Újabb fordulatot vett Havasi Bertalan és a Miniszterelnökség hónapok óta húzódó illetményvitája. A Közszolgálati Döntőbizottság hatvan nappal meghosszabbította az eljárási határidőt, így továbbra sem született döntés arról, hogy a Magyar Péter miniszterelnök által májusban felmentett egykori helyettes államtitkár megkapja-e a jogos járandóságát. Havasi szerint a pénzt már bérszámfejtették, az adókat és járulékokat levonták, az összeget azonban nem utalták át. A Fidesz kommunikációs igazgatója szerint a késlekedés végül késedelmi kamatokkal és perköltségekkel terhelheti meg az államkasszát.
Hatvan nappal meghosszabbította a Közszolgálati Döntőbizottság a Havasi Bertalan által benyújtott közszolgálati panasz elbírálásának határidejét. Az október 20-án közölt döntés újabb két hónapos bizonytalanságot jelent abban a jogvitában, amely Magyar Péter miniszterelnök és Orbán Viktor korábbi sajtófőnöke között még májusban kezdődött. Havasi augusztus közepén fordult a testülethez, miután állítása szerint a Miniszterelnökség nem fizette ki a felmentési idejére járó illetményt. Az eredeti határidő október közepén járt volna le, a döntőbizottság azonban érdemi határozat helyett az eljárás meghosszabbításáról döntött.
Havasi meglehetősen ironikusan reagált a fejleményre. Szerinte különös, hogy ilyen hosszú időt igényel annak eldöntése, ki kell-e fizetni egy törvény alapján járó, már bérszámfejtett illetményt. A volt helyettes államtitkár azt is megjegyezte, hogy a költségvetés ezek szerint megengedheti magának a további késedelmi kamatokat és az esetleges perköltségeket. A Telex által megtekintett döntőbizottsági dokumentum nem tartalmazta a határidő-hosszabbítás indoklását, így egyelőre az sem ismert, miért van szükség további hatvan napra.
A karmelitai szóváltástól a fizetési vitáig
Az ügy előzménye a május 16-i, nagy nyilvánosságot kapott jelenet, amikor Magyar Péter a Karmelita kolostor bejárása közben szóváltásba keveredett Havasi Bertalannal. A két politikai szereplő között már akkor felmerült a felmentési pénz kérdése. Magyar közölte, hogy Havasi nem fog ilyen juttatást kapni, mire a helyettes államtitkár jelezte, hogy álláspontja szerint az összeg törvény alapján jár neki. A miniszterelnök még aznap felmentette Havasit helyettes államtitkári tisztségéből.
A jogvita középpontjában a felmentési időre járó illetmény áll, amely nem azonos a végkielégítéssel. A korábbi helyettes államtitkár 16 éves szolgálati jogviszonya alapján hat hónap felmentési időre tartott igényt, amelynek során a munkavégzés alól mentesülhetett, de álláspontja szerint az illetménye továbbra is megillette.
Havasi azt állítja, hogy a Magyar Államkincstár rendszerében az esedékes összegeket elszámolták, az adókat és járulékokat levonták, a tényleges kifizetés azonban elmaradt. A Miniszterelnökség a sajtó korábbi kérdéseire nem adott részletes magyarázatot a visszatartás okairól.
A helyzetet tovább bonyolította, hogy a Miniszterelnökség október 1-jei hatállyal, érdemtelenségre hivatkozva a kormányzati szolgálati jogviszonyát is megszüntette. Az indoklás szerint Havasi nyilvános politikai kijelentései alkalmasak voltak a közigazgatásba vetett bizalom súlyos rombolására. A döntés értelmében felmentési időre és végkielégítésre sem jogosult. Havasi ezt vitatja, szerinte politikai véleménynyilvánítását szankcionálták, ráadásul a jogviszony megszüntetése előtti időszakra járó illetményét sem lehetne visszatartani.
A jogvita folytatódik, a számla végül az államnál landolhat
A döntőbizottság mostani határozata nem jelenti sem Havasi követelésének elutasítását, sem annak elismerését. A testület egyelőre kizárólag az eljárási határidőt hosszabbította meg, így a vitatott illetmény jogszerűségéről és az esetleges kifizetési kötelezettségről továbbra sem született végleges döntés. Havasi korábban jelezte, hogy amennyiben a közszolgálati jogvita nem rendeződik számára elfogadható módon, közigazgatási pert indít. Augusztusban hivatali visszaélés gyanúja miatt is feljelentést tett, mert szerinte a járandósága visszatartása jogellenes.
Az ügy ugyanakkor túlmutat egy volt kormánytisztviselő személyes fizetési vitáján. A kérdés az, hogy egy politikailag kiélezett helyzetben a közszolgálati jogviszonyból eredő jogosultságok érvényesítése mennyire választható el a felek közötti konfliktustól.
Ha Havasi követelése végül megalapozottnak bizonyul, az államnak nemcsak az elmaradt összegeket, hanem adott esetben azok járulékos költségeit is rendeznie kellhet.
Az mindenesetre figyelemre méltó, hogy a májusban kirobbant konfliktus október végére sem rendeződött, a döntőbizottság pedig újabb hatvan napot kért az ügy elbírálására. Havasi Bertalan szerint egyszerűen a neki járó fizetésről van szó, a Miniszterelnökség pedig egyelőre nem adott nyilvános, részletes választ arra, miért nem történt meg a vitatott összegek kifizetése. A végső döntésig így nemcsak a jogvita marad nyitva, hanem az a kérdés is, hogy végül mennyibe kerülhet mindez az adófizetőknek.
