Nagy-Britanniában már nem kizárólag a hadsereg felkészítéséről beszélnek egy esetleges háború kapcsán. Sir Roly Walker, a brit szárazföldi haderő vezérkari főnöke szerint elérkezett az idő, hogy a politikai vezetés a lakossággal is őszintén közölje, milyen veszélyekkel nézhet szembe az ország, és milyen személyes áldozatokat követelhet a nemzet védelme. A katonai vezető korábban már arra figyelmeztetett, hogy a brit hadseregnek mindössze néhány éve lehet felkészülni egy nagyobb nemzetközi konfliktusra.

Egyre határozottabban sürgeti Nagy-Britannia háborús felkészülését Sir Roly Walker. A brit hadsereg vezérkari főnöke ezúttal az észak-yorkshire-i Catterick katonai bázison, mintegy hétszáz katona előtt beszélt arról, hogy az ország védelme a jövőben a teljes társadalomtól áldozatvállalást követelhet. A katonai vezető szerint a brit közvélemény hosszú időn keresztül hozzászokott ahhoz, hogy a háború távoli konfliktusokat jelent, amelyekben legfeljebb a hivatásos fegyveres erők vesznek részt. Úgy véli azonban, hogy ez a korszak véget érhet, ezért a politikusoknak mielőbb fel kell készíteniük az embereket a megváltozott biztonsági helyzetre.

"Nagyon hamar a politikai vezetőinknek el kell kezdeniük egy őszinte párbeszédet a polgárokkal arról, hogy mi is történik velünk és milyen kockázatokkal szembesülünk"- fogalmazott Walker.

A vezérkari főnök hangsúlyozta, hogy minden állampolgárnak szerepe lehet a nemzet védelmében, és a társadalomnak meg kell értenie, milyen személyes felelősséggel járhat egy súlyos katonai válság.

A hadsereg után már a civileket is felkészítenék

Walker kijelentései illeszkednek azokhoz a korábbi brit katonai elképzelésekhez, amelyek a társadalom szélesebb körű válságfelkészítését sürgetik. A brit hadvezetés szerint a lakosságnak olyan helyzetekre is készen kell állnia, amelyek jelentős fennakadásokat okozhatnak az ország mindennapi működésében.

A javaslatok között polgári védelmi és válságkezelési programok is szerepelnek, melyek nem kizárólag háborús helyzetekre vonatkoznának, hiszen természeti katasztrófák, infrastruktúrát érő támadások vagy más súlyos krízisek esetén is szükség lehet a lakosság szervezett felkészítésére.

A katonai vezetés ugyanakkor egyértelműen a romló nemzetközi biztonsági helyzettel indokolja a sürgetést. A korábbi brit kormányfő, Keir Starmer már ígéretet tett a háborús felkészülés erősítésére, az átfogó társadalmi program azonban a beszámolók szerint nem valósult meg. A feladat így Andy Burnham jelenlegi miniszterelnök kormányára várhat.

A legfontosabb változás a brit katonai gondolkodásban az, hogy a hadsereg vezetése a nemzet védelmét egyre inkább össztársadalmi feladatként kezeli, ez pedig szükségszerűen felveti, hogy egy esetleges konfliktus milyen kötelezettségekkel járhatna a civil lakosság számára.

Walker már 2024-ben hároméves határidőről beszélt

A vezérkari főnök figyelmeztetése nem előzmény nélküli. Walker 2024-es kinevezésekor arról beszélt, hogy a brit hadseregnek három éve lehet felkészülni egy olyan biztonsági környezetre, amelyben Oroszország, Kína, Irán és Észak-Korea jelentette fenyegetésekkel kell számolnia. A katonai vezető akkor úgy értékelte, hogy az ukrajnai háború lezárása sem feltétlenül csökkenti az Oroszországból eredő veszélyeket. Megítélése szerint Moszkva a háború következtében meggyengülhet, de továbbra is jelentős katonai képességekkel rendelkezhet, és ellenségesen viszonyulhat azokhoz az államokhoz, amelyek Ukrajnát támogatták.

A hároméves időtáv alapján Walker már 2027-re olyan haderőt szeretett volna látni, amely képes alkalmazkodni egy nagyobb katonai konfliktus követelményeihez. A mostani nyilatkozat azt jelzi, hogy a brit hadvezetés továbbra is sürgetőnek tartja a felkészülést.

Ez azonban önmagában nem jelenti azt, hogy Nagy-Britannia háborúba lépéséről döntés született volna, egyelőre Walker a katonai készenlét és a társadalmi ellenálló képesség megerősítését szorgalmazza egy általa súlyosnak ítélt fenyegetési környezetben.

Emberhiánnyal és fejlesztési gondokkal küzd a brit haderő

A brit katonai vezetés figyelmeztetéseinek különös súlyt ad a fegyveres erők állapota. Nagy-Britannia hadserege hosszabb ideje létszámproblémákkal küzd, miközben a szárazföldi haderő, a légierő és a haditengerészet modernizációja is jelentős forrásokat igényel. Walker korábban maga is hangsúlyozta, hogy Nagy-Britannia közepes méretű szárazföldi hadsereggel rendelkezik, ezért egy elhúzódó, nagy intenzitású háború egészen más követelményeket támasztana vele szemben, mint az elmúlt évtizedek külföldi katonai műveletei.

A modern hadviselés ráadásul messze túlterjed a frontvonalakon. Az energiaellátás, a közlekedés, a távközlés és az egészségügyi rendszer működése is kulcsfontosságúvá válhat, ezért a hadvezetés szerint a társadalom felkészültsége közvetlenül befolyásolja az ország védekezőképességét.

A háború lehetősége már a brit belpolitika napirendjén van

Sir Roly Walker legújabb felszólalása jól mutatja, milyen jelentős változás történt az európai biztonságpolitikai gondolkodásban az ukrajnai háború elhúzódásával. A katonai vezetők már nemcsak a fegyveres erők fejlesztését sürgetik, hanem azt is, hogy a politikai döntéshozók készítsék fel a társadalmat egy esetleges súlyos konfliktus következményeire. A brit kormány előtt így egyszerre áll a haderő fejlesztésének, a polgári védelem megerősítésének és a lakosság tájékoztatásának feladata. A felkészülés ugyanakkor jelentős politikai vitákat is kiválthat, különösen akkor, ha a tervek a lakosság mindennapi életét, az állami kiadásokat vagy az állampolgári kötelezettségeket is érintik.

Walker üzenete világos: a brit katonai vezetés szerint egy jövőbeli háború terheit már nem lehetne kizárólag a hadseregre hárítani. A kérdés most az, hogy a politikai vezetés milyen konkrét intézkedésekkel válaszol erre a figyelmeztetésre, és milyen szerepet szán a civil lakosságnak a nemzet védelmében.