A Tisza-kormány Miniszterelnöksége nyilvános térképen gyűjtötte össze annak a közel húszezer civil szervezetnek az adatait, amelyek 2022 óta állami támogatásban részesültek. Ruff Bálint tárcája a több száz milliárd forintos támogatási összeget az előző kormány elszámoltatásának politikai keretébe helyezte, miközben azt hangsúlyozta, hogy a cél nem a civil szervezetek megbélyegzése, hanem az állami támogatások átláthatósága.

Az átláthatóság önmagában nehezen kifogásolható cél. Ruff Bálint politikai és üzleti előéletének áttekintése azonban felvet egy kényelmetlen kérdést: ha a Tisza-kormány ennyire fontosnak tartja annak bemutatását, hogy magyar civil szervezetek milyen állami forrásokhoz jutottak, ugyanilyen részletességgel kívánja-e feltárni azokat a politikai, civil és kampányhálózatokat is, amelyek külföldi pénzekből működtek, illetve amelyekhez a jelenlegi kormány egyes szereplői korábban kapcsolódtak?

Ruff esetében ugyanis nem egyszerű politikai ismeretségekről beszélünk.

Az SZDSZ-től Botkán és Márki-Zayon át a Tiszáig

Ruff Bálint politikai pályája jóval Magyar Péter megjelenése előtt kezdődött. A 2000-es években Horn Gábor mellett dolgozott a Miniszterelnöki Hivatalban, majd Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter kabinetfőnöke lett. Később Botka László politikai környezetében vállalt szerepet, 2017-ben pedig az MSZP miniszterelnök-jelöltjeként induló Botka kampányának egyik fontos stratégája volt. A kampány összeomlása után Ruff Szegeden maradt, ahol 2017 novemberétől 2024 szeptemberéig önkormányzati főtanácsadóként dolgozott.

A szegedi önkormányzat egy közérdekű adatigénylésre azt közölte, hogy Ruff saját tanácsadócégével, az Invisible Hand Tanácsadó Kft.-vel nem kötött szerződést, Ruff személyesen állt munkaviszonyban a Polgármesteri Hivatallal. Ez azért fontos pontosítás, mert a nyilvános politikai vitában többször összekeveredett Ruff személyes tanácsadói munkája saját vállalkozásának tevékenységével.

A későbbi években Ruff Pikó András józsefvárosi polgármester környezetében is dolgozott, majd 2021-ben Márki-Zay Péter kampánya körül is feltűnt. Az Index összefoglalója szerint Ruff Tóth Péterrel, Magyar Péter későbbi kampányfőnökével együtt próbált stratégiai tanácsokat adni Márki-Zaynak.

Mindez azonban csak a politikai életrajz. Az igazán érdekes rész Ruff egyik korábbi üzleti érdekeltségéhez vezet.

Call To Action: Ruff tulajdonos volt a 2022-es kampány idején

Ruff Bálint 2016 és 2023 között tulajdonos volt a Call To Action Hungary Kft.-ben, amely telefonos kampányokkal, call centeres szolgáltatásokkal, robothívásokkal, tömeges SMS-küldéssel, adatbázis-építéssel és politikai marketinggel is foglalkozott. Ez önmagában természetesen nem jelent semmilyen szabálytalanságot.

A cég neve azonban bekerült a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 2022-es ellenzéki kampány adatkezeléséről készült jelentésébe, méghozzá nem mellékesen.

A NAIH 2022-ben 112 olyan panaszt kapott, amelyekben választópolgárok azt kifogásolták, hogy hozzájárulásuk nélkül keresték őket politikai telefonhívásokkal olyan telefonszámokon, amelyek nem szerepeltek nyilvános telefonjegyzékben. A hatóság ezért hivatalból vizsgálni kezdte, kik, milyen forrásból és milyen jogalappal használták fel ezeket az adatokat.

A vizsgálat során a NAIH visszafejtette a politikai hívások mögötti szerződéses láncolatot. A hatóság által készített ábrán külön szerepel a Call To Action, a DatAdat Kft., illetve az osztrák Datadat GmbH. A NAIH megállapítása szerint a DatAdat-cégcsoporton keresztül lebonyolított politikai hívásokhoz a Call To Action Hungary Kft. saját marketingadatbázisát használták. Ez már nem publicisztikai feltételezés, hanem hatósági dokumentumban szereplő megállapítás.

