Egyre nagyobb elégedetlenséget vált ki az oktatásban dolgozók körében a Tisza-kormány 2027-es költségvetésének béremelési terve. Magyar Péter október 19-én átlagosan 21,5 százalékos nettó keresetnövekedést jelentett be a nevelést és oktatást közvetlenül segítő dolgozók számára, csakhogy a választási kampányban még 25 százalékos, két lépcsőben megvalósuló béremelésről volt szó, amelynek első részét már idén ősszel meg kellett volna kapniuk az érintetteknek. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) nyíltan bírálja a kormányzati bejelentést, a szervezet közösségi oldalán pedig már olyan hozzászólások is megjelentek, amelyek az őszi szünet utáni sztrájkot sürgetik.
A Tisza-kormány a jövő évi költségvetés bemutatásakor kiemelt helyen kezelte a közszférában tervezett béremeléseket. Magyar Péter miniszterelnök parlamenti felszólalásában arról beszélt, hogy 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal nő a nevelést és oktatást közvetlenül segítő, vagyis a NOKS-dolgozók nettó keresete. Az intézkedés mintegy 76 ezer munkavállalót érintene, egy átlagosan kereső pedagógiai asszisztens pedig a kormány számításai szerint az adócsökkentéssel együtt havonta körülbelül 51 ezer forinttal vihetne haza többet. A bejelentés első hallásra jelentős előrelépésnek tűnhet, az érintettek egy része azonban egészen másra számított, és nem pusztán a százalékok közötti eltérés miatt.
A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a korábban beharangozott bérrendezés időpontja és tartalma egyaránt megváltozott. A Tisza választási programjában 25 százalékos béremelés szerepelt, szeptember elején pedig Magyar Péter még kétlépcsős megoldásról beszélt: az első emelést októberre, a másodikat 2027 januárjára ígérte. Ezt később Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is megerősítette. Október elején azonban a PDSZ már arról kapott tájékoztatást a minisztériumban, hogy a pénzügyi döntés továbbra sem született meg, a mostani költségvetési bejelentésből pedig teljesen eltűnt az idei emelés. Vagyis nem egyszerűen arról van szó, hogy a kormány néhány százalékponttal kisebb összeget nevezett meg, hanem arról is, hogy a dolgozók által már erre az évre várt fizetésemelés átcsúszott a következő évre.
A PDSZ szerint a bejelentett 21,5 százalék sem az, aminek látszik
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete különösen élesen reagált Magyar Péter bejelentésére. A szervezet szerint az ígértnél lényegesen kisebb emelést próbálták kedvezőbb színben feltüntetni, miközben a tényleges bruttó béremelés mértéke továbbra sem ismert. A szakszervezet azt is számon kérte, hogy a korábban bejelentett 2026-os bérrendezésről a miniszterelnök már egyáltalán nem beszélt. Ez annál is figyelemre méltóbb, mert a PDSZ az előző kormányok oktatáspolitikájának is következetes bírálója volt, így nehezen lehetne azzal elintézni a kifogásait, hogy pusztán politikai ellenérzésekből támadja a Tisza döntését.
A szakszervezet kritikája ráadásul nem merül ki a korábbi ígéretek számonkérésében. A kormány ugyanis nem bruttó béremelést, hanem átlagos nettó keresetnövekedést jelentett be, ami két egészen különböző dolog. A nettó fizetés ugyanis akkor is emelkedhet, ha a munkáltató által fizetett bruttó bér változatlan marad, de csökken a személyi jövedelemadó. Márpedig Magyar Péter a 2027-es költségvetésben éppen ilyen adócsökkentéseket is bejelentett. A minimálbér adókulcsa a tervek szerint 9 százalékra mérséklődik, és a 680 ezer forint alatti jövedelmeket is kedvezőbb adózás érintené. Így a 21,5 százalékos nettó növekedésből nem lehet automatikusan arra következtetni, hogy ugyanennyivel emelkedik az érintettek alapbére.
A pontos számítást tovább nehezíti, hogy egyelőre nem ismert a 2027-es garantált bérminimum összege, miközben a NOKS-dolgozók jelentős részének fizetése ehhez igazodik. A PDSZ azt sem tartja világosnak, hogyan osztják majd el a rendelkezésre álló forrásokat a különböző munkakörök és bérkategóriák között, és az egyéni adókedvezmények is jelentősen befolyásolhatják a kézhez kapott összeget. A szervezet ugyanakkor pozitívumként értékelte, hogy a tervezett intézkedés széles körre, a közoktatásban és a szakképzésben dolgozó érintettekre is kiterjed. Ez azonban nem változtat azon, hogy a bejelentés alapján jelenleg nem állapítható meg, egy-egy dolgozó pontosan mennyi bruttó béremelésre számíthat.
