Gyertyagyújtással tisztelgett a Fidesz 1956 hősei előtt a Terror Házánál, amelyet a Tisza-kormány nemrég még bezárt volna

Az 1956-os forradalom és szabadságharc hetvenedik évfordulójának előestéjén gyertyagyújtással emlékeztek a Fidesz képviselői és támogatói a hősökre és a kommunista megtorlások áldozataira a Terror Háza Múzeumnál. Az Andrássy út 60. szám alatt tartott hagyományos megemlékezésnek idén különös jelentőséget ad, hogy a Tisza-kormány alig több mint egy hónappal ezelőtt menesztette az intézmény alapító főigazgatóját, Schmidt Máriát, és bejelentette a múzeum bezárását. A döntést a tiltakozások után visszavonták, az intézmény átvilágítása azonban továbbra is zajlik.

Csütörtök délután mécsesek gyúltak a Terror Háza Múzeum előtti Hősök falánál, ahol az 1956-os forradalom résztvevőinek és a kommunista diktatúra áldozatainak arcképei emlékeztetnek Magyarország huszadik századi történelmének egyik legsötétebb időszakára.

A gyertyagyújtás évek óta része az október 23-i megemlékezéseknek. Az Andrássy út 60. szám alatti épület különleges helyet foglal el a magyar történelmi emlékezetben: a második világháború idején a nyilasok használták, később pedig a kommunista politikai rendőrség egyik központja lett. Az épületben politikai foglyokat tartottak fogva, vallattak és kínoztak meg.

A 2002-ben megnyílt Terror Háza Múzeum nemcsak a nyilas és a kommunista diktatúra működését mutatja be, hanem az 1956-os forradalomnak és a leverését követő megtorlásoknak is emléket állít. Az intézmény több mint két évtizede fogadja a látogatókat, kiállításai és történelmi programjai a diktatúrák áldozatainak emlékét őrzik.

A múzeumot szeptemberben még bezárta volna a kormány

Az idei megemlékezés politikai hátterét a Terror Háza körül szeptemberben kirobbant konfliktus adja. Tarr Zoltán, a Tisza-kormány kulturális minisztere szeptember 15-én bejelentette Schmidt Mária főigazgatói megbízatásának azonnali megszüntetését, egyúttal a múzeum ideiglenes bezárását is elrendelte.

A döntés jelentős felháborodást váltott ki. Schmidt Mária, aki a 2002-es megnyitás óta vezette az intézményt, saját közlése szerint a miniszter Facebook-bejegyzéséből értesült menesztéséről, és előzetesen semmilyen indoklást nem kapott. A történész politikai indítékokat is felvetett a döntés hátterében.

A minisztérium az intézmény szakmai, működési és pénzügyi átvilágításával indokolta az intézkedést, hangsúlyozva, hogy a cél nem a múzeum ellehetetlenítése. A tiltakozások hatására azonban már másnap változtattak a bezárásról szóló döntésen, és szeptember 22-én újranyitották az intézményt. A kiállítás változatlan formában látogatható, a felülvizsgálat ugyanakkor folytatódik.

Magyar Péter új múzeumot ígért, miközben a meglévő intézmény jövője körül vita zajlik

A Terror Házánál tartott gyertyagyújtás napján Magyar Péter miniszterelnök a Bem téren jelentette be, hogy kormánya új, kifejezetten az 1956-os forradalom hőseinek és áldozatainak szentelt múzeumot hoz létre.

A kormányfő szerint hetven év alatt nem sikerült méltó, kizárólag a forradalom emlékét szolgáló közös helyet kialakítani. Kijelentése ugyanakkor vitát válthat ki, hiszen Magyarországon már működnek az 1956-os eseményeket bemutató múzeumok és emlékhelyek, köztük a Terror Háza és a Pongrátz Gergely által alapított kiskunmajsai '56-os Múzeum.

Az új intézmény terve és a Terror Háza körüli kormányzati intézkedések között ezért éles ellentmondás rajzolódik ki. Miközben a miniszterelnök egy új emlékhely létrehozásáról beszél, a már működő, az 1956-os szabadságharcnak is emléket állító múzeum vezetését leváltották, történelmi kiállítását pedig szakmai felülvizsgálat alá vonták.

A Fidesz csütörtöki megemlékezése ebben a helyzetben túlmutatott a hagyományos gyertyagyújtáson. Az Andrássy úton azokra emlékeztek, akik 1956-ban a szovjet megszállással és a kommunista diktatúrával szemben vállalták a küzdelmet, majd sok esetben életükkel fizettek érte.

A hetvenedik évfordulón különös jelentősége van annak, hogy Magyarország miként őrzi a forradalom emlékét. Az új múzeum ígérete mellett legalább ennyire fontos kérdés, hogy mi lesz a Terror Háza sorsa, és milyen változtatásokat tervez a Tisza-kormány az intézmény működésében és történelmi kiállításában.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük