Nagy lendülettel, három kormányszóvivővel indult neki a kormányzásnak Magyar Péter, ám öt hónappal később már alig látni együtt a hangzatos ígéretekkel bemutatott kommunikációs csapatot. Köböl Anita, Szondi Vanda és Magyar Éva kezdetben közösen ismertették a kabinet döntéseit, a kínos sajtótájékoztatók után azonban fokozatosan háttérbe szorultak. A kormányzati tájékoztatókat egyre inkább maga Magyar Péter vagy Vitézy Dávid tartja, miközben a három szóvivő továbbra is helyettes államtitkári rangban dolgozik, közben pedig a fizetési sáv felső határa bruttó 2,5 millió forintra emelkedett.
Felmerül tehát a kérdés: mi szükség van három, ilyen magas rangú kormányszóvivőre, ha a legfontosabb feladatukat rendszeresen más végzi el helyettük?
Magyar Péter májusban még látványos politikai újításként jelentette be, hogy a Tisza-kormánynak nem egy, hanem rögtön három szóvivője lesz. A két korábbi RTL-es újságíró, Szondi Vanda és Magyar Éva, valamint az ATV-től érkező Köböl Anita bemutatásakor a miniszterelnök a sajtószabadságról, az átláthatóságról és az újságírói kérdések megválaszolásának fontosságáról beszélt. Az új kabinet kommunikációja elvileg szakítani kívánt a korábbi gyakorlattal, a nyilvánosság rendszeres és érdemi tájékoztatását ígérve. Ehhez képest az első hónapok tapasztalatai meglehetősen kiábrándító képet mutatnak.
A három szóvivő kezdetben együtt jelent meg a kormányzati sajtótájékoztatókon, ahol felváltva olvasták fel a kabinet döntéseit.
A gondok akkor kezdődtek, amikor az újságírók a felolvasott közleményeken túlmutató kérdéseket tettek fel.
A Magyar Nemzet beszámolója szerint nem egyszer előfordult, hogy a szóvivők nem tudtak érdemi választ adni, arra hivatkoztak, hogy a kormány nem tárgyalta az adott kérdést, vagy későbbi tájékozódást ígértek. A helyzet azért különösen visszás, mert mindhárman jelentős televíziós újságírói tapasztalattal érkeztek a kormányzatba, és korábban nekik kellett volna kicsikarniuk a válaszokat a politikusokból, most viszont sokszor éppen a válaszadással gyűlik meg a bajuk.
Az ingyenmunkától a milliós államtitkári illetményekig
A történet egyik legérdekesebb epizódja május végén történt, amikor a kormányszóvivők egy sajtótájékoztatón arról beszéltek, hogy társadalmi munkában, fizetés nélkül látják el feladataikat. A helyzet azonban gyorsan megváltozott: Magyar Péter május 28-i hatállyal mindhármukat a Miniszterelnökség helyettes államtitkárává nevezte ki. Néhány héttel később pedig a kormány megemelte a helyettes államtitkárok illetményének felső határát, amely így bruttó 2,1 millióról 2,5 millió forintra nőtt. A három szóvivő tényleges fizetése nem ismert, de a kinevezésükhöz kapcsolódó illetménysáv már önmagában is indokolttá teszi a munkájuk eredményességének vizsgálatát, különösen annak fényében, hogy az elmúlt hónapokban látványosan megváltozott a kormányzati kommunikáció gyakorlata.
A három szóvivő egyre ritkábban tart önálló sajtótájékoztatót, helyettük jellemzően Magyar Péter vagy Vitézy Dávid ismerteti a kormányüléseken történteket, és a szóvivők közül sok esetben már csak egyetlen személy jelenik meg, aki elsősorban a sajtótájékoztató lebonyolításában vesz részt. Ha valóban ez lett a munkamegosztás, jogosan merül fel, miért szükséges továbbra is három helyettes államtitkári rangú tisztségviselő ugyanarra a feladatkörre.
Sajtótájékoztatók helyett Facebook-videók és életmódtanácsok
A hagyományos sajtótájékoztatók helyett a szóvivők egyre gyakrabban közösségi médiás tartalmakban jelennek meg. Köböl Anita például társasjáték segítségével mutatta be az egészségügyi várólisták csökkentésére vonatkozó kormányzati elképzeléseket, Szondi Vanda pedig Gyurkó Szilvia gyermekvédelmi államtitkárral készített interjút, miközben Instagram-oldalán életmóddal és önmegvalósítással kapcsolatos bejegyzéseket is közzétett.
A közösségi média használatával természetesen nincs probléma, de egy kormányszóvivő elsődleges feladata mégsem a Facebook-közönség szórakoztatása. A tét az, hogy a kabinet döntéseiről a sajtó és rajta keresztül az állampolgárok érdemi tájékoztatást kapjanak. Egy gondosan megszerkesztett videóban könnyű elmondani, amit a kormány szeretne hallatni, ott azonban már nem áll fel egy újságíró, hogy rákérdezzen a kellemetlen részletekre.
Mindez különösen érdekes annak fényében, hogy Magyar Péter hivatalba lépésekor éppen a kérdések elől elbújó kormányzás felszámolását ígérte. Most viszont a kormánykritikus szerkesztőségek kérdezési lehetőségeivel kapcsolatban is panaszok jelentek meg, miközben egyes kormányülések után hosszabb ideig nem tartottak hagyományos sajtótájékoztatót. A hangzatos ígéretek és a tényleges gyakorlat közötti különbséget aligha lehet újabb kommunikációs kampánnyal eltüntetni.
Három kinevezésből egy működő kommunikációs rendszer sem lett?
A Tisza-kormány szóvivői rendszerének története jól példázza, hogy a látványos személyi kinevezések önmagukban nem teremtenek hatékony kormányzati működést. Magyar Péter három ismert televíziós szereplőt igazolt le, magas állami pozíciót biztosított számukra, majd néhány hónappal később ismét maga kezdte uralni a kormányzati sajtótájékoztatókat. A kérdés már csak az, hogy az eredeti elképzelés miért nem működött a meghirdetett formában, és pontosan milyen feladatokat látnak el jelenleg a szóvivők.
A miniszterelnöknek érdemes lenne egyszer világosan elmagyaráznia, hogy miért van szükség három helyettes államtitkári rangú kormányszóvivőre, ha a kormány döntéseit jellemzően ő maga vagy valamelyik minisztere ismerteti. Mert a kommunikációs rendszer hatékonyságát nem a kinevezések száma, a látványos bemutatkozó videók vagy a Facebook-követők mennyisége határozza meg, hanem az, hogy a kormány képes-e válaszolni a neki feltett kérdésekre. Ebből pedig öt hónap után jóval többet kellene felmutatnia Magyar Péteréknek.
