Szeptemberben Tarr Zoltán kulturális miniszter határozott mozdulattal menesztette Schmidt Máriát a Terror Háza Múzeum éléről, elrendelte az intézmény bezárását és átfogó felülvizsgálatát. Most azonban a minisztérium közérdekű adatigénylésre adott válaszából kiderült: nem készítettek előzetes írásos módszertant, nem határoztak meg vizsgálati szempontrendszert, nem állítottak össze listát a kifogásolt kiállítási elemekről, és szerződést sem kötöttek a szakmai áttekintésre. A személyi döntéshez tehát megvolt a politikai határozottság. A dokumentált szakmai előkészítés már jóval kevésbé látszik.

A Magyar Nemzet közérdekű adatigényléssel fordult a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztériumhoz, hogy megtudja, pontosan milyen dokumentumok, szakmai kifogások és előzetes követelmények alapján rendelték el a Terror Háza Múzeum felülvizsgálatát.

A válasz több szempontból is figyelemre méltó. A tárca közölte, hogy a szakmai áttekintést a miniszter és az illetékes államtitkár megbeszélését követően, szóban kezdeményezték az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontjának Történettudományi Kutatóintézeténél. A módszertan kidolgozását és a szakmai szempontok meghatározását pedig magára a felkért intézetre bízták. Vagyis a minisztérium úgy indított el egy országos jelentőségű történelmi intézményt érintő felülvizsgálatot, hogy előzetesen még azt sem rögzítette részletesen, milyen szempontok alapján kellene megvizsgálni a kiállítást.

Mindez különösen érdekes annak fényében, hogy a politikai döntések már szeptember közepén megszülettek.

Schmidt Mária menesztéséhez nem kellett megvárni az eredményeket

Tarr Zoltán szeptember 15-én jelentette be Schmidt Mária főigazgatói megbízásának megszüntetését. Egyidejűleg elrendelte az intézmény szakmai, tartalmi és működési átvilágítását, valamint a múzeum átmeneti bezárását. A lépés azonnal jelentős tiltakozást váltott ki. A Terror Háza előtt demonstrációt szerveztek, amelyen Schmidt Mária is felszólalt. A tiltakozók az intézmény működésének és történelmi küldetésének megőrzését követelték.

A miniszter másnap már módosította korábbi döntését, és bejelentette, hogy a múzeum szeptember 22-én újra megnyithatja kapuit. A felülvizsgálatot ugyanakkor tovább folytatták. Most, több mint egy hónappal később derült ki, hogy a vizsgálat elindításakor nem készült részletes, írásban rögzített módszertan. A minisztérium ráadásul olyan dokumentumot sem tudott bemutatni, amely konkrétan felsorolná a szakmailag kifogásolt kiállítási elemeket. Ez persze felveti az egyik legalapvetőbb kérdést: ha a szakmai kifogások még nem voltak pontosan meghatározva, mi indokolta a főigazgató azonnali menesztésével és az intézmény bezárásával járó sietséget?

Szerződés nincs, kifogáslista nincs, részjelentés nincs

A minisztériumi válasz alapján a szakmai áttekintéshez nem készült külön szerződés. A tárca nem határozott meg önálló módszertant és vizsgálati szempontrendszert, és nem állított össze előzetes listát azokról a kiállítási elemekről sem, amelyeket problémásnak tart.

Előzetes szakértői vélemény és részjelentés sem állt rendelkezésre az adatigénylés megválaszolásakor.

A történet így meglehetősen sajátos képet mutat. A minisztérium nyilvánosan nagy jelentőségű szakmai felülvizsgálatot hirdetett, de az eljárás dokumentált kereteiről feltett kérdésekre rendre az derült ki, hogy azokat nem rögzítették előzetesen.

Az ELTE kutatóintézetének bevonása természetesen lehetőséget ad tudományos szempontú értékelésre. Ez azonban nem helyettesíti annak világos bemutatását, hogy a fenntartó pontosan milyen céllal indította el a folyamatot, milyen eredményt vár, és hogyan kívánja felhasználni a szakértők megállapításait.

A történelmi emlékezet nem politikai kísérleti terep

A Terror Háza Múzeum a magyarországi náci és kommunista diktatúrák áldozatainak emléket állító, országosan ismert intézmény. Kiállítása, történelmi értelmezése és működése természetesen lehet szakmai vita tárgya, ahogyan bármely más múzeumé is. Egy ilyen jelentőségű intézmény esetében azonban különösen fontos, hogy a fenntartói döntések átláthatóak és szakmailag megalapozottak legyenek.

A Tarr Zoltán által elrendelt felülvizsgálat körül éppen ezek a kérdések maradtak tisztázatlanok. Miért volt szükség a főigazgató azonnali menesztésére? Miért kellett eredetileg bezárni a múzeumot? Milyen konkrét szakmai problémák indokolták a beavatkozást? És ha a minisztérium nem határozott meg előzetes követelményrendszert, milyen eredmény alapján fogja eldönteni, szükséges-e átalakítani a kiállítást?

A minisztérium korábbi közlése szerint azt kívánják megvizsgálni, hogy az állandó kiállítás történelmileg pontos, kiegyensúlyozott és megfelelő forrásokra épülő képet ad-e a XX. századi diktatúrákról. A mostani dokumentumhiány azonban nehezen egyeztethető össze a nagy nyilvánosság előtt meghirdetett, átfogó szakmai átvilágítás képével.

Október végére ígérik az eredményt

A tárca tájékoztatása szerint a szakmai áttekintés várhatóan október végéig lezárul. A minisztérium ígéretet tett arra, hogy a végleges jelentést annak elkészülte után nyilvánosságra hozza. Ez lesz az első olyan dokumentum, amelyből részletesen megismerhetővé válhat, milyen kifogásokat fogalmaztak meg a szakértők, és indokoltnak tartanak-e változtatásokat a múzeum kiállításában.

Az viszont már most látszik, hogy az események sorrendje nehezen magyarázható pusztán szakmai megfontolásokkal. Előbb megszületett a főigazgató leváltásáról és a bezárásról szóló döntés, majd elindult az a felülvizsgálat, amelynek előzetes módszertanát és szempontjait a minisztérium nem rögzítette.

Tarr Zoltánnak most nem újabb Facebook-bejegyzésben kellene magyaráznia a történteket, hanem bemutatnia, milyen szakmai okok indokolták a szeptemberi intézkedéseket. Mert egy főigazgató menesztése és egy történelmi emlékhely bezárása nem olyan döntés, amelyhez elegendő a politikai elhatározás, a szakmai indoklást pedig majd utólag összerakják.