Magyarország jövőjét, a Tisza-kormány politikáját és Európa átalakulását is rendkívül élesen értékelte Földi László, az Információs Hivatal egykori műveleti igazgatója. A nemzetbiztonsági szakértő szerint Magyar Péter kormánya az ország irányítása helyett politikai leszámolásokkal foglalkozik, miközben a háttérben súlyos gazdasági és nemzetbiztonsági kockázatok halmozódhatnak fel. Földi úgy látja, a jelenlegi folyamatok akár a magyar gazdasági önállóság meggyengüléséhez is vezethetnek, ugyanakkor arra számít, hogy a társadalom előbb-utóbb szembefordulhat a kormány politikájával.
A HírTV Péntek 18 című műsorában Földi László átfogó képet vázolt a magyar belpolitikai helyzetről, a nemzetközi hatalmi viszonyokról és az európai patrióta mozgalom jövőjéről. Az egykori hírszerző szerint az áprilisi választás eredményét alapvetően meghatározta, hogy a választók jelentős része elsősorban a korábbi kormány leváltását akarta.
Földi értelmezésében ennek komoly lélektani következményei vannak. A kormányváltást támogató választók egy része látványos elszámoltatást és politikai felelősségre vonást vár, az új vezetés pedig igyekszik megfelelni ennek az elvárásnak. A szakértő szerint azonban az ország irányítása hosszú távon nem épülhet a korábbi hatalommal szembeni fellépésre. Úgy véli, a Tisza-kormány politikája a meglévő intézményi és gazdasági struktúrák lebontására összpontosít, miközben egyelőre nem látszik világosan, milyen új rendszert kíván a helyükre állítani.
"Ha ez a kormányzás négy évig kitart - reményeim szerint nem -, akkor Magyarországot el lehet felejteni" - fogalmazott Földi László.
A kijelentést azzal indokolta, hogy szerinte a politikai elszámoltatások árnyékában olyan gazdasági átrendeződés kezdődhet, amelynek végén stratégiai magyar vállalkozások és vagyonelemek kerülhetnek külföldi érdekeltségekhez.
A politikai leszámolások mögött gazdasági átrendeződéstől tart
Földi László szerint az új kormányzat működésében meghatározó szerepet kapott a korábbi politikai és gazdasági elit felelősségre vonása. A szakértő ezt veszélyes iránynak tartja, mert úgy véli, a folyamatos konfliktusok megbéníthatják az állam működését és a gazdasági döntéshozatalt.
A volt hírszerző ennél súlyosabb lehetőséget is felvetett: szerinte az elszámoltatási folyamatok mögött feltehetőleg Magyarország gazdasági pozícióinak átrendezése zajlik, amelynek külföldi befektetői és pénzügyi szereplők lehetnek a nyertesei.
Álláspontja szerint ebben a folyamatban a korábbi kormányhoz kötődő és attól független magyar vállalkozók egyaránt veszélybe kerülhetnek. Földi attól tart, hogy a gazdaságpolitikai döntésekben fokozatosan háttérbe szorulnak a nemzeti érdekek. Földi ugyanakkor arra számít, hogy a társadalom türelme véges. Megítélése szerint ha a kormányzati átalakítások a mindennapi életben is egyre súlyosabb problémákat okoznak, a választók egy része idővel szembefordulhat Magyar Péter kabinetjével.
Orbán Viktor politikai öröksége és a patrióta mozgalom jövője
A beszélgetés egyik központi témája Orbán Viktor európai politikai szerepe volt. Földi László szerint a korábbi magyar miniszterelnök jelentősége messze túlmutat Magyarország határain, mivel olyan politikai irányzatot képvisel, amely a nemzeti szuverenitást, az önálló gazdaságpolitikát és a hagyományos társadalmi értékeket helyezi előtérbe.
A szakértő úgy látja, hogy az európai politikai elit számára éppen ez az irányzat jelent kihívást. Orbán Viktor politikai modellje ugyanis követőkre talált több európai országban, és a patrióta pártok egy része saját törekvéseinek előképeként tekint a korábbi magyar kormányfőre. Földi példaként említette a német AfD-t és a francia Marine Le Pen politikai táborát. Szerinte ezeknek a mozgalmaknak az erősödése azt jelzi, hogy Európa számos országában növekszik az elégedetlenség a hagyományos politikai elit döntéseivel szemben.
A volt hírszerző szerint a nemzetközi politikai erőviszonyok átalakulásának egyik tétje az, hogy a patrióta politika képes lesz-e ismét meghatározó kormányzati szerephez jutni Magyarországon.
Úgy véli, az európai patrióta mozgalomnak jelenleg Orbán Viktor az egyik legfontosabb stratégiai szereplője, mert rendelkezik azzal a politikai tapasztalattal és nemzetközi kapcsolatrendszerrel, amely egy ilyen együttműködés irányításához szükséges.
Földi arra is felhívta a figyelmet, hogy a patrióta pártok választási sikerei önmagukban nem feltétlenül elegendők a kormányalakításhoz. Németországban, Ausztriában és más európai országokban a hagyományos pártok koalíciós együttműködése gyakran megakadályozza, hogy a rendszerkritikus politikai erők kormányzati pozícióba kerüljenek.
