Budapest korábbi főpolgármestere szerint a Tisza-kormány veszélyes útra lépett a vagyonvisszaszerzési hivatal működésével és a letartóztatásokat kísérő politikai kommunikációval. Tarlós István úgy látja, Magyar Péter még mindig kampányüzemmódban politizál, miközben a kormány előtt egyre súlyosabb gazdasági és társadalmi feladatok tornyosulnak. A volt főpolgármester arra is figyelmeztetett, hogy a Tisza választási győzelmét megalapozó elégedetlenség önmagában nem biztosít tartós támogatottságot.

Tarlós István a 24.hu-nak adott, október 16-án megjelent interjújában a Fidesz választási vereségéről, Orbán Viktor politikai örökségéről és a Tisza-kormány első hónapjairól is beszélt. Bár hangsúlyozta, hogy az új kabinet egészének megítéléséhez még időre van szükség, Magyar Péter eddigi kormányzati működésével kapcsolatban már most komoly fenntartásokat fogalmazott meg.

A korábbi főpolgármester szerint a miniszterelnök továbbra is igyekszik fenntartani azt a tiltakozó hangulatot, amely választási győzelemhez segítette. Csakhogy a kampányban eredményes politikai módszerek nem feltétlenül alkalmasak egy ország mindennapi irányítására. Tarlós úgy látja, a látványos politikai konfliktusok mellett kevesebb figyelem jut a valóban meghatározó kormányzati kérdésekre.

"1956 óta nem volt ilyen" - súlyos bírálat a vagyonvisszaszerzési hivatalról

Tarlós egyik legerősebb kritikája a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalnak (NVVH) szólt. A szervezetet a Fidesz részéről többen az ÁVH-hoz hasonlították, a volt főpolgármester pedig az interjúban maga is történelmi párhuzamokat vont a politikai irányítás alatt álló, rendkívüli jogosítványokkal felruházott hatóságokkal.

Álláspontja szerint a vagyonvisszaszerzés legitim állami cél lehet, amennyiben jogszerű eljárásokkal történik, azt azonban elfogadhatatlannak tartja, ha a hatósági intézkedésekből politikai bemutató lesz, és az érintetteket már a vizsgálatok lezárása előtt bűnösként kezelik a nyilvánosság előtt.

Tarlós arra figyelmeztetett, hogy a hatalmi ágak szétválasztása, az ártatlanság vélelme és a törvény előtti egyenlőség nem függeszthető fel az elszámoltatásra hivatkozva. Különösen aggályosnak tartja egy olyan párhuzamos hatósági struktúra működését, amelynek széles jogkörei az ügyészséggel való hatásköri konfliktusok lehetőségét is felvetik.

A volt főpolgármester történelmi összehasonlításában arra is emlékeztetett, hogy a kommunista rendszer munkásőrségének sem voltak nyomozati vagy vádemelési jogosítványai. Ezzel nem jogi azonosságot állított a különböző szervezetek között, hanem az államhatalom koncentrációjának veszélyére kívánta felhívni a figyelmet.

A kérdés így túlmutat az egyes politikusok vagy üzletemberek ellen folyó eljárásokon. A jogállamiság próbája éppen az, hogy a hatalom képes-e tiszteletben tartani a büntetőeljárási garanciákat akkor is, amikor politikailag előnyösebb volna már előre ítéletet hirdetni.

Tarlós szerint gyorsan elolvadhat a Tisza támogatottsága

A korábbi főpolgármester a Tisza politikai hátországát is sérülékenynek tartja. Értékelése szerint Magyar Péter pártja jelentős részben a Fidesszel szembeni elégedetlenségre építve nyerte meg a választást, és szavazótábora rendkívül különböző elvárásokat megfogalmazó csoportokból áll.

Tarlós szerint ez a helyzet kormányon különösen nehézzé válhat. A választók egy része gyors életszínvonal-javulást vár, mások elszámoltatást, intézményi változásokat vagy éppen az Európai Unióval való kapcsolatok rendezését. Ezeknek az igényeknek az egyidejű teljesítése azonban jóval összetettebb feladat, mint a kampány során közös politikai céllá formálni a kormányváltást.

