Görögországra is átterjedt az európai oktatási tiltakozások hulláma. Szerdán Athénban, Szalonikiben, Patraszban és számos további városban vonultak utcára diákok, pedagógusok, egyetemisták és közalkalmazottak, hogy jobb oktatási körülményeket, magasabb béreket és nagyobb állami támogatást követeljenek. A demonstrálók szerint az iskolák jelentős része felújításra szorul, súlyos a tanárhiány, miközben a megélhetési költségek emelkedése egyre nagyobb terhet ró a családokra. A tüntetők a franciaországi megmozdulásokkal is szolidaritást vállaltak, jelezve, hogy szerintük a problémák messze túlmutatnak Görögország határain.

Október 21-én több ezer diák és oktatási dolgozó vonult végig Görögország nagyvárosainak utcáin. A rendőrségi adatokra hivatkozó beszámolók szerint Athénban mintegy ötezren, Szalonikiben körülbelül háromezren, Patraszban pedig több mint háromezren vettek részt a demonstrációkon. Más helyi tudósítások az athéni felvonulók számát tízezer körülire becsülték, így a tiltakozások tényleges létszáma a különböző számítások szerint eltérhet.

A megmozdulásokon középiskolások, egyetemisták, pedagógusok és közalkalmazottak együtt követeltek változtatásokat. A résztvevők szerint az oktatás finanszírozása nem tart lépést a szükségletekkel, az elöregedett iskolaépületek és a hiányos infrastruktúra pedig egyre nehezebbé teszik a megfelelő színvonalú tanítást. Sok intézményben túlzsúfoltak az osztálytermek, miközben a pedagógushiány miatt a meglévő tanárokra is egyre nagyobb terhelés nehezedik.

Tizenötezer pedagógus hiányzik a görög oktatásból

A görög középiskolai pedagógusok szakszervezete, az OLME adatai szerint mintegy 15 ezer tanár hiányzik az ország oktatási rendszeréből. A szervezet úgy látja, hogy a problémát a bérek rendezése, a munkakörülmények javítása és az állami finanszírozás növelése nélkül nem lehet megoldani.

A helyzet súlyosságát az Eurostat adatai is érzékeltetik. Görögország 2023-ban a bruttó hazai termékének mindössze 3,3 százalékát fordította közoktatási és felsőoktatási kiadásokra, miközben az Európai Unió átlaga 4,7 százalék volt. Ezzel Görögország az oktatásra arányaiban legkevesebbet költő uniós tagállamok közé tartozott.

A pedagógusok szerint ráadásul nem csupán az iskolák működése forog kockán. Az alacsony bérek és a megugró lakhatási költségek miatt egyre nehezebb megfelelő munkaerőt találni, a fiatalok számára pedig különösen megterhelő a továbbtanulás. A demonstrációkon ezért a megfizethető diákszállások és a kedvezőbb egyetemi feltételek követelése is megjelent.

A görög általános iskolai pedagógusok szakszervezete, a DOE egész napos sztrájkot hirdetett, míg a középiskolai tanárokat képviselő OLME munkabeszüntetéssel csatlakozott a megmozdulásokhoz. Az ADEDY közalkalmazotti szakszervezeti szövetség szintén támogatta a demonstrálókat, és munkabeszüntetésre szólította fel tagjait.

"Görögországtól Franciaországig az ingyenes, állami oktatásért küzdünk"

A görög megmozdulások egyik különlegessége, hogy a résztvevők nyíltan összekapcsolták követeléseiket a Franciaországban zajló tiltakozásokkal. Szalonikiben több olyan transzparenst is felmutattak, amelyek az európai országokban tapasztalható hasonló társadalmi problémákra hívták fel a figyelmet.

Az egyik felirat szerint "Görögországtól Franciaországig az ingyenes, állami oktatásért küzdünk", míg egy másik a két országban tapasztalható elégedetlenség közös okait hangsúlyozta. A demonstrálók szerint a magas megélhetési költségek, az elégtelen oktatási támogatások és a közszolgáltatások romló állapota egyre több európai társadalomban vált ki tiltakozásokat.

A résztvevők arról beszéltek, hogy a görög családok jelentős része kénytelen felélni megtakarításait, mert a mindennapi kiadások mellett egyre nehezebben tudja finanszírozni gyermekei taníttatását. Többen hangsúlyozták, hogy a jelenlegi helyzet hosszabb távon az oktatás színvonalának további romlásához vezethet, ezért nem kívánnak lemondani követeléseikről.

A franciaországi demonstrációk hatása a görög tiltakozók jelszavaiban is megjelent. Az oktatási dolgozók és diákok közül többen úgy vélik, hogy a nemzetközi szolidaritás növelheti a nyomást az európai kormányokon, és hozzájárulhat a közoktatás helyzetének javításához.

A gazdasági fellendülés ellenére sok görög család továbbra is nehéz helyzetben van

Görögország gazdasága a 2009 és 2018 közötti súlyos pénzügyi válság után fokozatosan talpra állt, a gazdasági mutatók javulása azonban nem minden társadalmi csoport számára jelentett érezhető könnyebbséget. Bár az elmúlt években több alkalommal emelték a béreket, az infláció, a lakhatási költségek és az alapvető szolgáltatások drágulása jelentős részben felemésztette a növekedés előnyeit.

A demonstrációk résztvevői szerint a közoktatás helyzetét nem lehet különválasztani a családok anyagi lehetőségeitől. Ha a szülőknek egyre többet kell költeniük lakhatásra, energiára és élelmiszerre, akkor a gyermekek taníttatása is nehezebbé válik, különösen azokban a családokban, ahol több iskolás vagy egyetemista korú gyermek él.

A görög oktatási minisztérium elismerte, hogy az iskolák és a diákok helyzetében vannak megoldandó problémák, és több százmillió eurós beruházásokat tervez az oktatási infrastruktúra, valamint a hallgatói lakhatás javítására. A demonstrálók azonban gyorsabb intézkedéseket és érdemi bérrendezést követelnek.

Az athéni tüntetés fokozott rendőri biztosítás mellett, jelentősebb rendbontás nélkül zajlott le, a szervezők pedig jelezték, hogy követeléseik teljesítéséig folytatni kívánják a nyomásgyakorlást.

A görögországi megmozdulások ismét rámutatnak arra, hogy az európai gazdasági nehézségek következményeit egyre erősebben érzik meg a közszolgáltatásokban dolgozók és a fiatalok. A tüntetők üzenete világos: az oktatásra fordított pénz nem egyszerű költségvetési kiadás, hanem a következő nemzedékek jövőjének egyik legfontosabb feltétele. Ha pedig az államok ezen próbálnak tartósan takarékoskodni, annak előbb-utóbb nemcsak az osztálytermekben, hanem az utcákon is következménye lesz.