Alig néhány órával Magyar Péter parlamenti költségvetési beszéde után már a Miniszterelnökség előtt tüntettek a kulturális dolgozók. A kormány 2027-re átlagosan 10,7 százalékos nettó béremelést jelentett be, a szakszervezet azonban emlékeztetett: a Tisza választási programjában még 25 százalékos béremelés szerepelt. A múzeumok, könyvtárak és levéltárak munkatársai szerint a mostani ajánlat messze elmarad attól, amire az évek óta tartó bérharcuk után számítottak.

A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete hétfő délután négy órára hirdetett demonstrációt a Miniszterelnökség Alkotmány utcai épülete elé. A résztvevők között restaurátorok, muzeológusok, könyvtárosok, levéltárosok és közművelődési szakemberek is megjelentek, akik nemcsak magasabb fizetést, hanem kiszámítható életpályát és valódi ágazati bérrendezést követeltek. A demonstráció különlegessége az volt, hogy a dolgozók személyesen mondhatták el, milyen munkát végeznek a magyar kulturális örökség megőrzéséért, és ezért mennyi fizetést kapnak.

Negyven év munka után 328 ezer forint: ennyit ér a kulturális örökség megőrzése?

Az Indexnek nyilatkozó egyik restaurátor elmondta, hogy negyvenévnyi munkaviszony után mindössze nettó 328 ezer forintot keres, ráadásul ebben már a helyi és intézményi pótlékok is benne vannak. Egy PhD-fokozattal rendelkező levéltáros havi nettó 349 ezer forintról számolt be, míg Simonyi Erika, a Magyar Nemzeti Múzeum harmincéves szakmai tapasztalattal rendelkező főmuzeológusa, több mint negyven tudományos tanulmány szerzője 412 ezer forintot visz haza. Egy másik múzeumi szakember szerint az Év Kiállítása díjjal elismert tárlaton dolgozó művészettörténész kolléganője nettó 360 ezer forintot keres, miközben túlóradíjat sem kapott.

Dobrovits Orsolya, a szakszervezet vezetője szerint a hétfői bejelentés csalódást okozott a dolgozóknak. Úgy fogalmazott, ilyen szépen előadott, lényegében nulla százalékos béremelést még nem hallott. A szakszervezet értelmezése szerint ugyanis a 10,7 százalékos nettó növekedésbe az adókedvezmény hatását is beleszámíthatták, így a tényleges bruttó bérrendezés jóval kisebb lehet. A pontos szabályokat még nem ismerték, de az érdekképviselet elnöke így is egyértelművé tette álláspontját: a bejelentést arcul csapásként élték meg.

A dolgozók arra is felhívták a figyelmet, hogy a kulturális ágazatban a diplomák, tudományos fokozatok és az évtizedes tapasztalat sok esetben alig jelennek meg a fizetésekben. A szakszervezet szerint az átlagos bruttó bér körülbelül 460 ezer forint, miközben egy hasonló végzettségű pedagógus ennél lényegesen többet kereshet. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy több intézményben a túlórák kifizetése is problémás, a munkaerőhiány miatt pedig a megmaradt dolgozókra egyre több feladat hárul.

"Nem ezért váltottunk rendszert": a dolgozók a kampányígéreteket kérik számon

Modor Bálint, a Petőfi Irodalmi Múzeum szakszervezeti képviselője azt mondta, nem azért támogatták sokan a politikai változást, hogy végül adókedvezményekkel próbálják helyettesíteni az érdemi bérrendezést. Hangsúlyozta, hogy a nettó jövedelem adócsökkentésből származó növekedése nem javítja ugyanúgy a nyugdíj- és táppénzalapot, mint a bruttó fizetés tényleges emelése. A felszólalók szerint a kulturális szférában dolgozók számára már az albérlet kifizetése, a családalapítás vagy a lakáshitel felvétele is komoly nehézséget jelenthet.

A tiltakozók a kormányzati egyeztetés módját is kifogásolták. A szakszervezet szerint egy ilyen horderejű bérrendezést előzetes tárgyalásoknak kellene megelőzniük, ehelyett a dolgozók a miniszterelnök parlamenti beszédéből értesültek az emelés mértékéről. Csóti Csaba, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke arra emlékeztetett, hogy az előző kormány idején is gyakran kész döntéseket közöltek az érdekképviseletekkel, pedig a politikai változástól éppen másfajta hozzáállást vártak.

A KKDSZ továbbra is a kampányban ígért 25 százalékos emelést, a pedagógusbérekhez igazodó felzárkóztatást és többéves, kiszámítható bérpályát követel. A szakszervezet azt szeretné, hogy a jövő évi költségvetésben erre külön forrást biztosítsanak, és az emeléseknél elsősorban a legalacsonyabb fizetésű szakemberek helyzetét rendezzék. A tiltakozás szervezői jelezték, hogy amennyiben nem történik érdemi előrelépés, folytatják a demonstrációkat.

Magyar Péter hétfőn a parlamentben a 2027-es költségvetés eredményeit sorolta, miközben a kulturális dolgozók néhány utcával arrébb éppen azt próbálták elmagyarázni, hogy a bejelentett béremelés miért nem jelent számukra valódi megoldást. A kormányváltással kapcsolatban megfogalmazott várakozások és a mostani ajánlat között kézzelfogható feszültség alakult ki. A szakszervezetek nem újabb ünnepélyes bejelentéseket, hanem tárgyalásokat, kiszámítható bérrendezést és a választási ígéretek számon kérhető teljesítését követelik.