Több mint kétezer őrizetbe vett ember, közel ezer sérült rendőr és csendőr, kifosztott üzletek, megtámadott rendőrőrsök és lángokban álló középületek. A hétvégi franciaországi zavargások után már a politikai felelősöket keresik, miközben a hatóságok elismerték, hogy súlyosan alábecsülték a fenyegetést. Laurent Nuñez belügyminiszter felajánlotta lemondását, Emmanuel Macron azonban nem fogadta el. A nagyvárosok polgármesterei közben a kormányt hibáztatják, a politikai pártok pedig egymást vádolják a példátlan pusztítás miatt.

Franciaországban hétfő reggel válságtanácskozással kezdődött a hétvégi zavargások utáni politikai kárelhárítás. Az eredetileg az oktatás állapota, az emelkedő megélhetési költségek és a romló közszolgáltatások miatt szervezett demonstrációk szombaton több városban súlyos erőszakba torkolltak. A belügyminisztérium szerint mintegy 550 ezren vonultak utcára, a szervezők viszont 800 ezer résztvevőről beszélnek. A többség békésen tiltakozott, de a tüntetések mellett szervezett rendbontók és fosztogató csoportok támadtak rendőrökre, üzletekre és középületekre.

A hétfő reggeli összesítések szerint országosan több mint 2300 embert vettek őrizetbe, a sérült rendőrök és csendőrök száma pedig megközelítette az ezret. A pusztítás mértékét jelzi, hogy Párizsban luxusüzleteket fosztottak ki, Marseille-ben megtámadták a rendőrség épületeit, Limoges-ban pedig felgyújtották a történelmi városházát.

A belügyminiszter elismerte: elvesztették az ellenőrzést

Laurent Nuñez belügyminiszter hétfőn nyilvánosan elismerte, hogy több nagyvárosban a rendőrség nem tudta fenntartani a közrendet. Mint mondta, a hatóságok nem számítottak ekkora tömegre és ilyen intenzitású erőszakhullámra, ezért a rendelkezésre álló rendfenntartó erők több helyszínen elégtelennek bizonyultak.

A hírszerzési előrejelzések jelentősen alábecsülték a mozgósítás várható mértékét. A biztonsági szervek már a hét közepén számoltak szélsőbaloldali csoportok erőszakos fellépésének lehetőségével, arra azonban nem készültek fel megfelelően, hogy a támadások több városban egyszerre, egymástól távol eső helyszíneken kezdődnek meg. A kisebb, gyorsan mozgó csoportok így képesek voltak megosztani a rendőri erőket.

Nuñez a kialakult helyzet miatt felajánlotta lemondását Emmanuel Macronnak, az államfő azonban visszautasította azt. Az elnöki hivatal indoklása szerint jelenleg biztosítani kell a rendvédelmi erők folyamatos irányítását. Macron ugyanakkor elrendelte a hírszerzési és rendőrségi mulasztások feltárását, és új intézkedéseket sürgetett az erőszakos csoportokkal szemben.

Marseille-ben és Limoges-ban a polgármesterek a kormányt hibáztatják

Marseille-ben a zavargók megtámadtak egy rendőrőrsöt, behatoltak a városházára, és több üzletet kifosztottak. Benoît Payan polgármester szerint a rendőri erőket rosszul osztották el, így egyes helyszíneken túlzott erőt alkalmaztak, miközben más területeken szinte akadálytalanul tevékenykedhettek a fosztogatók. A városvezető azt is kifogásolta, hogy a rendőröket és a békésen tüntető diákokat egyaránt veszélybe sodorták a hibás döntések.

Még súlyosabb pusztítás történt Limoges-ban, ahol felgyújtották a 143 éves városházát. Az épület tetőszerkezete és óratornya súlyosan megrongálódott. Guillaume Guérin polgármester szerint a támadást 500–600 szélsőbaloldali aktivista készítette elő, a rendőrök pedig olyan gyorsan kifogytak a bevethető tömegoszlató eszközökből, hogy kénytelenek voltak visszavonulni.

A polgármester egyenesen a központi államot tette felelőssé a védelem hiányosságaiért. Követeli, hogy a kormány vállalja a városháza újjáépítésének költségeit, és rendkívüli támogatással segítsen helyreállítani a város működését. Ellenkező esetben az önkormányzati vezetés lemondását is kilátásba helyezte.

A francia politikusok egymást hibáztatják, Macronra egyre nagyobb nyomás nehezedik

A hétvégi események után a francia politikai pártok között is kiéleződött a vita. Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés elnöke súlyos közbiztonsági kudarcnak nevezte a történteket, és keményebb fellépést követelt a radikális csoportokkal szemben. Gabriel Attal korábbi miniszterelnök még a hadsereg ideiglenes bevetésének lehetőségét is felvetette.

A szocialista Raphaël Glucksmann egyszerre bírálta a kormány tehetetlenségét és Jean-Luc Mélenchon radikális baloldali politikáját, amely szerinte hozzájárul a társadalmi feszültségek kiéleződéséhez. A kormányzat ugyancsak a szélsőbaloldali szerveződéseket teszi felelőssé a támadások jelentős részéért, bár az egyes csoportok szerepét és a szervezettség mértékét még vizsgálják.

Macron vasárnap esti televíziós beszédében elítélte a pusztítást, szigorú fellépést ígért, és különbséget tett a békésen demonstrálók és az erőszakos rendbontók között. A tüntetéseket kiváltó oktatási és megélhetési problémákra azonban kevés konkrét megoldást ismertetett. Ez újabb bírálatokat váltott ki, miközben a közelgő, 2027-es elnökválasztás előtt a közbiztonság és az állam működőképessége is egyre nagyobb politikai jelentőséget kap.

A francia kormány most egyszerre szembesül a társadalmi elégedetlenséggel és a közrend fenntartásának súlyos kudarcaival. A hírszerzés nem mérte fel megfelelően a veszélyt, a rendőrség több városban elvesztette az ellenőrzést, a polgármesterek pedig az államot hibáztatják a pusztításért. Macron egyelőre hivatalában tartja a belügyminisztert, de a személyi döntés önmagában nem oldja meg a válságot. A következő napok legfontosabb kérdése az lesz, hogy a francia állam képes-e helyreállítani a közbiztonságot, miközben érdemi választ ad a tömegtüntetéseket kiváltó társadalmi problémákra is.