A NAIH olyan jelentősnek ítélte a kérdést, hogy külön adatvédelmi hatósági eljárást indított annak vizsgálatára, honnan származott a Call To Action adatbázisa, és jogszerű volt-e annak felhasználása.

A NAIH 2024. február 1-jei jelentése szerint külön adatvédelmi hatósági eljárás indult a Call To Action Hungary Kft. marketingadatbázisának forrása és jogszerűsége miatt. Ennek az eljárásnak a nyilvánosan elérhető, egyértelműen azonosítható lezáró döntését jelenleg nem találtuk meg a NAIH közzétett adatvédelmi jelentései között.

Ez azért lényeges, mert Ruff 2022-ben, amikor a kifogásolt politikai hívások történtek, még tulajdonosa volt a vállalkozásnak.

Ebből azonban nem következik automatikusan Ruff személyes adatkezelői vagy jogi felelőssége. Tulajdonosi státusz, ügyvezetői tevékenység, adatkezelői döntés és konkrét kampányszerződés négy különböző dolog, ezért ezt a kapcsolatot nem szabad összemosni. Az időbeli és üzleti kapcsolat viszont dokumentált.

A DatAdat-szál sem politikai legenda

A NAIH jelentése alapján a DatAdat körüli szerződéses struktúra sem egyszerű sajtófeltételezés volt. A hatóság szerint a Datadat GmbH, a DatAdat Professional Kft. és a Datadat OÜ között tulajdonosi és ügyvezetői átfedések mutatkoztak, és a cégek munkatársai azonos @datad.at domainhez tartozó e-mail-címeket használtak. A Datadat GmbH ugyanakkor azt közölte a hatósággal, hogy a vizsgált időszakban sok megbízó számára dolgozott, a projektadatokat pedig a megbízások teljesítése után törölte, ezért a konkrét politikai hívások megrendelőjét utólag nem tudta azonosítani.

A NAIH különösen problematikusnak tartotta, hogy politikai véleményhez kapcsolódó magyar személyes adatok külföldön történő tárolása és feldolgozása megnehezítheti az adatok útjának ellenőrzését, és adatvédelmi, adatszuverenitási, sőt bizonyos helyzetekben nemzetbiztonsági kérdéseket is felvethet.

A Call To Action tehát nem pusztán egy, az ellenzéki politikusokkal kapcsolatban álló tanácsadócégként jelent meg ebben a történetben, hanem olyan vállalkozásként, amelynek saját marketingadatbázisa ténylegesen része lett a DatAdaton keresztül lebonyolított politikai kampányhívásoknak.

Közben milliárdok érkeztek külföldről a 2022-es ellenzéki kampány környezetébe

A 2022-es választások után külön vizsgálat tárgya lett az ellenzéki kampány külföldi finanszírozása is.

A Nemzeti Információs Központ 2023. január 24-i összesítése szerint az Action for Democracytól az addig azonosított magyarországi kedvezményezettekhez összesen 3 174 076 395 forint érkezett. A kedvezményezettek között volt a Mindenki Magyarországa Mozgalom, az Oraculum 2020 Kft. és a DatAdat Professional Kft. is; utóbbi közvetlenül 147 941 520 forintot kapott az amerikai szervezettől. A nyilvánosságra került kampányelszámolásokról szóló korabeli beszámolók szerint az MMM mintegy 1,4 milliárd forintot fizetett ki a DatAdat-csoportnak.

A nyilvánosságra hozott NIK-adatok szerint a DatAdat Professional Kft. közvetlenül 147 941 520 forintot kapott az Action for Democracytól, míg a Mindenki Magyarországa Mozgalomhoz 1 848 603 106 forint érkezett. Az Oraculum 2020 Kft. az Action for Democracytól 1 082 864 792 forintot kapott, a NIK szerint pedig egy svájci alapítványtól további mintegy 887 millió forint érkezett hozzá, így a két külföldi forrásból származó összeg megközelítette a kétmilliárd forintot.

A NIK összesítésének értelmezésével kapcsolatban ugyanakkor viták és bizonyíthatóan vitatott tételek is megjelentek. A Laokoon Cinema Kft. például jelezte, hogy az Action for Democracytól kapott 4,24 millió forintját nem választási kampányra kapta: a támogatásról 2022 júniusában, már az országgyűlési választás után állapodtak meg, és azt a Nádas Péterről készülő dokumentumfilm finanszírozására fordították. Az Oraculum 2020 Kft. tulajdonosa szintén vitatta a NIK értelmezését, és azt állította, hogy a külföldről érkező összegek szerződéses szolgáltatások ellenértékei voltak, nem pedig ellenzéki kampánytámogatások.