A kifogások különösen érzékenyen érintik azokat a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztenseket, iskolatitkárokat, rendszergazdákat és más oktatást segítő munkatársakat, akiknek a fizetése hosszú ideje a köznevelés egyik legsúlyosabb bérfeszültségét jelenti. Az Eduline korábbi riportjában megszólaló dolgozók nettó 270–280 ezer forint körüli keresetről, túlórákról és jelentős munkaterhelésről számoltak be. Sokan másodállásra vagy családi segítségre szorulnak, miközben az iskolák mindennapi működésében nélkülözhetetlen feladatokat látnak el. Az érintettek számára ezért korántsem mellékes, hogy mikor, milyen jogcímen és mekkora összeggel nő a fizetésük.
"Őszi szünet után kőkemény sztrájk!" - egyre indulatosabbak a reakciók
A PDSZ közösségi oldalán megjelent hozzászólások alapján a csalódottság több érintettnél már nyílt felháborodásba fordult. Egyes kommentelők a korábban ígért kétlépcsős béremelést kérik számon, mások azt sérelmezik, hogy a kormány a nettó keresetnövekedést kommunikálja, miközben nem mondja meg, mennyivel emeli ténylegesen a munkabéreket. Többen úgy vélik, hogy a szeptemberre kilátásba helyezett munkabeszüntetés elmaradásában szerepet játszhattak a kormány korábbi ígéretei, amelyek teljesülését most hiába várják.
Az egyik hozzászóló már az őszi szünet utáni, összehangolt sztrájkot sürgette, hangsúlyozva, hogy csak közös fellépéssel lehet eredményt elérni. Másvalaki azt írta, a szeptemberi munkabeszüntetést sem lett volna szabad elhalasztani, mert akkor a kormány talán komolyabban vette volna a követeléseket. Akadt olyan hozzászóló is, aki szerint a béremelés bejelentése csupán arra volt alkalmas, hogy átmenetileg lecsillapítsa az elégedetlenséget, miközben a dolgozók továbbra sem kapták meg a korábban ígért pénzt.
A sztrájk lehetősége ráadásul nem most merült fel először. Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának tagja már október elején jelezte a minisztériumban, hogy a bérrendezés elhúzódása munkabeszüntetéshez vezethet. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, Totyik Tamás szintén beszélt a sztrájk lehetőségéről, miközben a szervezet aláírásgyűjtéssel próbált nyomást gyakorolni a döntéshozókra. A szakszervezetek tehát már jóval a mostani költségvetési bejelentés előtt figyelmeztettek arra, hogy az elmaradó bérrendezésnek következményei lehetnek. A közösségi médiában olvasható felhívások ugyanakkor még nem jelentenek hivatalosan meghirdetett sztrájkot.
Magyar Péter az elégedetlenkedő ágazati dolgozóknak nyilatkozva azt is megjegyezte, hogy érdemes azokhoz viszonyítaniuk saját helyzetüket, akik egyáltalán nem kapnak béremelést. A kijelentés azonban aligha ad választ arra, hogy mi történt a korábban meghirdetett októberi fizetésemeléssel, miért változott meg a kétlépcsős konstrukció, és pontosan hogyan számolta ki a kormány a 21,5 százalékos nettó növekedést. Az érintettek ugyanis nem más ágazatok dolgozóival kívánják összehasonlítani magukat, hanem elsősorban a Tisza-kormány saját, korábban ismertetett vállalásainak teljesítését várják.
A kialakult helyzet egyik legfontosabb tanulsága, hogy a béremelési ígéretek számonkérése nem szűnik meg attól, hogy időközben kormányváltás történt. A pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók hosszú évek óta követelnek kiszámítható bérezést, munkájuk társadalmi jelentőségéhez méltó fizetést és átlátható szabályokat. A korábbi kormányokkal szemben megfogalmazott követeléseik most ugyanúgy érvényesek, amikor Magyar Péter kormányától várják a megoldást. A változást ígérő politikai vezetésnek pedig számolnia kell azzal, hogy a választási kampányban tett vállalások a kormányzás idején már számon kérhető kötelezettségként jelennek meg a közvélemény előtt.
A Tisza-kormány most annak a következményeivel szembesül, hogy a dolgozók nem a hangzatos százalékokat, hanem a bankszámlájukra érkező fizetést nézik. A 25 százalékos, kétlépcsős béremelésből egyelőre 2027-re ígért, átlagosan 21,5 százalékos nettó keresetnövekedés lett, amelynek tényleges bruttó tartalmát még a szakszervezet sem tudja pontosan meghatározni. Magyar Péteréknek ezért nemcsak a béremelés szükségességét kell bizonygatniuk, hanem azt is világosan meg kellene magyarázniuk, hová lett az idén őszre ígért pénz. Mert az iskolákban dolgozók türelme nem végtelen, és ezt a PDSZ figyelmeztetései, valamint a sztrájkot sürgető hozzászólások egyaránt jelzik.
