A Tisza-kormány kulturális átalakításának újabb fejezete már a könyvesboltok polcain is érezhető. A Terror Háza Múzeumot korábban működtető alapítvány kiadványainak forgalmazását leállították, a köteteket visszahívták, Schmidt Mária pedig hetek óta próbálja megtudni, mikor kerülhetnek ismét az olvasók kezébe. Tarr Zoltán kultúráért felelős miniszter tárcája adminisztratív és jogi okokkal magyarázta az intézkedést, ám a történész szerint a szerződéseket azóta sem rendezték. A múzeum korábbi főigazgatója most ismét nyilvánosan fordult a miniszterhez, aki a konkrét kifogásokra és a helyzet rendezésének időpontjára továbbra sem adott egyértelmű választ.

Schmidt Mária október 30-án közzétett bejegyzésében emlékeztetett arra, hogy kilenc nappal korábban már kérdéseket intézett Tarr Zoltánhoz, de azóta sem kapott érdemi választ. A történész ironikusan megjegyezte, hogy a miniszternek bizonyára az október 23-i ünnepségek és a külföldi vezetők fogadása miatt nem jutott ideje foglalkozni a könyvek ügyével. A megjegyzés mögött azonban nagyon is konkrét probléma húzódik: egy történelmi és politikai témájú könyveket kiadó alapítvány teljes korábbi kínálatának értékesítését függesztették fel.

A visszahívott kiadványok között történelmi tanulmányok, politikai elemzések és a XX. századi diktatúrákkal foglalkozó munkák is találhatók. Az alapítvány gondozásában jelentek meg Schmidt Mária művei, valamint többek között G. Fodor Gábor és Deák Dániel kötetei. A kiadványok eltűnése így olyan szerzőket és témákat is érint, amelyek hosszú ideje jelen vannak a magyar közéleti és történeti vitákban.

A minisztérium jogi akadályokról beszél, Schmidt Mária szerint azonban semmi sem történik

A Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium október közepén már magyarázatot adott a könyvek forgalmazásának leállítására. A tárca szerint a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány augusztus 31-i megszűnése miatt rendezni kell a terjesztési jogokat, valamint meg kell újítani a szükséges szerződéseket. A minisztérium azt is közölte, hogy az intézkedés mögött nem tartalmi vagy szakmai kifogások állnak.

Csakhogy az eredetileg átmenetinek nevezett helyzet egyelőre nem rendeződött. Schmidt Mária október 22-én arról számolt be, hogy sem őt, sem egykori kollégáit és szerzőtársait nem keresték meg a szerződések megújítása érdekében. A történész azt is kifogásolta, hogy más, korábban közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványhoz kötődő könyvek továbbra is elérhetők.

A minisztériumi indoklás tehát ismert, a gyakorlati megoldás viszont továbbra is hiányzik. Ha valóban kizárólag szerződéses akadályról van szó, joggal várható el a tárcától, hogy megnevezze a rendezéshez szükséges lépéseket és azok várható határidejét. A szerzők és az olvasók számára ugyanis kevés vigaszt jelent, hogy a könyveket hivatalosan nem tiltották be, ha közben megvásárolni sem lehet őket.

A Terror Háza körüli átalakítás szeptemberben kezdődött

A könyvek ügye szorosan összefügg a Terror Háza Múzeum körül kialakult konfliktussal. Tarr Zoltán szeptember 15-én megszüntette Schmidt Mária főigazgatói megbízatását, és ideiglenesen bezáratta az intézményt. A döntést a múzeum működésének jogi, gazdasági és szakmai felülvizsgálatával, valamint a kiállítás tartalmának áttekintésével indokolta.

Schmidt Mária azóta többször kifogásolta a miniszter intézkedéseit és az intézmény körüli bizonytalanságot. Szerinte a tárcavezető továbbra sem nevezte meg pontosan, milyen szakmai problémákat talált a Terror Háza állandó kiállításában. A történész a múzeum nyitvatartásával, belépődíjaival és kiadványaival kapcsolatos változtatásokat is bírálta.

A Terror Háza nem akármilyen kulturális intézmény. A náci és a kommunista diktatúra magyarországi áldozatainak emléket állító múzeum történelmi és emlékezetpolitikai jelentősége miatt a működését érintő döntések különösen nagy nyilvánosságot kapnak. Éppen ezért egy új kormány részéről fokozott átláthatóságot igényel, ha az intézmény vezetését, kiállítását vagy kiadványainak terjesztését alakítja át.

Visszatér a szamizdat kora? Schmidt Mária történelmi párhuzamot vont

A történész korábban a kommunista diktatúra időszakát is felidézte, amikor bizonyos irodalmi és politikai művek csak illegális kiadványok, úgynevezett szamizdatok formájában juthattak el az olvasókhoz. Saját emlékei alapján arról írt, hogy annak idején George Orwell és Alekszandr Szolzsenyicin műveit is ilyen kiadásokban ismerte meg. A mostani könyvvisszahívást ennek fényében különösen nyugtalanítónak tartja.

A jelenlegi helyzet ugyanakkor jogilag különbözik a korabeli cenzúrától: a minisztérium nem rendelt el tartalmi tilalmat, hanem az alapítvány megszűnéséhez kapcsolódó terjesztési problémára hivatkozott. Schmidt Mária kritikája éppen arra irányul, hogy ez az indoklás nem magyarázza meg kielégítően a hosszabb ideje fennálló forgalmazási szünetet.

A történész október 30-i bejegyzésében ismét azt kérte számon Tarr Zoltánon, mikor lesznek újra kaphatók a könyvek, mi indokolta a visszahívásukat, és mikor kapnak tájékoztatást az érintett szerzők. A miniszternek címzett kérdésekre a nyilvánosság előtt továbbra sem érkezett olyan részletes válasz, amely a konkrét határidőket és a szerződésrendezés menetét is tisztázná.

Meddig maradnak távol a polcoktól a kiadványok?

A kultúráért felelős minisztérium feladatai közé tartozik, hogy az intézményi átszervezések során biztosítsa a kulturális javak hozzáférhetőségét. Ha egy alapítvány megszűnése miatt új szerződéseket kell kötni, akkor azok előkészítése és megkötése a fenntartói változás természetes része. A folyamat elhúzódása azonban különösen akkor indokol magyarázatot, ha teljes könyvkészletek értékesítését érinti.

A könyvek forgalmazásának leállítása és a múzeum körüli intézkedések együtt érthetővé teszik, miért vált a kérdés politikai vitává. Schmidt Mária szerint a tárca döntései egy irányba mutatnak, a minisztérium viszont jogi-adminisztratív eljárásként írja le a könyvek ügyét. A két álláspont közötti vitát a szerződések mielőbbi rendezése és a pontos tájékoztatás tisztázhatná.

A Terror Háza korábbi alapítványának könyvei immár hetek óta nem érhetők el a megszokott terjesztési csatornákon, miközben Tarr Zoltán minisztériuma továbbra sem közölt konkrét időpontot a forgalmazás újraindítására. Schmidt Mária kérdései ezért változatlanul aktuálisak. Egy olyan kormány számára, amely a kulturális élet megújítását hirdeti, különösen kellemetlen helyzet, ha a megújítás egyik első eredményeként éppen könyvek tűnnek el a boltokból.