Mindez fontos figyelmeztetés arra, hogy a NIK által azonosított teljes külföldi pénzösszeget nem indokolt automatikusan egyetlen homogén ellenzéki kampánykasszaként kezelni. Ettől függetlenül dokumentált, hogy jelentős külföldi források érkeztek olyan szervezetekhez és vállalkozásokhoz, amelyek közül több részt vett a 2022-es ellenzéki politikai kommunikációban vagy annak szolgáltatói infrastruktúrájában. Az is dokumentált, hogy az Action for Democracy közvetlenül 147 941 520 forintot utalt a DatAdat Professional Kft.-nek.

Eljutott-e ebből pénz Ruff Bálint cégéhez?

Ez az a pont, ahol a bizonyított tény és a politikailag csábító következtetés között határt kell húzni.

A jelenleg hozzáférhető dokumentumok alapján nem sikerült olyan számlát, szerződést, banki átutalást vagy hatósági megállapítást találni, amely bizonyítaná, hogy az Action for Democracytól érkezett pénzből közvetlenül a Call To Action Hungary Kft. vagy Ruff Bálint részesült volna.

A következő láncolat tehát jelenleg nem bizonyított: Action for Democracy → DatAdat → Call To Action → Ruff Bálint.

Amit bizonyítani lehet, az ennél valamivel másabb, de önmagában sem érdektelen.

Az Action for Democracy jelentős összegeket juttatott a 2022-es ellenzéki politikai kampány környezetében működő szereplőknek, köztük közvetlenül a DatAdatnak. A DatAdat-cégcsoporton keresztül lebonyolított politikai hívásokhoz a NAIH szerint a Call To Action saját marketingadatbázisát használták. Ruff pedig ebben az időszakban tulajdonosa volt a Call To Actionnek.

Ez egy dokumentálható kapcsolati lánc, de nem bizonyított pénzügyi lánc.

Közel 300 millió forint ment telefonos és SMS-es mozgósításra

A Mindenki Magyarországa Mozgalom nyilvánosságra hozott 2022-es főkönyvi elszámolása alapján jelentős összegeket fordítottak digitális és telefonos elérésre. Az elszámolásból készült korabeli összesítések szerint mintegy 117 millió forint ment SMS-küldésre, 46 millió forint interaktív robothívásokra, további 127 millió forint pedig call centeres tevékenységre.

Ez a három tétel együttesen mintegy 290 millió forintos kiadást jelentett.

A Call To Action éppen olyan szolgáltatási területen működött, amelybe a telefonos kampánytevékenység is beletartozott, miközben a NAIH későbbi vizsgálata azt is megállapította, hogy a DatAdat-cégcsoporton keresztül lebonyolított politikai hívások esetében a Call To Action Hungary Kft. saját marketingadatbázisából történtek hívások.

A két tény azonban önmagában nem bizonyítja, hogy a mintegy 290 millió forintos kiadásokból bármilyen összeg a Call To Actionhöz került volna. A jelenleg rendelkezésünkre álló dokumentumok alapján azt sem lehet megállapítani, hogy a Call To Action a 2022-es kampányban pontosan mely politikai szereplőkkel, milyen szolgáltatásokra és milyen összegekre kötött szerződéseket.

Éppen ezeknek a szerződéseknek, számláknak és megrendelői kapcsolatoknak az ismerete dönthetné el, hogy a NAIH által dokumentált adatbázis-kapcsolaton túl létezett-e közvetlen pénzügyi kapcsolat is.

Ruff később kilépett a Call To Actionből

Ruff 2023-ban megszüntette tulajdonosi kapcsolatát a Call To Actionnel. A társaság azonban ezt követően is politikai kampányokra alkalmas szolgáltatásokat kínált, beleértve a tömeges hívást, SMS-küldést és adatbázis-kezelést.

Ruff eközben egyre inkább a nyilvános politikai elemzői szerep felé fordult, és a Partizán Vétó című műsorának egyik meghatározó szereplője lett. Innen vezetett az útja Magyar Péter környezetébe, majd a 2026-os választások után a Miniszterelnökség élére.

