉP-kártyán azonban csak 25 ezer forint jelenne meg. A félmillió forint feletti nyugdíjban részesülők pedig egyáltalán nem jogosultak az új támogatásra.

A példák a két juttatás közötti különbséget mutatják, és nem tartalmazzák a kormány által tervezett egyéb, célzott nyugdíjemeléseket, és arra pontosan rávilágítanak, hogy az új rendszer nem minden érintett számára jelent azonos értékű helyettesítést.

Ráadásul a 14. havi nyugdíj pénzben érkezett volna, amelyet az idősek szabadon használhatnak fel. A SZÉP-kártya ezzel szemben meghatározott célokra, például élelmiszerre, gyógyszerre és pihenésre biztosítana vásárlási lehetőséget. Magyar Péterék tehát nemcsak a támogatás összegét, hanem annak felhasználási feltételeit is átalakítják.

A kormány szerint mégis jobban járnak a nyugdíjasok

Kármán András pénzügyminiszter az új rendszer védelmében arra hivatkozott, hogy a nyugdíjasokat érintő intézkedések összesen 368 milliárd forintot jelentenek 2027-ben. Ebbe beleszámítják a 14. havi nyugdíj megmaradó egyheti részletére szánt 155 milliárd forintot, a SZÉP-kártyára előirányzott 90 milliárdot, valamint a kisnyugdíjak célzott emelésének 123 milliárd forintos költségét.

A pénzügyminiszter szerint mindez több annál a 310 milliárd forintnál, amelyet a korábbi menetrend szerinti kétheti 14. havi nyugdíj kifizetésére kellett volna fordítani.

A kormány érvelésében azonban több különböző intézkedés összege kerül egyetlen mérlegre. A kisnyugdíjak emelése önálló szociálpolitikai döntés, amelynek indokoltságát nem feltétlenül kellene a 14. havi nyugdíj további bővítésének elhagyásával összekapcsolni. A nyugdíjasok joggal várhatnak választ arra, hogy az eredetileg tervezett pluszjuttatás miért nem maradhatott meg az egyéb támogatások mellett.

A SZÉP-kártya 90 milliárdos első éves költsége ráadásul 65 milliárd forinttal alacsonyabb annál az összegnél, amelyet a második heti nyugdíjrészlet kifizetése igényelt volna. A kormány tehát ezen a két tételen kevesebbet fordít az új támogatásra, miközben más intézkedésekkel igyekszik javítani az alacsonyabb nyugdíjakból élők helyzetét.

Magyar Péter szerint ez igazságos, de minden nyugdíjas így gondolja?

A miniszterelnök az interjúban azzal indokolta döntését, hogy nem akarja tovább növelni a nyugdíjasok közötti különbségeket. Példaként a 800 ezer vagy egymillió forintos nyugdíjban részesülőket említette, akik a 13. havi juttatásként is ugyanekkora összeget kapnak, miközben egy 60 vagy 132 ezer forintos nyugdíjból élő ember lényegesen kisebb pluszpénzhez jut.

Csakhogy a mostani változtatás nem kizárólag a kiemelkedően magas nyugdíjakat érinti. A 250 és 500 ezer forint közötti ellátásban részesülők jelentős részénél az új SZÉP-kártyás juttatás kisebb összegű lesz, mint amennyit a 14. havi nyugdíj második heti részlete jelentett volna.

A kormánynak azt is érdemes lenne megmagyaráznia, miért csak 2030-ra válik teljessé az a nyugdíjas SZÉP-kártya, amelyet már a választási kampányban az idősek életkörülményeinek javítására ajánlottak. A 2027-re tervezett negyedösszegek ugyanis önmagukban korántsem azonosak a korábban bemutatott teljes támogatásokkal.

Magyar Péter kedden este legalább egy kérdésben világosan beszélt: a 14. havi nyugdíj további építéséről tudatosan mondott le a kormány. Most már csak azt kellene ugyanilyen egyértelműen elmagyaráznia a nyugdíjasoknak, miért kell éveket várniuk a teljes SZÉP-kártyás támogatásra, és miért éppen a korábban meghirdetett második heti nyugdíjrészlet maradt ki a költségvetésből. Mert a társadalmi igazságosságról lehet hosszan beszélni, a nyugdíjasok azonban a hónap végén nem politikai filozófiából vásárolnak, hanem abból a pénzből, amely ténylegesen rendelkezésükre áll.