Példátlan lépésre szánta el magát XIV. Leó pápa: a katolikus egyház fejeként részt vett az Egyesült Államok november 3-i félidős választásán. Az első amerikai születésű pápa levélszavazatát már leadta, amit a Vatikán is megerősített az Associated Press hírügynökségnek. A történelmi jelentőségű döntés különösen figyelemre méltó, hiszen a katolikus egyház kétezer éves történetében nem ismert korábbi példa arra, hogy hivatalban lévő pápa világi választáson szavazott volna.
XIV. Leó pápa, aki Robert Francis Prevost néven született Chicagóban, amerikai állampolgárságát pápává választása után is megtartotta. Az egyházfő továbbra is szerepel az Illinois állambeli Will megye választói névjegyzékében, ahol születési nevén tartják nyilván. Október 3-án kérelmezte a levélszavazáshoz szükséges dokumentumokat, amelyeket a Chicago közelében fekvő New Lenox egyik címére küldtek.
A történetről elsőként a helyi amerikai sajtó számolt be, a szavazólap igénylését pedig a megyei választási hivatal is megerősítette. Október 29-én még nem lehetett tudni, hogy a pápa valóban kitöltötte-e a dokumentumot, pénteken azonban a Vatikán közölte, hogy az egyházfő már élt választójogával. A Szentszék tájékoztatása szerint XIV. Leó fontosnak tartja az állampolgárok demokratikus részvételét.
A szavazat tartalma természetesen titkos, így arról sem áll rendelkezésre információ, hogy az egyházfő melyik párt jelöltjeit támogatta. Ez különösen érdekes az amerikai politikai helyzetben, ahol a demokraták és a republikánusok éles küzdelmet folytatnak a kongresszusi mandátumokért, a választást pedig Donald Trump elnökségének egyik fontos politikai próbatételeként tartják számon.
Demokraták és republikánusok: a pápa korábban mindkét párt előválasztásán részt vett
Az Illinois állambeli választási nyilvántartás szerint Robert Francis Prevost már pápává választása előtt is rendszeresen részt vett amerikai választásokon. A 2008-as és 2010-es előválasztásokon a Demokrata Párt szavazólapját kérte, míg 2012-ben, 2014-ben és 2016-ban a republikánusok előválasztásán vett részt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az egyházfő bármelyik párt elkötelezett támogatója lenne, Illinois államban a választópolgárok nem kötelesek párthovatartozást megadni, az előválasztásokon pedig maguk dönthetik el, melyik párt szavazólapját kérik. Az előválasztási részvétel önmagában nem árulja el, hogy a későbbi általános választásokon kire voksoltak.
Prevost a 2012-es, 2014-es, 2018-as és 2024-es általános választásokon is részt vett, vagyis számára a szavazás korábban is megszokott állampolgári tevékenység volt, mostani döntésének különlegességét elsősorban az adja, hogy időközben a katolikus egyház vezetője és a Vatikán államfője lett.
Trump és a pápa között korábban is voltak nézeteltérések
XIV. Leó 2025 májusában került a katolikus egyház élére, és már pápaságának első időszakában több amerikai közéleti kérdésben is megszólalt. Különösen a bevándorláspolitika és a nemzetközi fegyveres konfliktusok ügyében fogalmazott meg olyan álláspontokat, amelyek vitát váltottak ki Donald Trump elnökkel.
A pápa a béke és az emberi méltóság védelmét hangsúlyozta, az amerikai kormányzat egyes intézkedéseivel szemben pedig nyilvánosan is kritikát fogalmazott meg. Trump szintén bírálta az egyházfő egyes kijelentéseit. A mostani szavazásról azonban nem ismert olyan információ, amely alapján XIV. Leó választását bármelyik politikai oldal támogatásaként lehetne értelmezni.
Az amerikai félidős választásokon november 3-án a képviselőház mind a 435 mandátumáról, valamint a szenátusi helyek egy részéről döntenek. Illinois államban emellett kormányzóválasztást is tartanak, és új szenátort választanak a visszavonuló Dick Durbin helyére.
Egy pápa, két szerep: egyházfőként és amerikai állampolgárként is döntött
A mostani esemény sajátos kérdést vet fel a pápai tisztség és az állampolgári jogok viszonyáról. XIV. Leó egyszerre a világ katolikusainak lelki vezetője, a Vatikán államfője és amerikai állampolgár. Az Egyesült Államok jogszabályai alapján állampolgársága megtartásával továbbra is jogosult részt venni a választásokon.
A Szentszék közleménye szerint az egyházfő korábban akkor is szavazott, amikor Peruban élt. A Vatikán hangsúlyozta, hogy XIV. Leó a demokratikus folyamatokban való részvételt az állampolgárok jogának és kötelességének tekinti.
A történelmi jelentőségű szavazat ugyanakkor várhatóan újabb vitákat indít arról, hol húzódnak az egyházi vezetők politikai szerepvállalásának határai. Egy püspök, bíboros vagy pap állampolgári jogainak gyakorlása önmagában nem szokatlan, a pápa esetében azonban a döntésnek egészen más nemzetközi súlya van.
XIV. Leó személyében először fordult elő, hogy egy hivatalban lévő katolikus egyházfő bizonyítottan részt vett az Egyesült Államok választásán. Hogy a szavazata melyik jelöltet vagy pártot segítette, azt a választási titok védi. A történelmi esemény így egyetlen, Rómából érkező levélszavazatban öltött testet, amelynek jelentősége messze nagyobb annál az egyetlen voksnál, amelyet a választási eredményekhez hozzáadnak.
