Az autópályák után a hulladékgazdálkodásban is hozzányúlna a korábbi kormány által kialakított koncessziós rendszerhez Magyar Péter kabinetje. Gajdos László miniszter bejelentette, hogy lezárult a 35 évre szóló hulladékgazdálkodási koncesszió felülvizsgálatának első szakasza, a következő lépés pedig a szerződéses feltételek újratárgyalása lehet. A tét jelentős: az ország teljes hulladékkezelési rendszerének jövője, a helyi szolgáltatók helyzete és a lakossági szemétszállítás működése is érintett.

Újabb jelentős koncessziós megállapodás kerülhet a Tisza-kormány célkeresztjébe. A Mol-csoporthoz tartozó Mohu által működtetett hulladékgazdálkodási rendszer felülvizsgálatának első szakasza befejeződött, és a következő hetekben megkezdődhetnek a szerződés jövőjéről szóló egyeztetések. A fejleményt maga a Mohu is megerősítette, miután Gajdos László élő környezetért felelős miniszter az M1 Híradóban beszámolt a kormányzati vizsgálat eredményéről. A társaság közleményében üdvözölte a tájékoztatást, és hangsúlyozta, hogy együttműködik a kormányzattal.

A hulladékgazdálkodási koncessziót 35 évre ítélték oda, így a szerződés felülvizsgálata jóval túlmutat egy egyszerű szolgáltatói megállapodás módosításán. A jelenlegi rendszer hosszú évtizedekre meghatározza, milyen feltételekkel történik Magyarországon a hulladék begyűjtése, feldolgozása és újrahasznosítása.

A miniszter szerint az egész hulladékgazdálkodás átalakításra szorul

Gajdos László már október 8-án, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének rendezvényén jelezte, hogy a kormány nem elégedett a jelenlegi rendszer teljesítményével. A miniszter szerint Magyarország jelentős lemaradásban van a körforgásos gazdaság megvalósításában, ezért átfogó változtatásokra van szükség. A problémák között a hulladéklerakók magas számát és az újrahasznosítás alacsony arányát emelte ki.

A kormány fejlesztési elképzelései között szerepel a hulladékudvarok hálózatának bővítése, a korszerűbb feldolgozási technológiák alkalmazása, valamint a lakossági szelektív hulladékgyűjtés egyszerűsítése. A tervezett változtatások ugyanakkor komoly beruházásokat igényelhetnek. Egyelőre nem ismert, hogy ezek finanszírozását milyen arányban vállalná az állam, a koncessziós társaság vagy a rendszerben részt vevő többi gazdasági szereplő.

A kormányzati felülvizsgálat egyik legfontosabb kérdése ezért az lehet, hogy a jelenlegi szerződéses konstrukció megfelelő ösztönzőket és pénzügyi feltételeket biztosít-e a szükséges fejlesztésekhez.

A Mohu szerint zavartalan a szemétszállítás, de a háttérben vita bontakozott ki

A koncessziós társaság közleményében igyekezett megnyugtatni a lakosságot: állítása szerint a hulladékszállítás változatlan rendben működik, és a helyi szolgáltatókkal folytatott együttműködés is folyamatos. A Mohu közölte, hogy a helyi hulladékgazdálkodási vállalatok jelentős részével már megállapodott a következő időszakra vonatkozó feladatokról, az ország további területein pedig még zajlanak az egyeztetések.

A háttérben ugyanakkor szakmai konfliktus is kibontakozott. A társaság egy meg nem nevezett szervezetet azzal vádolt, hogy megalapozatlan információkat terjeszt a szolgáltatói megállapodásokról, amelyek szerinte az ellátásbiztonságot is veszélyeztethetik.

A közleményből nem derül ki, pontosan melyik szervezetről van szó, de a Magyar Nemzet felvetette, hogy a vita a Hulladékgazdálkodók Országos Szövetségével állhat összefüggésben, amely korábban részletes javaslatcsomagban bírálta a koncessziós rendszer működését. A szakmai szervezet többek között a versenyjogi kérdésekre, a koncesszor piaci erőfölényére és a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer problémáira hívta fel a figyelmet. A kifogások alapján a felülvizsgálat során a hulladékkezelés hatékonysága mellett a piaci szereplők közötti viszonyok is napirendre kerülhetnek.

Az autópályák, a kaszinók és a dohánykoncessziók után következhet a Mohu

A hulladékgazdálkodási szerződés felülvizsgálata egy szélesebb kormányzati folyamat része. Magyar Péter kabinetje korábban már több, hosszú távra megkötött koncessziós megállapodás feltételeit is vizsgálni kezdte.

Az egyik legjelentősebb ügy az autópálya-koncesszió, amelyet 2022-ben, ugyancsak 35 évre kötöttek meg. A kormány szeptemberben jogi és gazdasági aggályokat fogalmazott meg a konstrukcióval kapcsolatban, és tárgyalásokat kezdeményezett a szerződés rendezésére. A kabinet arra az esetre is intézkedési javaslatot kért, ha a megállapodás módosításáról nem sikerülne egyezségre jutni. Emellett megkezdődött a korábban odaítélt kaszinó- és dohánykoncessziók felülvizsgálata is.

A folyamat politikai és gazdasági jelentősége egyaránt számottevő. A hosszú távú koncessziók olyan szerződéses kötelezettségeket teremtenek, amelyek több kormányzati cikluson keresztül meghatározzák az állam mozgásterét, módosításuk vagy megszüntetésük ezért komoly jogi és pénzügyi következményekkel járhat.

A felülvizsgálat körül korábban a kormányoldalon kívülről is megfogalmazódtak kifogások. Hadházy Ákos szeptemberben Gajdos Lászlóval egyeztetett, miután felvetette, hogy a koncesszió vizsgálatában részt vevő Kolesár Gergely helyettes államtitkár korábban a Molnál dolgozott. A megbeszélés után mindketten eredményesnek nevezték az egyeztetést, Hadházy pedig jelezte, hogy figyelemmel kíséri a folyamatot.

A Mohu-koncesszió ügyében a következő hetek tárgyalásai mutathatják meg, hogy a kormány szerződésmódosításra, a rendszer mélyreható átalakítására vagy ennél radikálisabb változtatásra készül. A hulladékszállítás folyamatossága mellett a legfontosabb kérdés az lesz, hogy az új feltételek javítják-e a szolgáltatások színvonalát, és milyen pénzügyi következményekkel járnak az állam, a vállalkozások és a lakosság számára.