Alighogy véget ért a több százezer embert megmozgató szombati tüntetéshullám, a francia szakszervezetek és tiltakozó csoportok máris újabb demonstrációkat hirdettek. Október 31-én ismét tömegek vonulhatnak utcára, november 5-re pedig országos sztrájkot jelentettek be. Emmanuel Macron kormánya nehéz helyzetbe került: a társadalmi elégedetlenség egyre szélesebb rétegeket ér el, miközben a költségvetési gondok és a parlamenti erőviszonyok jelentősen korlátozzák a politikai mozgásterét.

A francia belügyminisztérium vasárnap közzétett összesítése szerint október 24-én országszerte 289 demonstrációt tartottak, amelyeken 410 ezren vettek részt. A szakszervezetek ennél jóval magasabb, mintegy 800 ezres részvételről számoltak be. A kormány 70 ezer rendőrt és csendőrt mozgósított, hogy megakadályozza az egy héttel korábbi, súlyos zavargások megismétlődését.

A rendőri készültség ezúttal eredményesebbnek bizonyult, az utcai erőszak azonban nem szűnt meg teljesen. A hatóságok 1314 embert állítottak elő, 53 rendfenntartó megsérült, és 75 alkalommal kellett tűzesetek miatt beavatkozni. Huszonnégy üzletet kifosztottak, bár a rongálások mértéke jelentősen elmaradt az október 17-i eseményekétől.

A belügyminisztérium szerint a rendbontásokban radikális és szélsőbaloldali aktivistacsoportok is részt vettek, amelyek több helyszínen a rendőrséggel való összecsapást keresték. A demonstrációk többsége ugyanakkor békésen zajlott, résztvevőik elsősorban a megélhetési költségek emelkedése, a közszolgáltatások állapota és az oktatási rendszer problémái miatt tiltakoztak.

Október 31-én újabb demonstrációk, november 5-én országos sztrájk következhet

A tiltakozók nem készülnek visszavonulni. A sárgamellényes mozgalom október 31-re újabb nagyszabású megmozdulásokat hirdetett, többek között városházák és a Nemzetgyűlés épülete elé tervezett ülősztrájkokkal. A SUD oktatási szakszervezet jelezte csatlakozását, a CGT pedig november 5-re országos sztrájk- és tüntetési napot hirdetett.

Murielle Guilbert, a Solidaires szakszervezeti szövetség társelnöke szerint a különböző társadalmi csoportok elégedetlensége egyre inkább összeadódik. A diákok, a munkavállalók, a pedagógusok és a tűzoltók követelései már nem különálló ügyekként jelennek meg, hanem egy szélesebb tiltakozási hullám részeivé váltak.

A kormány ugyan tárgyalásokat kezdett a szakszervezetekkel és a diákok képviselőivel, a tiltakozó szervezetek szerint az eddig felajánlott intézkedések nem jelentenek érdemi választ a követeléseikre.

Macron helyzetét tovább nehezíti Franciaország feszült költségvetési állapota. Az államnak korlátozott lehetőségei vannak újabb jelentős kiadások vállalására, miközben az elnök politikai tábora nem rendelkezik stabil parlamenti többséggel. A 2027 tavaszán esedékes elnökválasztás közeledtével ráadásul egyre nehezebb lehet hosszabb távú politikai kompromisszumokat kialakítani.

A rendőrség oldalán is megjelentek a túlterheltség jelei. A rendőrszakszervezetek vasárnap arra figyelmeztettek, hogy a szombatihoz hasonló, rendkívüli létszámú biztosítást tartósan nem lehet fenntartani. Ha a következő hetekben is rendszeresen több tízezer rendfenntartóra lesz szükség, az komoly erőforrásokat vonhat el más közbiztonsági feladatoktól.

Franciaország számára ezért a következő napok meghatározóak lehetnek. Az október 31-i demonstrációk és a november 5-re meghirdetett sztrájk megmutathatják, hogy a tiltakozási hullám képes-e tovább szélesedni, vagy a kormány és a szakszervezetek közötti tárgyalások enyhíthetik a feszültséget. Egyelőre azonban semmi nem utal arra, hogy a társadalmi elégedetlenség kiváltó okai rövid időn belül megszűnnének.