Élesen bírálta Hegedűs Zsolt egészségügyi minisztert Takács Péter, a Fidesz egészségügyi szakpolitikusa. Szerinte a Tisza-kormány a korábban ígért, azonnali 20–25 százalékos béremelés helyett csak 2027-re tervez átlagosan 15 százalékos emelést, ráadásul olyan bértáblát vezetne be, amely nem veszi figyelembe az egyéni teljesítményt. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) szintén elégedetlen, és azt kifogásolja, hogy a bérrendezés előkészítésébe nem vonták be megfelelően az érdekképviseletet.

Hegedűs Zsolt szombat esti bejelentésében ismertette a kormány 2027-re tervezett egészségügyi bérrendezésének részleteit. A tárcavezető szerint mintegy 123 ezer egészségügyi és egészségügyben dolgozó számíthat átlagosan 15 százalékos fizetésemelésre, amelyre évente 192 milliárd forintot különítenek el. A tervezett személyijövedelemadó-csökkentéssel együtt egyes érintetteknél akár 17 százalékos nettó keresetnövekedés is megvalósulhat.

Takács Péter szerint azonban a bejelentés jelentősen elmarad a választási kampányban megfogalmazott ígéretektől. A volt egészségügyi államtitkár arra emlékeztetett, hogy korábban 20–25 százalékos, azonnali béremelésről volt szó, ehhez képest a mostani tervek kisebb mértékű, csak jövőre megvalósuló emelést tartalmaznak.

A fideszes politikus különösen az új bértáblát kifogásolta. A kormány egy hat besorolási csoportból és tizenöt gyakorlatiidő-fokozatból álló rendszert vezetne be, amelyben a szakmai tapasztalat és a magasabb végzettség megszerzése is befolyásolná a fizetéseket.

Takács szerint ez a korábbi, szocialista időszakból ismert bértáblák logikáját idézi, és nem biztosítja az egyéni teljesítmény megfelelő elismerését. Úgy véli, az idő előrehaladtával vagy új képesítés megszerzésével járó előrelépést nem lehet önmagában átfogó ágazati béremelési programként bemutatni.

Hegedűs Zsolt ezzel szemben azzal érvel, hogy az új rendszer kiszámíthatóbb előmenetelt kínálna, és a korábbi bérrendezésekből kimaradt dolgozói csoportokra is kiterjedne. A tervezett bértábla részletes szabályai és konkrét összegei egyelőre nem ismertek.

A vita ugyanakkor nem csupán a kormány és az ellenzék között zajlik. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara már korábban jelezte, hogy a bejelentett bérrendezés elmarad a szakdolgozók várakozásaitól. A szervezet szerint a korábban említett, 500 milliárd forintos egészségügyi többletforrás legalább felét a szakdolgozói bérekre kellett volna fordítani. Ehhez képest a kormány évi 192 milliárd forintot szán a jóval szélesebb, 123 ezres munkavállalói kör bérrendezésére.

A kamara azt is kifogásolja, hogy az emelés nem 2026-ban, hanem csak 2027-ben valósulna meg, és az előkészítés során nem folytattak velük megfelelő hivatalos egyeztetést. A MESZK hangsúlyozta, hogy nem elutasítani kívánja a bérrendezést, hanem részt akar venni a részletek kidolgozásában, és a korábbi ígéretek teljesítését várja.

A következő időszak egyik legfontosabb kérdése így az lesz, hogy a minisztérium milyen konkrét bérösszegeket és határidőket rögzít a végleges tervezetben, illetve sikerül-e megállapodnia a szakmai érdekképviseletekkel.