A Partizán mögött működő szervezet korábban külföldi támogatásokat is kapott. A Radio Free Europe 2022-ben arról számolt be, hogy a National Endowment for Democracy 98 ezer dollárral támogatta a Partizán választási országjárását. Ez a támogatás azonban még Ruff Vétóban való szereplése előtt történt, ezért ebből semmilyen következtetés nem vonható le Ruff személyes finanszírozására.

Ruff és a Partizán között ugyanakkor dokumentáltan vállalkozási szerződés állt fenn. Amikor 2026 áprilisában kiderült, hogy Ruff a Tisza-kormány Miniszterelnökséget vezető minisztere lesz, Gulyás Márton, a Partizán főszerkesztője azt közölte, hogy megindították a Ruff-fal fennálló vállalkozási szerződés azonnali lezárását. Gulyás azt is elmondta, hogy a szerződés korábban kifejezetten szabályozta és kizárta Ruff esetleges tanácsadói jogviszonyát a Tisza Párttal vagy annak jelöltjeivel.

Ehhez képest Ruff 2026-ban nyilvánosságra hozott vagyonnyilatkozatában a Partizánnál végzett tevékenység nem jelent meg az előző három év fizetett tevékenységei között. A Telex ezt külön is kiemelte. Ruff ugyanakkor feltüntette a szegedi és józsefvárosi önkormányzatnál végzett tanácsadói munkájából származó jövedelmét, valamint az Invisible Hand Tanácsadó Kft.-ből kapott osztalékát. A nyilvánosan hozzáférhető információkból nem állapítható meg, miért nem szerepel a Partizánnal fennálló vállalkozási jogviszony a vagyonnyilatkozatban, ezért ebből önmagában nem indokolt szabálytalanságra következtetni.

Az Invisible Handnél is maradtak kérdések

Ruff másik üzleti érdekeltsége, az Invisible Hand Tanácsadó Kft. 2013-ban alakult. A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint a vállalkozás bevétele 2023-ban 5,942 millió forint volt, amely 2024-ben 17,218 millióra, 2025-ben pedig 24,304 millió forintra emelkedett. A növekedés mellett különösen magas eredményesség látható: 2025-ben a társaság 19,074 millió forintos adózott eredményt ért el.

A vállalkozás Ruff számára személyesen is számottevő jövedelemforrás volt. 2026-os vagyonnyilatkozata szerint az Invisible Handből korábban havi bruttó 1 és 5 millió forint közötti összegnek megfelelő osztalékjövedelme származott.

Ruff kormányzati szerepvállalásának időszakában tulajdonosváltás történt a társaságnál. A jelenlegi cégadatok szerint 2026. május 6-tól Soltész Judit az Invisible Hand egyedüli tulajdonosa, és ugyanezen a napon ügyvezetőként is megjelent a társaságban.

A tulajdonosváltás időben közvetlenül egybeesett Ruff kormányzati szerepvállalásának kezdetével, és annak kézenfekvő magyarázata lehetett az új tisztségével járó összeférhetetlenség rendezése, és annak kézenfekvő magyarázata lehetett az új tisztségével járó összeférhetetlenség rendezése. A nyilvánosan hozzáférhető adatokból ugyanakkor nem állapítható meg, milyen feltételekkel és milyen ellenérték mellett került Ruff üzletrésze az új tulajdonoshoz. Arra sem találtunk megbízható nyilvános dokumentumot, amelyből egyértelműen rekonstruálható lenne Ruff és Soltész Judit korábbi kapcsolata.

Mindez önmagában természetesen nem bizonyít szabálytalanságot, a tulajdonosváltás feltételei azonban a jelenleg nyilvánosan hozzáférhető információk alapján nem ismertek.

A civil térkép után jogosan merül fel a másik térkép igénye

A Ruff Bálint vezette Miniszterelnökség olyan interaktív adatbázist hozott tehát létre, amelyben a 2022 és 2026 között állami forrásokból támogatott civil szervezetek adatai kereshetők. A jelenlegi adatbázis 20 641 szervezetet és összesen mintegy 413,19 milliárd forintnyi támogatást tartalmaz. A kormány saját indoklása szerint az adatbázis létrehozásának célja a közpénzek felhasználásának átláthatóvá tétele, miközben az eddigi átvilágítások alapján annak gyanúja is felmerült, hogy egyes támogatások aránytalan mértékben kerülhettek a korábbi kormánypártokhoz személyi, szervezeti vagy közéleti kapcsolatokkal kötődő szervezetekhez.

