Magyar Péter miniszterelnök az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulóján egy új múzeum létrehozását jelentette be, mondván, Magyarországnak máig nincs olyan közös, méltó emlékhelye, amelyet teljes egészében a forradalom hőseinek és áldozatainak szenteltek volna. Schmidt Mária történész szerint azonban a kormányfő kijelentése figyelmen kívül hagyja az elmúlt évtizedek emlékezetpolitikai eredményeit. A történész konkrét emlékműveket és korábbi beruházásokat sorolt fel, miközben az új múzeum tervével kapcsolatban is kérdéseket tett fel.

Magyar Péter az október 23-i ünnepi beszédében arról beszélt, hogy hetven évvel az 1956-os forradalom után is rendezetlen a nemzet egyik legfontosabb adóssága. A miniszterelnök szerint hiányzik egy olyan önálló intézmény, amely teljes egészében a szabadságharc hőseinek, mártírjainak és áldozatainak állít emléket. Ennek pótlására a következő években egy új, kifejezetten 1956-tal foglalkozó múzeumot hozna létre a kormány.

Schmidt Mária emlékeztetett: országszerte emlékhelyek százai őrzik 1956 emlékét

Schmidt Mária azonban közösségi oldalán emlékeztetett arra, hogy az elmúlt évtizedekben számos emlékhelyet, emlékművet és kiállítást hoztak létre a forradalom tiszteletére. Felidézte, hogy a hatvanadik évfordulóhoz kapcsolódóan, tíz évvel ezelőtt az 1956-os Emlékbizottság több száz emlékmű és emléktábla felújítását, valamint új emlékhelyek kialakítását támogatta országszerte.

A történész külön megemlítette a Terror Háza Múzeum homlokzatán található Hősök falát, a Hargita téri emlékművet, valamint a Városligetben, a forradalom ötvenedik évfordulójára felállított 1956-os emlékművet. Ezek mind olyan helyszínek, amelyek évtizedek óta őrzik a szabadságharc résztvevőinek és áldozatainak emlékét.

Schmidt Mária szerint Magyar Péter úgy beszélt a történelmi emlékezet hiányosságairól, mintha az eddig elvégzett munka nem is létezne. Éles hangú bejegyzésében úgy fogalmazott, a kormányfő számára ami korábban vagy mások munkájának eredményeként jött létre, az láthatóan kevésbé fontos.

A vita középpontjában természetesen a Terror Háza Múzeum is ott van. A 2002-ben megnyitott intézmény a magyarországi diktatúrák történetét mutatja be, ezen belül az 1956-os forradalomnak és az azt követő megtorlásoknak is jelentős szerepet szentel. A múzeum tehát nem kizárólag 1956 történetével foglalkozik, de a szabadságharc emlékezetének egyik fontos intézménye.

Új 1956-os múzeum: Schmidt Mária konkrét válaszokat vár a kormánytól

Schmidt Mária ugyanakkor nem utasította el egy új, önálló 1956-os múzeum létrehozását. Sőt, elképzelhetőnek tartja, hogy egy kifejezetten a forradalomnak szentelt intézmény valóban hasznos lenne. Azt azonban már tudni szeretné, hogy a kormány pontosan mit tervez, kiket bízott meg az előkészítéssel, hol kapna helyet az új múzeum, és milyen történelmi koncepció alapján épülne fel a kiállítás.

A történész arra is figyelmeztetett, hogy 1956 bemutatása nem pusztán muzeológiai kérdés, de alapvető jelentősége van annak, hogy a forradalmat a szovjet megszállás és a kommunista diktatúra elleni nemzeti szabadságharcként ábrázolják-e, vagy nagyobb hangsúlyt helyeznek a reformkommunista értelmiség és a szocializmus megújítását követelő szereplők történetére.

Ez az értelmezési különbség különösen fontossá teszi az új intézmény szakmai koncepciójának nyilvánosságát. Egy múzeum ugyanis nemcsak történelmi dokumentumokat és tárgyakat mutat be, hanem arról is képet formál, hogyan emlékeznek a következő nemzedékek a magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseményére.

Magyar Péter bejelentése és Schmidt Mária reakciója között ezért fontos különbséget tenni. Egy kizárólag 1956-nak szentelt, átfogó országos múzeum létrehozása új vállalás lehet, ám ebből nem következik, hogy Magyarország az elmúlt hetven évben ne hozott volna létre méltó emlékhelyeket, és ne fordított volna jelentős figyelmet a forradalom emlékezetének megőrzésére.

Schmidt Mária végül arra emlékeztette a kormányt, hogy a közhatalom birtokában már nem elegendő ünnepi ígéreteket megfogalmazni. A múzeum létrehozásának részleteiről, a tervezett helyszínről és a szakmai megbízásokról a nyilvánosságot is tájékoztatni kell. A kérdés tehát nem az, hogy szükség van-e 1956 emlékének megőrzésére, hiszen ezért az elmúlt évtizedekben már sokan dolgoztak. Sokkal fontosabb kérdés, hogy az új kormány mit kíván hozzátenni ehhez az örökséghez, és hogyan biztosítja, hogy az új múzeum valóban a forradalom hőseiről szóljon.