A magyar történelmi épített örökség megőrzése és helyreállítása a korábbi nemzeti kormány egyik kiemelt célkitűzése volt, amelynek eredményeire méltán lehet büszke az egész ország. Erről adott ki közleményt Orbán Viktor volt miniszterelnök titkársága az Igazságügyi Palota felújítása alkalmából. A Kossuth Lajos téren álló, Hauszmann Alajos által tervezett monumentális épület 130 évvel az átadása után nyerheti vissza eredeti rendeltetését, miközben Budapest egyik legfontosabb történelmi köztere is jelentős átalakuláson ment keresztül az elmúlt másfél évtizedben.

Orbán Viktor titkársága kedden este az MTI-hez eljuttatott közleményében emlékeztetett arra, hogy a korábbi kormány nemcsak Budapest, hanem az egész ország történelmi épületeinek megóvására és újjáépítésére nagy hangsúlyt helyezett. A fővárosban a budai Vár, a Városliget és a Citadella megújítása mellett kiemelt szerepet kapott a Kossuth Lajos tér, vagyis a Nemzet Főterének méltó helyreállítása is.

A közlemény felidézte, hogy a nemzeti kormány időszakában megvalósult az Országház külső felújítása, elkészült a Nemzeti Összetartozás Emlékhelye és a Nemzeti Vértanúk Emlékműve, valamint visszakerült a térre Tisza István szobra. Megkezdődött az Agrárminisztérium történelmi épületének rekonstrukciója is, amely ugyancsak a Kossuth tér eredeti építészeti arculatának megőrzését szolgálja.

Az újjáépítési program egyik legjelentősebb eredményének azonban az Igazságügyi Palota helyreállítását tartják. Orbán Viktor titkársága szerint a magyarok joggal lehetnek büszkék erre a történelmi épületre, a Nemzet Főterére, valamint mindarra a munkára, amelyet az ország épített örökségének megóvása érdekében végeztek.

Egy 130 éves palota, amely visszakapja eredeti méltóságát

Az Országházzal szemben álló Igazságügyi Palota a magyar historizáló építészet egyik legkiemelkedőbb alkotása. Hauszmann Alajos tervei alapján 1893 és 1896 között épült, és eredetileg a Magyar Királyi Kúria, a budapesti ítélőtábla, valamint az ügyészségi szervezet egyes intézményeinek adott otthont.

Az épület monumentális homlokzata, gazdagon díszített belső terei, márványoszlopai, szobrai és mennyezetfestményei a millennium korának építészeti igényességét tükrözik. A díszítéseken a korszak meghatározó művészei dolgoztak, közöttük Lotz Károly és Strobl Alajos is.

A palota azonban a második világháborút követő évtizedekben fokozatosan elveszítette eredeti funkcióját. Az igazságszolgáltatás intézményei kiköltöztek, az épület különböző részeit múzeumi és más intézményi célokra használták, többek között hosszú ideig itt működött a Néprajzi Múzeum is.

A korábbi Orbán-kormány 2016-ban döntött a történelmi épület helyreállításáról, a Steindl Imre Program keretében pedig 2017-ben megkezdődött a nagyszabású rekonstrukció. A munkálatok során nem egyszerű felújításra törekedtek, hanem arra, hogy a palota reprezentatív tereit a lehető legnagyobb történeti hitelességgel állítsák helyre. Ennek részeként rekonstruálták a díszterem színes üvegablakait, helyreállították a történelmi belső tereket és visszakerült eredeti helyére Strobl Alajos Justitia-szobra is, amely évtizedeken át hiányzott az épületből.

A tervek szerint 2027. március 15-én a Kúria ismét birtokba veheti történelmi otthonát, amelyet eredetileg is a magyar igazságszolgáltatás legmagasabb fórumának építettek.

A Nemzet Főtere ismét történelmi jelentőségéhez méltó arculatot kapott

A Kossuth tér átalakítása az elmúlt másfél évtized egyik legjelentősebb budapesti városépítészeti vállalkozása volt. A cél nem pusztán a közterület rendezése, hanem egy olyan nemzeti emlékhely kialakítása volt, amely méltó környezetet biztosít az Országháznak és Magyarország történelmi emlékezetének.

A tér megújításával visszakerültek korábbi helyükre a történelmi szobrok, új emlékhelyek létesültek, és gyökeresen átalakult a közterület arculata. A Nemzeti Összetartozás Emlékhelye a történelmi Magyarország településneveivel a nemzeti emlékezet egyik meghatározó helyszínévé vált, míg a tér építészeti rekonstrukciója egységesebb környezetet teremtett a Parlament és a környező történelmi épületek számára.

Az Igazságügyi Palota helyreállítása ennek a hosszú folyamatnak újabb fontos állomása. Különösen figyelemre méltó, hogy az épület éppen fennállásának 130. évfordulóján nyitotta meg néhány napra kapuit a látogatók előtt: október 20. és 23. között előzetes regisztrációval, vezetett sétákon ismerhetik meg az érdeklődők a felújított történelmi tereket.

Orbán Viktor titkárságának közleménye arra is emlékeztet, hogy ezek a beruházások nem egyik napról a másikra valósultak meg. Éveken át tartó tervezés, kutatás, műemléki helyreállítás és építési munka eredményeként nyerhették vissza régi szépségüket Budapest meghatározó épületei.

A megújult Igazságügyi Palota így nemcsak egy sikeres műemléki beruházás, hanem annak bizonyítéka is, hogy a magyar történelmi örökség megőrzése kézzelfogható, generációkon átívelő eredményeket teremthet. A kormányok változhatnak, de a helyreállított épületek, a megújult közterek és az évszázados művészeti értékek a magyar nemzet közös örökségét gazdagítják. Orbán Viktor üzenete pedig éppen erre irányítja rá a figyelmet: a nemzeti kormány által elindított és megvalósított nagyszabású helyreállítások eredményei nem egyetlen politikai közösségé, hanem az egész országé.