Komoly elégedetlenséget váltott ki a rendvédelmi dolgozók körében a Tisza-kormány 2027-re tervezett béremelése. Miközben Magyar Péter miniszterelnök az „igazságosság és fejlődés” költségvetéseként mutatta be a jövő évi büdzsét, a rendőrök egy része csalódottan fogadta a bejelentett, átlagosan 15 százalékos illetményemelést. A szakszervezetek szerint ennél lényegesen nagyobb bérrendezésre lenne szükség a súlyos létszámhiány és a pályaelhagyás megfékezéséhez. Pósfai Gábor belügyminiszter azonban úgy véli, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben már ez is óriási erőfeszítést jelent az ország számára.
Magyar Péter hétfőn ismertette a 2027-es költségvetés legfontosabb számait, amelyek szerint legalább 603 ezer állami alkalmazott bére emelkedik, összesen 677 milliárd forintos ráfordítással. A rendvédelmi területen mintegy 84 ezer dolgozót érint az átlagosan 15 százalékos fizetésemelés, amelyet differenciáltan hajtanának végre. Az alacsonyabb keresetűek egy része 20 százalék feletti emelésben részesülhet, míg a magasabb illetményűeknél, különösen a vezetői szinteken, 13 százalék körüli növekedéssel számolnak. A rendvédelmi igazgatási alkalmazottak és a nem hivatásos belügyi munkavállalók egységesen 15 százalékos emelést kapnának.
A bejelentés azonban nem azt a fogadtatást kapta, amelyre a kormány számíthatott. A Közszolgálati Rendőr Szakszervezet élesen bírálta a tervezetet, amelyet a korábban belengetett átfogó bérrendezéshez képest csalódást keltőnek tart. A Független Rendőr Szakszervezet főtitkára, Pongó Géza pedig arról beszélt, hogy saját felmérésük alapján az állomány legalább 50 százalékos illetményemelést tartana elfogadhatónak a további lemorzsolódás megállításához. A rendőrök egy része attól tart, hogy az új bérintézkedések nem lesznek elegendők a pálya vonzerejének helyreállításához, és folytatódhatnak a leszerelések.
Kilencezer ember hiányzik, de a miniszter szerint ez most a maximum
A rendőrség létszámproblémái nem új keletűek. Pósfai Gábor szeptemberben maga is arról beszélt, hogy a szervezet mintegy kilencezer fős létszámhiánnyal küzd, ezért a bérrendezés mellett az életpályamodell és a szolgálati lakások támogatási rendszerének átalakítására is szükség van. Azóta azonban kiderült, hogy 2026-ban már nem lesz általános rendvédelmi béremelés, a most meghirdetett intézkedések pedig csak jövőre léphetnek életbe. A szakszervezetek számára ezért különösen érzékeny kérdés, hogy a hosszú várakozás után bejelentett emelés elegendő lesz-e az állomány megtartásához.
Pósfai Gábor a Telexnek adott válaszában igyekezett megmagyarázni a kormány döntését. A belügyminiszter szerint hosszú évek óta nem történt hasonlóan átfogó illetményemelés a rendvédelemben, és a jelenlegi gazdasági körülmények között a 15 százalékos növekedés jelentős költségvetési vállalás. Hangsúlyozta, hogy a 2008 óta változatlan, 38 650 forintos rendvédelmi illetményalapot 42 515 forintra emelik, emellett módosítják a hivatásos pótlékokat is. A miniszter számításai szerint az intézkedések a hivatásos állománynál mintegy bruttó százezer forintos keresetnövekedést eredményezhetnek.
A tárcavezető azt is bejelentette, hogy új, preferált szervezeti pótlékot vezetnek be, amely elsősorban a budapesti és Pest vármegyei bűnügyi, valamint közrendvédelmi területeken dolgozókat érintené. Ezeken a helyeken különösen jelentős a létszámhiány. Pósfai ugyanakkor a jelenlegi helyzetért elsősorban a korábbi kormányokat tette felelőssé, hangsúlyozva, hogy négy-öt hónap alatt nem lehet felszámolni évtizedek mulasztásait.
Az ígéretek után most a számokkal szembesülnek a rendvédelmisek
A belügyminiszter érvelése ugyanakkor nem változtat azon, hogy a szakszervezetek és a dolgozók egy része a bejelentettnél jóval nagyobb bérrendezésben reménykedett. A rendvédelmi pálya megtartóerejét ráadásul nem kizárólag a fizetés határozza meg, hanem a szolgálati terhelés, a túlórák, a kiszámítható előmenetel és a munkakörülmények is. Ha ezekben nem történik érdemi javulás, önmagában egy százalékos béremelés sem feltétlenül állítja meg a tapasztalt dolgozók távozását.
A kormány számára különösen kellemetlen lehet, hogy a közszférában meghirdetett béremelések éppen azok körében váltanak ki elégedetlenséget, akik hosszú ideje várnak átfogó rendezésre. A rendvédelmi dolgozók mellett más ágazatok érdekképviseletei is jelezték, hogy a 2027-es költségvetésben szereplő összegek nem minden esetben felelnek meg a korábbi várakozásoknak.
Magyar Péterék most azzal szembesülnek, hogy a költségvetési táblázatokban szereplő százalékok és a munkavállalók elvárásai között jelentős különbség lehet. Pósfai Gábor szerint a 15 százalékos emelés óriási erőfeszítés, a rendőrök egy részének azonban ez továbbra sem jelent megnyugtató választ a megélhetési és szolgálati problémákra. A kérdés az, hogy a kormány képes lesz-e olyan hosszú távú bérrendezést kialakítani, amely nemcsak a költségvetésben mutat jól, hanem a rendvédelmi pálya vonzerejét is helyreállítja.