A volt főpolgármester ezért nem tulajdonít döntő jelentőséget a jelenlegi közvélemény-kutatásoknak. Úgy véli, ha a választók nem tapasztalnak érzékelhető javulást a mindennapjaikban, vagy a kormány működését botrányok és elmaradó intézkedések kísérik, a támogatottság csökkenése gyorsan megindulhat.

Az uniós milliárdokhoz is pénz kell: kétezer milliárdos finanszírozási kérdés

Tarlós az uniós források körüli várakozásokat is túlzottnak tartja. Szerinte a pénzek felszabadítása önmagában még nem jelenti azt, hogy a tervezett beruházások azonnal elindíthatók, hiszen a felhasználáshoz határidőknek, finanszírozási és előfinanszírozási feltételeknek is teljesülniük kell.

A volt főpolgármester számításai szerint a kohéziós források felhasználásához akár kétezer milliárd forintnyi további állami finanszírozásra is szükség lehet, amelynek előteremtése a költségvetés jelenlegi helyzetében jelentős kihívást jelenthet. Külön kitért arra, hogy a helyreállítási alap hitelforrásait később vissza kell fizetni, így azokat nem lehet vissza nem térítendő támogatásként kezelni.

Tarlós a vagyonvisszaszerzéstől sem vár gyors költségvetési megoldást. Az ilyen ügyekben a jogi eljárások hosszú ideig tarthatnak, ezért szerinte kockázatos volna a gazdaságpolitikai terveket bizonytalan időpontban befolyó összegekre építeni.

Az Európai Unióval kapcsolatos politikai feltételeket szintén érzékeny kérdésnek nevezte. Úgy látja, a migráció, a háborús politika és az LMBTQ-kérdések területén tett esetleges kormányzati engedmények belpolitikai következményekkel járhatnak. Ezek a kockázatok Tarlós értékelését tükrözik, nem pedig már meghozott uniós vagy magyar döntések bizonyítékai.

A Fidesz hibáiról sem hallgatott

Az interjú ugyanakkor nem kizárólag a Tisza bírálatáról szólt. Tarlós a Fidesz vereségének okairól is beszélt, és úgy ítélte meg, hogy a korábbi kormánypártot túlzott önbizalom jellemezte. Szerinte a szakmai szempontokat időnként háttérbe szorította a szervilizmus, a hatalom túlzott központosítása pedig szükségtelen politikai kockázatokat teremtett.

A volt főpolgármester elismerte azt is, hogy a Fidesz-kormányok idején egy szűk kör aránytalanul meggazdagodott, ebben Orbán Viktor politikai felelősségét is felvetette, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a volt miniszterelnök esetleges jogi felelőssége nem állapítható meg pusztán politikai következtetésekből.

Tarlós szerint az oktatás és az egészségügy nagyobb figyelmet érdemelt volna, miközben Orbán Viktor hosszú távú nemzetstratégiai teljesítményét továbbra is jelentősnek tartja. A volt miniszterelnök esetleges visszatérését illetően ugyanakkor visszafogottan nyilatkozott.

A kampány véget ért, a kormányzás következményei most kezdődnek

Tarlós István interjújának legfontosabb üzenete, hogy az elszámoltatás politikai sikere nem helyettesítheti a jogállami működést, ahogyan a választási győzelem sem oldja meg automatikusan a gazdasági problémákat. A Tisza-kormány egyszerre szembesül az intézményi működés, az uniós források felhasználása és a választói várakozások kezelésének nehézségeivel.

Magyar Péter számára különösen kényes lehet, hogy az ellenzéki időszakban hangoztatott jogállamisági követelményeket immár saját kormányának eljárásain is számon lehet kérni. A hatóságoknak joguk és kötelességük kivizsgálni a közvagyonnal kapcsolatos visszaélések gyanúját, de a politikai kommunikáció nem előzheti meg a bírósági ítéletet.

Tarlós figyelmeztetésének lényege éppen ez: egy kormányt nem az tesz jogállamivá, hogy milyen hangosan hivatkozik a jogállamiságra, hanem az, hogy akkor is betartja-e annak szabályait, amikor azok a saját politikai érdekeit korlátozzák.