A külpolitikai fordulat a titkosszolgálatok működését is érintheti
Földi László különösen súlyos hibának tartja a Tisza-kormány külpolitikai irányváltását. Értékelése szerint az Orbán-kormány egyik legfontosabb eredménye a nagyhatalmakkal fenntartott, több irányban építkező kapcsolatrendszer volt, amelyet az új vezetés politikai megfontolásokból háttérbe szorít.
A szakértő szerint egy ország külpolitikai mozgásterét hosszú évek alatt kialakított személyes és intézményi kapcsolatok biztosítják. Ezek megszakítása különösen érzékenyen érintheti a hírszerzést, amelynek eredményessége nagymértékben függ a nemzetközi együttműködéstől és az információforrások megbízhatóságától.
Földi arra figyelmeztetett, hogy a titkosszolgálati kapcsolatrendszereket nem lehet egyik napról a másikra újraépíteni. Ha egy kormány radikálisan megváltoztatja külpolitikai prioritásait, annak következményei az ország információszerzési és biztonsági képességeiben is megjelenhetnek. Kritizálta azt a döntést is, amelynek értelmében a szolgálatok felügyelete Tóth Péter miniszterelnöki nemzetbiztonsági főtanácsadó hatáskörébe került.
A volt műveleti igazgató szerint a hírszerzés és a kémelhárítás eltérő feladatokat lát el, ezért megfelelő szervezeti önállóságra van szükségük. Bár az együttműködés elengedhetetlen, a túlzottan központosított irányítás szerinte szakmai kockázatokat hordozhat.
A kérdés jelentőségét az adja, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok működésének folytonossága minden kormányváltás idején kiemelt állami érdek. A politikai vezetésnek joga van meghatározni a stratégiai célokat, a hírszerzési és elhárítási feladatok azonban hosszú távú szakmai felkészültséget és stabil nemzetközi kapcsolatokat igényelnek.
Háború, pénzügyi érdekek és Európa jövője
A nemzetközi helyzet értékelésekor Földi László rendkívül kritikusan beszélt az Európai Unió vezetéséről. Álláspontja szerint a brüsszeli intézmények döntéseiben túlzott befolyást szereztek a nagy pénzügyi és gazdasági érdekcsoportok, miközben az európai polgárok mindennapi problémái háttérbe szorulnak. A szakértő szerint a háborúk, az energiaválság, az infláció és a migráció olyan kérdések, amelyek kezelésében az uniós vezetés gyakran nem a tagállamok hosszú távú érdekeit helyezi előtérbe.
Az orosz-ukrán háborúról szólva azt fejtegette, hogy a modern fegyveres konfliktusok mögött egyre jelentősebb gazdasági és pénzügyi érdekek húzódnak meg. A hadiipari vállalatok és a háborús finanszírozásban részt vevő pénzügyi szereplők gazdasági hasznára hívta fel a figyelmet.
Földi Ukrajna jövőjével kapcsolatban a nemzetközi befektetési alapok szerepét is felvetette, köztük a BlackRockét. Azt állította, hogy az ország jelentős része már külső gazdasági érdekek befolyása alá került. Fontos ugyanakkor különbséget tenni a befektetési, újjáépítési vagy tanácsadói megállapodások és egy ország területeinek tényleges tulajdonlása között: az utóbbira a nyilatkozat nem szolgáltatott bizonyítékot.
A szakértő szélesebb összefüggésben Európa társadalmi és kulturális átalakulásáról is beszélt. Az LMBTQ-aktivizmus és az iskolai érzékenyítő programok terjedését a hagyományos társadalmi normák megváltozásának részeként értékelte, és hangsúlyozta a szülők szerepét a gyermekek nevelését érintő döntésekben. Földi szerint a társadalmi változásokkal szembeni ellenállás több nyugati országban már politikai formát öltött, és a patrióta pártok erősödésében is megmutatkozik.
Négy év alatt eldőlhet, milyen irányba fordul Magyarország
Földi László értékelésének központi gondolata, hogy Magyarország a kormányváltás után történelmi jelentőségű politikai és gazdasági fordulóponthoz érkezett. A volt hírszerző szerint a következő évek meghatározhatják, hogy az ország mennyit őriz meg gazdasági önállóságából, nemzetközi mozgásteréből és a korábbi kormányzás során kialakított intézményi rendszeréből.
A Tisza-kormány politikájával szemben megfogalmazott legsúlyosabb kritikája az, hogy a korábbi struktúrák felszámolását gyorsabbnak látja, mint az új, működőképes megoldások kialakítását. Attól tart, hogy ennek következményeit végül a magyar társadalom és a hazai gazdaság viseli majd.
A szakértő ugyanakkor nem tartja elkerülhetetlennek a jelenlegi politikai irány tartós fennmaradását. Arra számít, hogy a választók idővel a kormányzati teljesítmény alapján ítélik meg Magyar Péter kabinetjét, és a növekvő elégedetlenség új politikai fordulatot idézhet elő.
"Ha ez a kormányzás négy évig kitart, akkor Magyarországot el lehet felejteni" - hangzott Földi László drámai figyelmeztetése.
A kijelentés egyértelműen a szakértő politikai előrejelzése, amelynek helytállóságát a következő évek fejleményei dönthetik el. Az általa felvetett kérdések azonban már most a magyar közélet legfontosabb vitái közé tartoznak: milyen áron valósulnak meg a kormányzati átalakítások, ki ellenőrzi a stratégiai gazdasági döntéseket, és milyen szerepet kíván Magyarország betölteni az átalakuló európai politikai rendszerben?