Ha ez valóban egy új átláthatósági mérce kezdete, joggal merül fel a kérdés, hogy miért kizárólag az állami támogatások oldaláról vizsgáljuk a civil és politikai hátország finanszírozását. A most közzétett térkép ugyanis a magyar állami civil támogatási programokból és egyéb központi költségvetési forrásokból származó pénzeket összesíti, nem pedig az érintett szervezetek teljes finanszírozását.

A 2022-es választások után nyilvánosságra került adatok éppen azt mutatták meg, hogy a modern politikai kampányok környezetének finanszírozása jóval összetettebb lehet annál, mint amit egy párt hivatalos kampányelszámolása önmagában megmutat. Civil szervezetek, alapítványok, politikai marketingcégek, adatbázis-kezelők, médiavállalkozások, külföldön bejegyzett szolgáltatók és nemzetközi donorok egyaránt megjelenhetnek ugyanabban a politikai és kommunikációs ökoszisztémában.

Ruff saját politikai és üzleti előélete miatt aligha tekintheti ismeretlennek ezt a világot. Tulajdonosa volt annak a Call To Action Hungary Kft.-nek, amelynek saját marketingadatbázisából a NAIH megállapítása szerint a DatAdat-cégcsoporton keresztül politikai hívások történtek. Korábban baloldali politikai kampányokban dolgozott, később pedig a Partizán egyik legismertebb politikai elemzője lett. A Partizán korábban dokumentáltan külföldi támogatást is kapott, az általunk azonosított NED-támogatás azonban Ruff Vétóban való szereplése előtti időszakból származik.

Mindez önmagában nem törvénysértést, és Ruff személyes külföldi finanszírozását sem bizonyítja. A korábban bemutatott dokumentumok azonban egy ennél pontosabban körülírható kapcsolatot rajzolnak ki:

a jelenlegi kormány egyik legfontosabb minisztere tulajdonos volt egy olyan kampánytechnológiai vállalkozásban, amelynek adatbázisát a NAIH szerint a DatAdat-cégcsoporton keresztül felhasználták a 2022-es politikai mozgósításban, miközben ugyanennek a kampánykörnyezetnek más szereplői dokumentáltan jelentős külföldi forrásokat kaptak.

Éppen ezért az átláthatóság követelménye akkor lenne igazán következetes, ha nemcsak azt lehetne egyetlen térképen megnézni, hogy egy horgászegyesület, kulturális alapítvány vagy helyi sportegyesület mennyi pénzt kapott a magyar költségvetésből, hanem hasonlóan áttekinthetővé válna az is, hogy a közéletben, politikai kommunikációban vagy választási kampányok környezetében működő szervezetek milyen külföldi forrásokhoz jutottak, kitől kapták ezeket, milyen közvetítőkön keresztül érkezett a pénz, mire használták fel, és volt-e annak közvetlen politikai vagy kampánycélja.

Ruff Bálint eddig feltárt múltja tehát nem azt bizonyítja, hogy személyesen részesült volna a 2022-ben Magyarországra érkezett külföldi kampányforrásokból. A dokumentálható tény ennél szűkebb, ugyanakkor figyelemre méltó: Ruff a 2022-es kampány idején tulajdonosa volt a Call To Actionnek, a NAIH pedig később megállapította, hogy a cég saját marketingadatbázisából a DatAdat-cégcsoporton keresztül politikai hívások történtek. Eközben dokumentált az Action for Democracy és a DatAdat közötti közvetlen pénzügyi kapcsolat is. Ami továbbra sem bizonyított, az a pénz útjának következő lépcsője: nincs olyan általunk ismert számla, szerződés, banki dokumentum vagy hatósági megállapítás, amely igazolná, hogy ezekből a külföldi forrásokból a Call To Actionhöz, majd azon keresztül Ruff Bálinthez pénz jutott volna.

Éppen ezért a történet legfontosabb nyitott kérdését a Call To Action 2022-es politikai kampányszerződései, számlái és megrendelői dönthetnék el. Ha ezekből kiderülne, hogy a DatAdat vagy valamely más, külföldi forrásból finanszírozott kampányszereplő fizetett a Ruff akkori tulajdonában álló vállalkozásnak, az már pénzügyi kapcsolatot bizonyítana; ha ilyen dokumentum nincs, azt is érdemes lenne tudni. Egy olyan kormány számára, amely éppen az átláthatóság jegyében teszi térképre elődei civil támogatásait, ennek tisztázása különösen indokolt lenne.